CoG

Ádám és Éva az Éden kertjében

Isten az embert a saját képmására teremtette. Férfinak és nőnek teremtette őket. Ez az írás a Basil Wolwerton által írt, és az Ambassador College Press által kiadott A Bibliai történetek c. könyvből lett átdolgozva (I. kötet, 2. rész). Ezen kívül az Isten Egyháza által megjelentetett Az eredeti bűn doktrínája c. írásnak Az édenkert című fejezete részleteiből lett kibővítve.


 

E-mail: p.poli@mailcity.com

 (Copyright © 2003 Christian Churches of God, id. Wade Cox)

 Minden jog fenntartva. A honlapon található kiadványok szabadon másolhatóak és terjeszthetõek, amennyiben a teljes szöveg, változtatás vagy törlés nélkül kerül másolásra illetve terjesztésre. A kiadó nevét, címét és a kiadási jogot fel kell tüntetni. Ár nem számítható fel érte. Kritikai hozzászólásokhoz és elemzésekhez felhasználhatók rövid kivonatok vagy idézetek a kiadási jog megsértése nélkül. 

http://www.churchofgod.hu 


 Az Éden kertje

Ádám és Éva tökéletes alakú testtel voltak megteremtve. A beszéd és éneklés képessége velük született volt. Ádám izmos volt és jóképű, Éva gyönyörű és kecses. Attól a pillanattól kezdve, hogy Éva megteremtetett és Ádámnak adatott, megszületett a házasság fogalma. Ádám és Éva feladatul kapták, hogy szaporodjanak és népesítsék be a Földet. Az angyalok, akiket úgy ismerünk, mint „Isten küldöttei", megtanították őket Isten törvényeire.

Ádám a teremtésekor 20 éves korúnak volt megteremtve. (Ez az időbeosztás a Companion Bible c. kiadványnak a Bullinger által feldolgozott 50. függelékében található.) Ez az a kor, amikor felnőtté válunk. Így körülbelül 30 éven át, amíg Ádám és Éva az Édenben éltek, gyarapodtak a tudásban, és követték Isten törvényeit.

Teremtés könyve: 2:8-15 leírja az Édenkertet. Isten a kertet Édentől keletre helyezte el. Pontosabban Közép-Keleten, azon a területen, ami a mai Izráel és a Tigris-Eufráteszi síkságtól északra elterülő területek. Gyönyörű látványt nyújtottak az itt levő fák, a fákon pedig evésre alkalmas gyümölcsök. A Biblia arról is beszél, hogy volt itt egy folyó, amely az Édentől kiindulva ellátta vízzel a kertet. Ez a folyó itt szétágazott, és négy folyó lett belőle. A különböző vallások és kultúrák, amelyek ezekből az időkből maradtak fenn, különböző módon tárják elénk a négy folyó keletkezését. Úgy látszik, hogy ez mindig is központi témája marad az emberiségnek.

A folyónak ez a négy részre való megoszlása valójában arra mutat rá, hogyan folytatódott az univerzum irányítása az Atya Isten vezetése alatt, és hogyan folytatódott az univerzum négy részre való felosztása.

 

Az ember különbözik az állattól

Isten megalkotta az állatokat, mindegyiket a saját fajtája szerint. Megalkotta az emberiséget is az ő fajtája, vagyis az Isten családja szerint, amelyet már Ő megalkotott. Az embert Isten képmására teremtette. Az állatoknak van agyuk, és ebbe van beprogramozva - mint a számítógépekbe - az ösztönük, viselkedésük. A kutya ösztönösen ugat, ha valaki közeledik. Nem gondolkodik: ugathatok? és azután dönt, hogy ugat-e, ha valaki közeledik. A kutyák gyakran ugatnak, mert erre voltak betanítva, és ők ösztönösen viselkednek. De a fiú vagy a lány, a férfi vagy a nő gondolkodik, és dönthet, miképpen cselekszik. Akár aszerint cselekszik, ahogy a szülei meghagyták, akár a saját elképzelése szerint.

Az emberi lényeknek szintén van agyuk, de a természetes ösztön helyett ismeretre van szükségük, és gondolkodniuk kell, hogy eldönthessék, mit csináljanak. Választaniuk kell, és ez ugyanúgy vonatkozik az angyalokra is. Ez gyakran a szabad választásra utal. Ők szintén szabadon választhatnak, hogy hallgatnak-e és követik-e Isten parancsolatait, vagy engedetlenkednek-e Istennel szemben.

Isten a föld porából alkotta az embert, míg az állatok a föld anyagától függetlenül voltak teremtve. Úgy mint az állatoknál, az embernek is csak ideiglenes testi létezés adatott. A létezésük a légzéstől függ, és a szívnek folyamatosan kell pumpálnia a vért az ereikbe. A légzésen és a vér körforgásán kívül fel kel töltekeznie a földből kapott táplálékkal és vízzel. Az embernek ugyanúgy szüksége van erre, mint az állatnak. Vannak gyerekek, akik születésük után meghalnak, vannak, akik 70-80 évig élnek, de minden embernek meg kell halnia.

Istennél ez másképp van. Ő szellem, és független örök élete van, amely soha nem hal meg. Isten egyedül halhatalan (1Tim. 6:16), és ezt az örök életet adta a mennyei seregnek is, hogy ezáltal betöltessék az Ő terve. Csak egy igaz Isten van és volt. Ő az Atyja minden teremtménynek. Ő küldte el Jézus Krisztust, hogy megismerhessük az Istent, és örök életünk legyen (Jn 17:3).

Isten megalkotta az első embert: Ádámot, olyan értelemmel, amely tudott mit kezdeni az anyaggal, vagy a földből kinőtt dolgokkal. De azért, hogy kapcsolatban lehessünk Istennel, Vele maradhassunk, szükség van Isten Szent Szellemére, amely betölti az elménket. Ez amiatt van így, mert az ember az Isten képmására lett teremtve. Ezáltal IstenSzent Szelleme belehelyezhető az ember lelkébe, és az ember így Isten fiává válhat. Hasonlóképpen megszállhatják az embert a démonok is, miközben használják az ő képmását.

 

A kert fái 

Az Édenkertben az Úr Isten mindenféle fát növesztett a földből. A kert közepén volt az élet fája, a jó és a rossz tudás fája, és az Úr Isten megparancsolta nekik:

1Móz. 2:16 A kert minden fájáról bátran egyél. De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert a mely napon eszel arról bizony meghalsz.

Ez volt az álhatatosság próbája az új emberiségnek. Ha vesznek a tiltott fáról, ez lopásnak számít. Mert mit mond a nyolcadik parancsolat? Ne lopj! A többi fáról szabadon vehetsz, de az a fa el van tiltva. Ha ők elvesznek valamit, ami a más tulajdonába tartozik, akkor megszegik a 10. parancsolatot is: Ne kívánd a felebarátod dolgait! Így elmondhatjuk, hogy Isten törvénye kezdettől fogva a helyén volt.

A fák a mennyei sereg szellemi lényeit is jelképezik (lásd Ezékiel 31:3-18). A 18. versben láthatjuk, hogy a Sátán is azonosítva van az Édenben.

Ez 31:18 Kihez vagy hát hasonló dicsőségben és nagyságban Éden fái közt!? Hiszen le fogsz szállíttatni Éden fáival a mélység országába; körülmetéletlenek közt feküszöl együtt a fegyverrel megölettekkel. A Fáraó ez és minden sokasága, ezt mondja az Úr Isten.

A legtöbb fa az Édenkertben az ember rendelkezésére volt. Nem volt mindegyik testi táplálékként. A Biblia nem mondja el, hány fa volt ott, de azt tudjuk, hogy csak egy volt, ami nem felelt meg evésre. Az a fa a tiltott fa, a jó és rossz tudásának fája volt. Így ha erről a fáról esznek, bűnt követnek el, és megmondták nekik, hogy meg fognak halni.

Itt az élet fája az Isten Szellemének legelső befogadását jelképezte, amely az elméjükbe teheti azt az Istentől származó tudást a jóról és a rosszról, hogy szoros szeretetkapcsolatban legyünk Istennel, és a többi emberrel. Ez a szellemi tudás az Istenhez és emberhez viszonyuló szeretet módszere. E nélkül az egyenesen Istentől származó szellemen keresztül az ember nem tudná, hogyan boldoguljon a többi emberrel békességben, boldogságban és együttműködésben, és ugyanúgy nem lehetne szereteten alapuló kapcsolata Istennel.

A fák a kert közepén kétféle ismeretet képviselnek. Az egyik fajta ismeret áll mindkettőből: a jóból és rosszból, amely olyan cselekedetekre vezet, ami szemben áll Isten parancsolataival, és az Ő természetével. Ez az ismeret meg volt tiltva Ádámnak és az emberiségnek, és ha esznek a fa gyümölcséből, a halálukat eredményezi. A másik az örök életre vezet.

Isten úgy szerette Ádámot, mint ahogy szeret minden embert. Isten neki is azt akarta, és minden embernek, hogy boldogok legyenek, hogy élvezzék az életet és örökké éljenek. De a Sátán becsapta Évát, és Éva rávette Ádámot egy rossz választásra. Így ő is engedetlen lett Istennel szemben. A választás Ádámra volt hagyva. Miután Ádám bűnbe esett, Isten bezárta az élet fáját. Tehát Isten elzárta a Szent Szellemét Ádámtól és az ő gyermekeitől – az egész világtól, - Jézus Krisztusig, a „második Ádámig", Aki kifizetheti a büntetést minden ember bűnéért. Így nyerhet az emberiség megbocsátást, és így kaphatja meg a Szent Szellemet. Isten majd szívesen megengedi az embereknek, hogy vegyenek az élet fájából, és elnyerjék az örök életet, ahol örökre elmúlik az elégedetlenség, a boldogtalanság, bánat és fájdalom.

A mostani korban viszont csak Isten célja szerint kiválasztott bizonyos emberek kapják meg a Szent Szellemet, hogy végrehajtsák az Ő tervét. Általában ezek voltak a patriárkák és mások, mint Dávid és Mózes. Krisztus eljövetelével ez kiterjed a pogányokra is. Mikor Krisztus visszajön, a Szent Szellem hozzáférhető lesz minden nemzetnek, és Izrael minden tagja kiárad és szent lesz. Isten kezdettől fogva meghatározta ezt a sorrendet. Mivel Isten mindent tud, ami történni fog, összeállított egy tökéletes tervet az ő családjának, mielőtt elkezdte volna a teremtést. Isten tudta, hogy Sátán fellázad, és a szellemi lények egy részét és az emberiséget az Isten elleni engedetlenségre vezeti. De Isten az Ő bölcsességéből és kegyelméből megengedte, hogy az ember meghaljon, így a második feltámadáskor vissza tudja hozni az életbe. Abban az időben a Sátán az ő szellemi formájában nem lesz már jelen, így nem lesznek negatív viselkedési formák és negatív gondolatok a bolygón, ahogyan még ma van.

A második feltámadásban minden embernek hozzáférhető lesz Isten Szent Szelleme. Isten törvénye fog uralkodni, és ez a korszak lesz az igazság és becsületesség korszaka Jézus Krisztus uralkodása alatt. Krisztus ezer éves uralma végén a Sátán és a bukott végleg meg lesznek semmisítve a tűztóban, ezért a második feltámadáskor semmiféle hitetéssel ne találkozik a feltámadó emberiség, Ádám, csak Isten és Krisztus uralmával. Minden ember, aki az élet könyvébe van írva megmenekül, és örök életet kap. Ez nagyon nagy vígasztalás a hívőknek az Istent nem ismerő, hitetlen hozzátartozókra nézve - és Isten jóságának bizonyítéka -, hiszen Isten őket is megmenti ebben a korszakban, nincsenek elfelejtve Istennél.

 

A kertben lévő kígyó

Annak ellenére, hogy a Sátán nem élt az Isten parancsolatai szerint, Isten megengedte neki, hogy a föld uralkodója legyen. Amikor a testi lények a földre lettek helyezve, hogy hatalmuk legyen minden testi teremtmény felett, a Sátán dühös lett. Kereste a módját annak, hogyan fordíthatná Ádámot és Évát a teremtőjük ellen, és így ő válhatna a mesterükké. Ez a lehetőség akkor jött el, amikor egy nap Éva magában sétált a kertben. Hirtelen ráakadt a kígyóra. Ez nem volt szokatlan, mert minden állat barátságos volt, és engedelmeskedtek Ádámnak és Évának. Inkább az volt szokatlan, hogy ez a kígyó beszélt hozzá.

Teremtés 3:1 A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett vala, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek?

Itt a „kígyó" szó, amely a nachash szóval van kifejezve, valójában egy fényes lényre utal. Ez a ragyogó valaki egyike az oltalmazó keruboknak, a fényesség angyala, vagy más néven Lucifer az Ézsaiás 14-ből és az Ezékiel 28:13-17-ből. Később mint ősi kígyónak (Jel. 12:9, 20:2) nevezik az ördögöt vagy a Sátánt. Az ősi kígyó is a világosság angyalának adja ki magát. Így a kígyót jelképesen használják a Sátánra, aki beszélt az asszonnyal a kertben, és becsapta őt.

És a kígyó azt mondta az asszonynak: „Azt mondta nektek Isten, hogy meghalhattok, ha esztek a tudás és rossz fájának a gyümölcséből?"

Éva így felelt: „Isten azt mondta, hogy nem ehetünk a kert közepén levő fa gyümölcséből, még csak ne is érintsük, mert meg fogunk halni."

De a Sátán azt mondta: „Bizony nem haltok meg. Ha esztek belőle, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint az istenek (elohimok), tudni fogjátok, mi a jó és mi a rossz.

A Bibliából tudjuk, hogy az ember célja Isten fiaivá válni, úgy, mint Krisztus és a többi szellemi teremtmény (Zakariás 12:8, Zsolt. 82:6). A Sátán tudta, hogy Isten nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen (2 Pét 3:9). Azzal a hazugságával, hogy „Bizony nem haltok meg", a Sátán létrehozta a halhatatlan lélek tanát. Egyes egyházakban azt tanítják, hogy az emberek lelke visszatér Istenhez, amikor meghalnak. De az az igazság, hogy a korszak végén az emberek feltámasztatnak testi állapotba. Isten nemcsak az egyént fogja feltámasztani a genetikai információkat tároló DNS molekulákkal együtt, amit Isten tárol, de gondolatait is, amelyek az egyén személyiségét képezik.

Ha Ádám és Éva engedelmesek lettek volna, nem kellett volna meghalniuk. Mivel bűnbe estek, meghaltak, de a feltámadáskor újra élni fognak.

A Sátán választás elé állította Évát. A Yahova Angyala volt az ő tanítójuk, és egy olyan módszert adott nekik, amely elég volt a létfenntartásukhoz. De a Sátán megpróbálta rábeszélni őket, hogy az ő módszerét kövessék. Szabadon választhattak, hogy mit fognak csinálni. Minél jobban gondolkodott azon, amit a kígyó mondott, annál mohóbban kívánta megkóstolni a jó és a rossz tudása fájának gyümölcsét. Végül nem tudott tovább ellenállni. Odament a fához, szakított a gyümölcsből, és evett belőle. Az íze kellemes volt, így Ádámot is megkínálta, és ő is evett belőle annak ellenére, hogy Éva megmondta, honnan való a gyümölcs.

Ez volt az a pillanat, amikor Ádám és Éva magukhoz vették a tudást, pedig nem kellett volna.

 

Az emberiség bukása

A tiltott gyümölcs magukhoz vételével Ádám és Éva magukévá tették a döntés jogát a jó és a rossz felett. Elutasították Isten szellemi törvényét, és annak megszegését választották! A Sátán módszerét választották, hogy meghatározzák, mi a helyes és mi a helytelen, ahelyett, amit Isten, a mi Atyánk mondott, mivel Ő tudja, mi a legjobb számunkra.

Annak ellenére, hogy Ádám és Éva elutasította Isten szavát, Ő mégis örökségül hagyta ránk az alapismeretekről való kinyilatkoztatását. A Szentírás ez a kinyilatkoztatás – amely írásban tartalmazza az alapvető ismereteket és próféciákat, történelmet, tanácsokat. Nem tartalmazza az összes ismeretet, csak azokat, amiket másképpen nem tudnánk kideríteni.

Miután Ádám és Éva megették a tiltott gyümölcsöt, először tapasztalták azt a kellemetlen érzést, amelyet a bűn maró hatása okozott. Tudták, hogy engedetlenek voltak Istennel szemben, tudták, hogy valami rosszat tettek, és nem volt kellemes ráébredniük, hogy mezítelenek lettek, és szégyenérzetük támadt. Ezért fügefaleveleket fűztek össze, és ágyékkötőket készítettek maguknak. Mielőtt az első emberek először ettek a jó és rossz tudás fájának gyümölcséből, csak a jót ismerték, és nem szégyenkeztek mezítelenségük miatt.

Azért, mert engedetlenek voltak Istennek, és olyan dolgot cselekedtek, amelyről megmondatott nekik, hogy ne csinálják, így Ádám és Éva elkövette az első emberi bűnt. Ez az egyszerű cselekedet megváltoztatta minden ember életét, akik ezek után születtek.

Ahogyan a főangyal Lucifer bajba keveredett azáltal, hogy Isten uralma ellen támadt, az emberiség is bajba jutott, amikor megszegték azokat a parancsolatokat, ami által jólétben élhettek volna. A parancsolatok, amelyeknek mi engedelmeskedünk, a felettünk levő erőktől származnak. Azt a cselekedetet, amely által az emberek engedelmeskednek a szabályoknak, uralkodásnak hívjuk.  Isten parancsolatai és az Ő uralkodása szeretet (Róma 13:10). Az Ő szabálya először is az, hogy az ember szeresse Istent a Neki való engedelmessége által, imádja Őt, bízzon Benne, és az Ő szombatjait megtartsa.  

E nagyon fontos törvények mellett ott vannak a többi törvények is, amelyek arra tanítanak, hogy az egyik ember szeresse a másikat, a gyerekek pedig tiszteljék és engedelmeskedjenek szüleiknek (Ef 6:1-3). Az emberek ne gyűlöljék vagy öljék meg egymást, és ne próbáljanak ártani egymásnak. Helyette mindenki szeresse a másikat, még az ellenségét is (Mt 5:44). Legyenek odaadóak és becsületesek egymáshoz. Ne akarjanak elvenni semmit a másiktól. Inkább emlékezzenek arra, hogy jobb adni, mint kapni (2Mózes 20:12-17). (Lásd a Tízparancsolat c. írást)

 

A választás

Miután a Sátánt a lázadás gondolata foglalkoztatta, arra jutott, hogy ellenálljon Isten törvényeinek. Az ő módszere azon alapult, hogy szembeszálljon azokkal a kijelentésekkel, amelyekről a Szentírás a Jn 8:44, és az lJn 3:8-ban ír. Isten megengedte a Sátánnak, hogy uralkodjon a Földön egy meghatározott ideig, amíg az emberek száma betelik, ahogyan ezt Isten előre meghatározta. Az embernek be kell bizonyítania az uralkodásra való alkalmatosságát Istennek való engedelmesség által. A Sátán véget nem érő folyamatos uralkodása csak boldogtalanságot és szenvedést eredményezhetne.

Mivel Ádám volt az első ember, Isten megadta neki a lehetőséget, hogy uralkodjon a Földön (Ter. 1:28). A feltétel az volt, hogy meg kell maradnia az Istennek való engedelmességben, és nem a Sátán módszereit követni. A Sátán tudta, hogy ha Ádám kudarcot vall, akkor Isten elveheti tőle az uralkodás lehetőségét. Mivel gyűlölte Ádámot, az volt a terve, hogy elhiteti vele, hogy az ő módszere a helyes választás. Ha Ádám rááll, veszélybe sodorhatja magát. A Sátán ezt használja ki, és a bűn következtében az emberek bűnbe esnek, elkülönülnek Isten szeretetétől és védelme alól.

Isten az embert úgy teremtette, hogy legyen az ő felesége és gyermekei feje (Ef 5:23,25). Miképpen Isten szeretetben uralkodik az angyalok és a testi lények felett, úgy kell a férfinak szeretettel uralkodnia a háza népe felett. Ha a férfi kudarcot vall ebben, elveszíti az uralkodásra való jogot az Isten királyságában is. A Sátán tudta, hogy Isten Ádámot határozta meg Éva fejeként, ezért várt arra a pillanatra, amikor Évát egyedül találja. Miután megkísértette Évát, ő szakított a gyümölcsből, és megkínálta vele Ádámot is (Ter 3:6). Ádám nem volt elég határozott, hogy távoltartsa magát Éva engedetlenségétől. Ezzel a tettével bebizonyította, hogy nem elég erős ahhoz, hogy Istennek engedelmeskedjen minden dologban, így nem méltó, hogy uralkodjon a Föld felett.

 

A Sátán, a láthatatlan uralkodó

A Sátán felhatalmazást kapott, hogy tájékoztassa Ádámot és megbízható társuralkodó szintre emelje, így együtt uralkodva eljuttassák az emberi lényt a halhatatlanság állapotába. A Sátán elutasította azt, hogy mint uralkodó és eredményes szülő gyakorolja felelősségét az emberek felé. A Sátán továbbra is e világ láthatatlan uralkodója, addig, amíg eljön az a valaki, aki bűntelen, és Istennek való engedelmességével legyőzheti őt. Ez az ember Jézus Krisztus, aki végül is eljött, de még nem tért vissza újra, hogy átvegye a szerepét aFöld felett, mint legfőbb uralkodó (Lk 4:5-8).

Isten megengedte a Sátánnak, hogy a Földön maradjon. De nem adatott meg neki, hogy ráerőltesse valakire a bűnt. A Sátán csak arra kapott felhatalmazást, hogy megkísértse vagy rávezesse az embert a bűnre. De ugyanúgy Isten megadta az embernek a gondolkodás és döntés képességét, hogy eldönthesse: a Sátánnak vagy Istennek akar-e engedelmeskedni (Jak.4:7).

Ádám és Éva szégyenükben megpróbáltak elbújni a kertben, miután hittek azokban a dolgokban, amelyeket a kígyó mondott nekik. De Isten tudta, hová bújtak el (Ter. 3:8).

„Engedetlenek voltatok velem szemben, mivel ettetek a tudás fájáról!" Isten meglepte őket, mikor megszólalt a közelükben. Ne felejtsd el, a Biblia azt mondja, hogy még soha senki nem látta vagy hallotta hangját az egy igaz Istennek (Jn 1:18), 5:37). Az a Lény, Aki beszélt az első emberpárral, a YHVH Angyala volt.

„Éva adta nekem a gyümölcsöt." - Felelte végül is Ádám, megpróbálva a bűnt a feleségére terelni (Ter 3:12).

Isten csalódott volt. Megengedte az emberpárnak, hogy saját maguk döntsenek, kinek akarnak engedelmeskedni. Azt az utat választották, amely csak boldogtalanságot hozhat számukra. Túl késő volt már, így nem maradt más hátra, mint egy fájdalommal telt bűnbánat, és szembenézés a büntetéssel (5M 30:15-19).

Isten bőrből készült ruhába öltöztette fel őket, és ki lettek űzve abból a kertből, amely oly szeretettel volt a számukra elkészítve. Isten tudta, hogyha továbbra is ott maradnak, ehetnek az élet fájáról, és a bűn is örökre megmaradna, így a lázadás következtében az összhang megbomlása is örökké tartana (Ter 3:21-23). Hogy megakadályozza visszatérésüket az Éden kertjébe, a bejárathoz kerubokat és villogó lángpallost állíttatott (Ter 3:24).

 

Az emberiség büntetése

„Mivel vétkeztél, és Ádámot is rávetted a bűnre, szenvedni fogsz, bármikor megszülöd gyermekedet. És a jövőben így lesz ez a többi szülő nővel is." (Ter 3:16)." Mondta Isten Évának.

Mivel a teremtőjük helyett a Sátánnak hittek, az első testi lények és a többi generáció elveszítette azt a jogot, hogy jó egészségben boldog, örömteli életet éljenek. Milyen különbség lett volna, ha engedelmeskedtek volna Istennek és ehettek volna az Élet fájáról. Szellemi lényekként örökké tartó boldogságban élhettek volna!

Úgy tűnik, ez volt Isten eredeti terve Évának, Ádámnak és az ő gyermekeiknek, hogy jó egészségben boldog, örömteli életet éljenek. De a bűn megfertőzte a testi embert, mint ahogy a szellemi lényeket is. A bűn következménye a halál (Róm 6:23). De mivel a mi Istenünk egy szerető és kegyelmes Isten, az embereknek lehetőségük lesz feltámadni egy új életre, és arra, hogy végül mindnyájan szellemi lényként Isten fiaivá legyünk.

A bűntettüknek másik következménye is lett, mégpedig az, hogy  Isten megátkozta a kerten kívül eső földet. Most először, miután a Föld újjá lett teremtve, a talajból kihajtott a gyomnövény, a tövis és bogáncs (Ter 3:17). Ez a viszontagság várt Ádámra, és számítania kellett arra, hogy nehéz munkával szerzi majd meg az eledelüket.

Az Atya, az Isten az Ő határtalan bölcsességében tudta, mit tesz majd a Sátán és az emberiség, ezért megalapította a jubileumi rendszert, amivel megvédheti a bolygót. Lásd Az Isten szent naptára c. írást. A Jelenések könyve 22:3-ból láthatjuk, hogy melyik pillanattól kezdve nem lesz többé megátkozva a föld. Attól a pillanattól kezdve a bűn sem fog létezni tovább, és az Atya Isten a Földre helyezi a trónját, és az egész univerzumot a Földről fogja irányítani.