CoG

Naftali testamentuma a természetes jóságról

 

I. 1 Naftali végrendeletének hiteles másolata ez, amelyet végső napjaiban mondott el, életének százharmincadik esztendejében. 2 Ennek hetedik hónapjában jöttek össze fiai, ő még jó egészségben volt, és lakomát és italokat adott nekik. 3 Amikor reggel felébredt, megmondotta nékik, hogy meg fog halni, de azok nem hitték el. 4 Erejében adott hálát az Úrnak, és még a lakoma utáni napon meghalt. 5 A fiainak pedig ezeket mondotta: - Hallgassatok reám, gyermekeim, hallgassátok meg atyátok szavait, Naftali fiai! 6 Bálától születtem, s ez Rákhel ravaszsága miatt történt – ő ugyanis maga helyett Bilhát adta oda Jákobnak -, és anyám Rákhel térdein szült meg engemet, és ezért nevezett Naftalinak. 7 De szeretett is engemet Rákhel, mivel az ő combjai felett születtem, mikor még gyengének látott, megcsókolt, és ezt mondotta: - Bárcsak ilyennek látnám majd a testvéredet is, amely már az én méhemből fog származni, mint tégedet. 8 Ezért is hasonlított reám József mindenben, Rákhel könyörgéseinek megfelelően. 9 Anyám, Bilha Debóra testvérének, aki Rebeka dajkája, Rótheosznak a leánya volt, és ugyanazon a napon született meg, amelyiken Rákhel. 10 Rótheosz pedig Ábrahám nemzetségéből származott,  káldeus volt, istenfélő, irgalmas szívű, szabad és nemes születésű. 11 És fogságba került, így Lábán fogolyként vásárolta meg őt, és feleségül adta hozzá Ainant, a szolgálóleányát, ő egy lányt szült neki, akit aztán Zilpának nevezett el, arról a vidékről, amelyről fogságba vitték. 12 Következőleg született meg Bilha, és azt mondotta: - Az én lányom gyorsan tanulja meg, ami új, mert azonnal az emlők után kapott, hogy szopni kezdjen.

II. 1 A lábaim olyan gyorsak voltak, akár a szarvasé, ezért is küldött el atyám követnek keletre, és mint a szarvast, úgy áldott meg engemet. 2 Ahogyan a fazekas ismeri azt az edényt, amit megformáz, és tudja, hogy mennyi anyagot adjon hozzá, ugyanúgy a szellemhez szabja az Isten testünket, és a test erejének megfelelően helyezi bele a szellemet, 3 És így az egy nem egyből van, hanem három a háromból, mert súlyhossz és térfogatmértékkel mérik meg a Magasságbeli minden teremtményét. 4 Ahogyan a fazekasmester is tudja, mi szükséges ahhoz, hogy egy edény megfelelő legyen, ugyanúgy ismeri az Úr a testekkel kapcsolatban, hogy mennyi kell ahhoz, hogy a jóban legyen, és mennyi ahhoz, hogy a rosszban. 5 Mert nincs semmiféle anyag vagy elgondolás, amit ne ismerne az Úr, minden embert ugyanis a saját képmása szerint teremtett. 6 Amilyen ezeknek ereje, olyan a cselekedete is, amilyen értelmes, olyan a tette is, amire kiválasztják, úgy fog tevékenykedni, amilyen a szíve, olyan a szája is, amilyen a szeme, olyanok az álmai is, amilyen a lelke, olyanok az szavai is, vagy az Úr törvényét követik, vagy Beliár törvényét. 7 Mert ahogyan elválasztatott egymástól a fény és a sötétség, a látás meg a hallás, úgy húzták meg a határvonalat két ember között is, de még két asszony között is, nem lehet azt mondani, hogy arcuk vagy felfogásuk szerint egyformák lennének. 8 Minden szépet rendeltetésének megfelelően alkotott meg az Úr, a fejünkön az öt érzékszervet, a nyakat pedig összekapcsolta a fejjel, a hajzatot meg dicsőségül adta, továbbá a szívet a megfontoltság miatt, a gyomrot az ürülék elkülönítésére, a nedvkeringést az emésztésre, a gégét a levegő beszívására, a májat a harag, az epét a keserűség és a lépet a nevetés miatt, az izmokat az erő mozgékonyságára, a bordákat a tárolásra, az ágyékot annak ereje miatt, és így tovább. 9 Ilyenképpen vagytok a jóra fölszerelve, gyermekeim, és ne tegyetek könnyelműen semmiféle rendellenességet, ugyanúgy a maga idején kívül se tegyetek semmit. 10 Ha pedig azt mondod, hogy képtelen vagy a szemeddel hallani, akkor a sötétségben sem tudod megtenni azt, ami a világosság cselekedetei közé tartozik.

III. 1 Ne legyetek azon, hogy a kapzsiságban lerontsátok tetteiteket, vagy üres fecsegésekkel lelketeket rászedjétek, mert azok, akik a szív tisztaságának megfelelően hallgatagok, felfogják az Isten akaratát, és képesek arra is, hogy a Sátán akaratát elvessék. 2 A Nap, a Hold és a csillagok közül egy sem változtatja meg azt, ami annak rendje, ugyanúgy ti se változtassátok meg cselekedeteitek összevisszaságában az Isten törvényét. 3 A tévelygésben élő, és az Úrtól elpártolt pogányok változtatják meg a számukra előírt rendet, köveknek és fáknak engedelmeskednek, a megtévesztés szellemeitől félrevezetve. 4 De ti ne tegyetek így gyermekeim, ismervén azt az égben, földön, tengeren és minden teremtményben, hogy az Úr teremtette ezeket mind; ne legyetek olyanokká, mint Szodoma, amely felforgatta a természet szabta rendet. 5 Hasonlóan a Vigyázók [Őrangyalok] is megváltoztatták a természetüknek megfelelő rendet, és emiatt az Úr vízözönt hozott a földre, s miattuk lett a föld lakatlan és gyümölcseitől megfosztva.

IV. 1 Azt is megmondom nektek gyermekeim, amit Énok szent könyvében olvastam, hogy ti is el fogtok pártolni az Úrtól, és a pogányok minden gonoszságának megfelelően jártok, és a szodomiták összes törvényszegését elkövetitek. 2 Akkor majd az Úr is fogságra ad benneteket, ott az ellenségeiteknek fogtok szolgálni, mindenféle gonoszság meg szorongattatás zúdul velük együtt reátok, amíg az Úr megemészt benneteket. 3 Miután sokat elveszít közületek, és ti megfogyatkoztok, megtértek és újra elismeritek az Urat, a ti Isteneteket, ő pedig visszatérít benneteket földjeitekre, nagy irgalmának megfelelően. 4 Mikor majd visszatértek atyáitok földjére, újból megfeledkeztek az Úrról, és istentelenekké lesztek, 5 újra szétszór benneteket az Úr a föld minden tájékára, amíg el nem jön az Úr Jósága, az az ember, aki az igazságot fogja tenni, és irgalmat gyakorol a hozzá közel és a tőle távol levők felett egyaránt.

V. 1 Negyvenesztendős koromban láttam azt, hogy Jeruzsálemtől keletre az Olajfák hegyén a Nap és a Hold megállt 2 Akkor atyánknak atyja, Izsák, így szólott hozzánk: - Fussatok hát oda, ha van erő bennetek, ragadjátok meg mindegyiket, aki megküzd érte, azé lesz a Nap és a Hold. 3 Mi mindnyájan együtt odafutottunk, és akkor Lévi megragadta a Napot, Juda pedig utolérte és megragadta a Holdat, majd mindkettő a magasba emelkedett azokkal. 4 Ezért lett Lévi olyanná, mint a Nap, és az ifjak közül valaki neki adott át tizenkét pálmaágat, Juda pedig úgy tündökölt, miként a Hold, lába alatt pedig tizenkettő fénysugár látszott, és akkor odafutottak egymáshoz Lévi és Juda, majd összefogództak. 6 Akkor megláttak egy bikát lenn a földön, amelynek két hatalmas szarva volt, a hátán pedig szárnyak, meg akarták fogni ezt a bikát, de nem sikerült nekik. 7 Erre József elébe futott és megragadta, majd a magasságba emelkedett vele. 8 Előttem pedig amint ott vagyok, látom, hogy egy szent irat jelenik meg, amelyen ez állt: Az asszírok, médek, perzsák, elamiták, gelakhok, kaldeusok fogják örökölni a fogság idején Izrael tizenkét törzsét.

VI. 1 Hét hónap elteltével meg azt láttam, hogy az atyám ott áll a jamniai tengerparton, és mi, a fiai, együtt voltunk vele.  2 Akkor egy hajó érkezett oda vitorláival, tele szárított hallal, kivéve a kormányos és a hajósnép helyét, és ez a felirat állt rajta: Jákob hajója. 3 Atyánk így szólott hozzánk: - Szálljunk be a hajóba! 4 Amint beléptünk oda, nagy hullámzás támadt, és a nagy szélvihar elragadta atyánkat mellőlünk, és ő megragadta a szirteket. 5 Mi pedig ott hányódtunk a viharos tengeren, a hajó megtelt vízzel, háromszoros vihar vette körül, majdhogynem összetörte. 6 Akkor József egy kis csónakban elhagyott minket, mi meg különváltunk tíz deszkadarab tetején hányódtunk, de Lévi és Juda együtt maradtak. 7 Mi mindannyian szétszóródtunk egészen a föld határáig. 8 Akkor Lévi zsákot öltött magára, és így kérlelte az Urat mindegyikünkért. 9 Amint megszűnt a zivatar, a hajó békességben partot ért. 10 Íme akkorra odaért Jákob, az atyánk is, és együtt örvendezett velünk.

VII. 1 Ezt a két álmomat atyámnak is elmondottam, mire ő így válaszolt: - A maguk idejében be kell teljesedni mindezeknek, miután Izrael sok mindent elszenvedett. 2 De ugyanakkor ezt is mondotta: - Hiszem azt, hogy él József, mert mindebben azt látom, hogy az Isten őt is közöttetek tartja számon. 3 Majd sírva fakadt ezen szavakkal: - József, fiacskám, hát élsz, de nem láthatlak tégedet, és te sem láthatod szülő atyádat. 4 Erre én is sírva fakadtam szavai után, és égtem a vágytól, hogy megmondjam neki, József el lett adva, de egyúttal féltem a testvéreimtől is.

VIII. 1 Íme, feltártam előttetek a végső napokat, gyermekeim, és mindez bekövetkezik majd Izraelen. 2 Ti is ugyanúgy hagyjátok meg gyermekeiteknek, hogy maradjanak meg a Lévivel és Judával való egységben. Mert bennük fog feltámadni Izrael szabadulása, és bennük nyer áldást Jákob. 3 Juda kormánypálcája által lesz láthatóvá, hogy az Isten az emberek között lakozik a földön, Izrael nemzetségét megszabadítja, és a pogányok közül is összegyűjti az igazakat. 4 Ha a jót teszitek, gyermekeim, akkor áldani fognak benneteket emberek és angyalok egyaránt, és az Isten általatok dicsőül meg a pogányok között, a Sátán pedig elmenekül előletek, a vadállatok is rettegni fognak tőletek és az angyalok pedig elibétek sietnek, 5 mert az, aki helyesen neveli gyermekeit, annak jó emléke marad fenn, ugyanígy emlékezik meg az Úr is jótetteinkről. 6 Mindenkit, aki nem a jót cselekszi, elítélik mind az emberek, mind az angyalok, az Istent sem fogja megdicsőíteni az ilyen ember a pogányok között, de a Sátán ott lakik benne, mint a neki készített lakásban. Mindenféle vadállat legyűri az ilyen embert, az Úr pedig gyűlölni fogja őt. 7 A törvény parancsolatai ugyanis kettősek, gyakorlása által teljesedik be. 8 Megvan az ideje az asszonyainkkal való együtthálásnak is, de ugyanúgy megvan az ideje az önmegtartóztatásnak is a könyörgéseink idején. 9 Kettő parancsolat van, és ha nem tartjuk be azoknak rendjét, nagy bűnöket követünk el vele. Így van ez a többi parancsokkal is. 10 Legyetek tehát az Isten szerinti bölcsek és megfontoltak, ismerjétek meg a parancsolatok rendjét, az összes cselekedet szabályait, és akkor majd az Úr szeretni fog benneteket.

IX. 1 Még sok ezekhez hasonlót hagyott meg nekik, majd pedig megparancsolta, hogy a csontjait vigyék át Hebronba, és ott temessék el atyái mellé. 2 Ezek után evett még és ivott is lelkének vidámsága szerint, majd betakarta arcát és meghalt. 3 Fiai mindent úgy tettek, ahogyan azt atyjuk, Naftali meghagyta nekik.