CoG

II. Báruk könyve

Báruk, Neri fia apokalipszisének könyve

R. H. Charles fordította le a II. Báruk könyvét, vagy másnéven Báruk szír apokalipszisét angol nyelvre a "The Apocrypha and Pseudepigrapha of the Old Testament in English (Oxford: Oxford University Press, 1913) 2: 481-524"-ben. A fordítás ennek az angol fordításnak a magyarra való fordítása. Az teljes agol szöveg itt található; továbbá figyelembe vettük a kommentárral is ellátott google book formátumban található könyvet: The Apocalipse of Baruch - Translated from the Syriac - Adam and Charles Black, London, 1896

A mű fennmaradásának történetéről:

  "Az 1855-ben Antonio Maria Ceriani felfedezte Báruk második könyvének legkorábbi, szír nyelvű kéziratát a milánói Biblioteca Ambrosiana-ban. Az ún. Codex Ambrosianus Syrus, amely a Kr.u. 6-7. századra keltezhető, egyrészt a szír ószövetségi szentírás, a Pesitta, szövegének teljes és legidősebb kéziratát képviseli, másrészt magába foglalja a 2 Báruk szövegének eddig ismert legkorábbi teljes kéziratát is. A kódex 330 pergamen fóliánsból áll, magassága 36 cm, szélessége 26 cm. A szöveg jól olvasható szabályos esztrangela írással készült, amely minden oldalon három párhuzamosan elhelyezkedő vertikális oszlopban fut és oszloponként 50-53 sort tartalmaz. A szír kéziratot Ceriani először 1871-ban publikálta, majd 1876-ban annak fotolitografikus eljárással készített fakszimile kiadása is megjelent. A kézirat jelentősége számunkra azzal magyarázható, hogy egy 11. századi arab fordítást leszámítva, kizárólag ez őrizte meg a művet teljes terjedelmében. A Codex Ambrosianus Syrus ezen kívül azért egyedülálló a maga nemében, mert Báruk levelét két változatban is tartalmazza, az egyiket a 2 Báruk részeként (78-87. fejezet), a másikat, mint önálló művet, a Jeremiás levele és Báruk első könyve között. A levél máig egyetlen tekintélyt érdemlő kritikai kiadását Henry Charles jelentette meg 1896-ban az akkor rendelkezésre álló kéziratvariánsok alapján." 

Weboldal: www.churchofgod.hu


 

 

 

 --- SZERKESZTÉS ALATTI VERZIÓ ---

 

 

 

Jeruzsálem eljövendő pusztulásának kijelentése Báruknak

1. 1 És lőn Júda királyának Jekóniának a huszonötödik évében, hogy az Úr beszéde jött Bárukhoz, Néri fiához és így szólt hozzá: 2 Láttad-e mindazt, amit e nép cselekszik velem szemben, hogy a gonoszságok, melyeket e két megmaradt törzs elkövet nagyobbak [annál], mint a tíz törzsé, amelyeket fogságba vittek? 3 Mert az előző törzsekre a királyaik erőltették rá a bűnök elkövetését, ám e kettő magától erőlteti és kényszeríti királyait, hogy vétkezzenek. 4 Ezért, íme, én veszedelmet hozok erre a városra és lakosaira és eltakarítom Magam elől egy időre, és szétszórom őket a pogányok közé, hogy jót tegyenek a pogányoknak. És népem megfenyíttetik, és eljön az idő, amikor keresni fogják sorsuk jobbra fordulásának idejét.

2. 1 Azért mondom el neked mindezeket a dolgokat, hogy meggyőzd Jeremiást és mindazokat, akik hozzád hasonlóak, hagyjátok el ezt a várost.  2 Mert a ti cselekedeteitek e város biztos oszlopai, és imáitok olyanok, mint az erős fal.'

3. 1 És én így szóltam: 'Ó Uram, én Uram, azért jöttem a világra, hogy meglássam anyám gonoszságait? Ne legyen így, Uram! 2 Ha kegyelmet találtam színed előtt, vedd magadhoz szellemem, hogy atyáimhoz térhessek, és ne lássam meg anyám romlását. Mert két dolog erősen kényszerít engem: Neked nem állhatok ellent, mindazonáltal a lelkem nem tudja elviselni anyám gonoszságainak látványát. 4 De egy dolgot fogok mondani jelenlétedben, Uram. 5 Mik lesznek hát ezek után? Mert ha elpusztítod városodat és azok kezébe adod a földet, akik gyűlölnek bennünket, miként emlékeznek majd újra Izrael nevére? 6 Vagy miként mondhat bárki dicsőítést Neked? És kik fogják majd a törvényedet megmagyarázni? Vagy a világ természete visszatér majd a kezdethez és visszatérünk a némaság korszakához? (vö. 4Ezra. 7:30) És a lelkek sokasága elvétetik és az ember természete feledésbe merül? És mi lesz mindazzal, amit Te Mózesnek szóltál felőlünk?'

4. 1 És az Úr így szólt hozzám: 'Ez a város kézreadatik egy időre, és a nép fenyítve lesz egy bizonyos időn keresztül, de nem adom a világot a feledésnek.

A mennyei Jeruzsálem

 2 [Azt gondolod, hogy ez az a Város, amelyről azt mondtam: „Tenyerembe metszettelek fel téged”?  3 Ez az épület, amely most épült közétek nem az, amelyről ki van jelentve általam, hogy előre elkészült akkortól, amikor elterveztem, hogy elkészítem a Paradicsomot, és megmutattam Ádámnak mielőtt vétkezett, de amikor áthágta a parancsolatot elvétetett tőle, úgy, mint ahogy a Paradicsom is. 4 És ezek után megmutattam szolgámnak, Ábrahámnak éjjel, az áldozati részek között. 5 És újra megmutattam Mózesnek a Sinai hegyen, amikor a hajlék hasonlatosságát és minden edényét megmutattam. 6 És most, íme, megmarad Velem, mint a Paradicsom.  7 Menj tehát, és tedd, amit parancsolok ']


Báruk panasza és Isten bátorítása

5. 1 És válaszoltam, mondva: 'Így, tehát engem rendeltek, hogy bánkódjak Sion felett, mert ellenségeid eljönnek erre a helyre és beszennyezik Szentélyedet, fogságba viszik örökségedet, és uralkodóvá teszik magukat azok felett, akiket szerettél, és ismét visszamennek bálványaikhoz, és dicsekednek előttük: Mit fogsz tenni nagy Nevedért?' 2 És az ÚR így szólt hozzám: 'Nevem és dicsőségem mindörökké áll; és ítéletem a maga idejében megnyilvánul. 3 És meglátod szemeiddel, hogy az ellenség nem dönti meg Siont, sem Jeruzsálemet nem égeti meg, de te egyelőre a Bíró szolgája vagy. 4 Menj és tedd azt, amit mondok neked. 5 Elmentem és vettem Jeremiást, Adu-t, Seriát, Sábist, Gedaliást, és a nép tisztességes embereit és kivittem őket a Kidron völgyébe és közöltem mindazt, ami nekem mondva lett. 6 És felemelték hangjukat és mindannyian sírtak. 7 Ültünk ott és estig böjtöltünk.

A káldeusok inváziója, belépése a városba, miután a szent edényeket elrejtették és a városfalak megdőltek angyalok által.

6. 1 És amikor eljött a reggel, íme, a káldok serege körbefogta a várost és az estének idején én, Báruk, elhagytam a népemet és elindultam és a tölgynél megálltam. 2 És bánkódtam Sion miatt és siránkoztam a rabság miatt, ami eljött a népre. 3 És íme, nagy hirtelen egy erős szellem felemelt és átvitt engem Jeruzsálem falain. 4 És láttam, íme! Négy angyalt állt a város négy sarkánál, mindegyik egy fáklyát tartva a kezében. 5 És egy másik angyal leereszkedett az égből és így szólt hozzájuk: 'Tartsátok mécseseiteket, és ne világítsatok rájuk, amíg nem mondom. 6 Mert először engem küldenek a földre, hogy szavakat szóljak, és megtegyem, amit az Úr, a Magasságbeli parancsolt nekem. 7 És láttam őt, amint leszáll a Szentek Szentjébe, és elvette onnan a függönyt, a szent ládát, az engesztelés fedelét, a két kőtáblát, a papok szent ruháit, a füstölő oltárt, a negyvennyolc drágakövet, mely a papot ékesítette és a hajlék összes szent edényeit. 8 És hangosan kiáltott a földnek: 'Föld, föld, föld, halld a hatalmas Isten szózatát, és fogadd el, ami rád bízok! És őrizd meg ezeket az utolsó időkig, így tehát, amikor elrendeltetik, visszaállítod azokat, hogy az idegenek ne kaparinthassák meg. 9 Mert eljön az idő, hogy Jeruzsálem [idegenek] kezére adassék, addig, amíg azt mondják: újra felépül örökre.' 10 És a föld megnyitotta a száját és elnyelte azokat.

7. 1 És ezek után hallottam, hogy az az angyal szólt azoknak az angyaloknak, akik a mécseseket tartották: 'Pusztítsátok, azért, és döntsétek le a falat az alapjaiban, nehogy az ellenség dicsekedve ezt mondja: 'Ledöntöttük a Sion falát, és felgyújtottuk a hatalmas Isten lakhelyét. ' 2 És elfoglalták azt a helyet, ahol azelőtt álltam.

8. 1 Most pedig az angyalok úgy tettek, ahogy megparancsolta nekik, és amikor közelebb hozták a falak sarkait, egy hang hallatszott a templom belsejéből, a fal leomlása után ezt mondta: 2 'Lépjetek be, ellenségek, és jöjjetek, ti ellenfelek; mert aki megtartotta a házat, elhagyta (azt)' 3 És én, Báruk, eltávoztam. 4 És történt ezek után, hogy a kaldeusok hadserege benyomult és elfoglalta a házat, és mindent körülvett. És elhurcolta a népet fogságba és megölt sokakat közülük, és megkötözték Sedékiás királyt és Babilon királya elé küldték.

Az első hétnapos böjt: Báruk Jeruzsálem romjai közt marad és a Jeremiást kísérő száműzöttekkel Babilonba. Báruk gyászéneke Jeruzsálem felett.

9. 1 És én, Báruk eljöttem, s velem Jeremiás, akiknek szíve tisztának találtatott a bűntől, s akit nem fogtak el a város bevételekor. 2 Megszaggattuk ruháinkat, sírtunk, gyászoltunk és böjtöltünk hét napon át.

10. 1, 2 És lőn hét nap múlva, hogy Isten szólt hozzám, és ezt mondta: 3, 4, 5 'Mondd meg Jeremiásnak, hogy menjen Babilonba és támogassa a nép foglyait. Te viszont maradj itt Sion pusztulásának közepén, és e napokat követően megmutatom neked, hogy 'Minek kell bekövetkeznie az utolsó időkben.' Elmondtam Jeremiásnak, amit az Úr parancsolt nekem. Erre ő valóban elhagyta a népet, de én, Báruk, visszamentem és leültem a templom kapui előtt, és siránkoztam Sion felett a következő sírással, mondva: 6 'Áldott az, aki nem született meg, vagy az, aki megszületett és meghalt. 7 De mi, akik élünk, jaj nekünk, mert mi látjuk Sion csapását, és hogyan esett el Jeruzsálem. 8 Hívom a sziréneket a tengerből, és téged, Lilit, gyere elő a sivatagból, és titeket Shedim [démonok] és sárkányok az erdőkből: Ébredjetek, gyürkőzzetek neki a siránkozásnak, és fogjatok hozzá a velem a siratóénekhez, és sírjatok velem. 9 Ti munkások, nem vettek többé; és, Ó föld, miért adod a te aratásod gyümölcseit? Tartsd magadban a táplálékod édességeit! 10 És te, szőlő, miért adod borodat; mert áldozatot nem adnak belőled Sionban, sem pedig az első zsengét nem ajánlják fel újra. 11 És ezt tegyétek, Ó egek, 'Tartsátok vissza a harmatot, és ne nyisd meg az eső kincstárait: 12 És te, ó Nap, tartsd vissza fénysugaraidat. És te, ó Hold, oltsd el fényed sokaságát; Mert miért kelne fel fényed újra, ahol Sion fénye kialudt? 13 És te, te vőlegény, ne lépj be, és a menyasszony ne ékesítse magát virágfüzérekkel; És te, asszony, ne imádkozz azért, hogy szülhess. 14 A meddőnek kell mindenekfelett örvendezni, és az vigadjon, akinek nem voltak fiai, és azoknak, akiknek fiaik vannak, gyötrődniük kell. 15 Mert miért szültek a fájdalomra? Csak hogy bánattal temessenek? 16 Vagy miért kellene, hogy az embereknek fiai legyenek? Vagy miért neveztetik újra nemzettségük, ahol az anya elhagyva, és a fiai fogságban? 17 Ettől kezdve nem beszélnek a szépségről és a kecsességről szót sem ejtenek. 18 Továbbá, ti papok, fogjátok a szentély kulcsait, és hajítsátok azokat a magasságos égbe, adjátok oda Istennek, és mondjátok: 'Őrizd a Házadat, mert íme! Hamis sáfároknak találtattunk.' 19 És ti, szüzek, akik gyolcsot és Ofír aranyával átszőtt selymet szőtök, vigyétek magatokkal ezeket és hajítsátok a tűzbe,  hogy el tudjuk szenvedni, amit Ő tett azokkal, és annak lángját elküldhessük annak, aki teremtette azokat, nehogy az ellenség vegye birtokba.

11. 1 Továbbá, én, Báruk, így szólok ellened, Babilon: 'Ha már felvirágoztál, és Sion dicsőségben lakott, de a mi gyászunk hatalmas lett, hogy egyenlővé váltál Sionnal. 2 De most, íme! A gyász végtelen, és a sírás mérhetetlen! Te viháncolsz, Sion pedig pusztává lett.  3 Ki fog ítélkezni ezekben a dolgokban? Vagy kinél panaszkodjunk arról, ami ránk szakadt? Ó Uram, hogy lett ez? 4 Atyáink gyász nélkül mentek a nyugalomba, és lám! Az igazak alszanak a földben, a nyugalomban. 5 Mert nem ismerték ők ezt a gyötrődést, s nem is hallottak arról, ami bennünket ért. 6 Ó föld, bárcsak lennének füleid, és ó por, lenne csak szíved. Hogy a Sheolba menjetek és elmondjátok a holtaknak: 7 'Áldottabbak vagytok ti, mint mi, akik élünk.'

12. 1 De elmondom, ami a szívemen van. És ellened szólok, ó föld, hozzád, aki bőségben laksz. 2 A nappal nem mindig hoz meleget, és a nap sugarai sem ontják a fényt állandóan. 3 Ne várd [és ne reméld], hogy mindig bőségben és vigasságban fogsz élni. És ne emeld fel magad kevélységedben. 4 Mert biztos az, hogy a maga idejében felébred irántad az [isteni] harag, ami most hosszútűrően, mintha kantárszáron lenne, úgy van visszatartva. És miután elmondtam ezeket, böjtöltem hét napon át.

13. 1 És ezek után történt, hogy én, Báruk, Sion hegyén álltam, és íme, egy hang jött a magasból, ami így szólt hozzám: 2 'Állj fel a lábaidra Báruk, és halld meg a hatalmas Isten szavát.' 3, 4 Mivel te megrendültél azon dolgok miatt, amik Sionnal történtek, ezért bizonnyal megtartatsz ezen idő beteljesüléséig, hogy bizonyság legyél. 5 Hogy ha azok a gazdag városok bármikor így szólnának: 'Miért hozta ránk a Mindenható ezeket a fizetségeket.' 6, 7 Te, és a hozzád hasonlók, akik meglátták e gonoszságokat, mondjátok azt nekik: (Íme, ez a gonosz) és ez a fizetség, ami reád és a népedre jön (elrendeltetett), az ideje a nemzetek számára, hogy megbüntessenek. És akkor nagy szenvedés lesz rajtuk. És akkor, ha azt mondják: 8 'Meddig fog ez tartani?' És akkor te mond azt nekik: 'Meg kell innotok ezt a kiszűrt bort, Igyátok ki annak söprűjét is, a Magasságos ítélete, aki nem személyválogató.' 9, 10 Ugyanezek miatt az előző időkben nem könyörült meg saját fiain, de megszorongatta őket, mintha ellenségük lenne, mert bűnt követtek el, és akkor miután meg voltak bűntetve – mindazonáltal – azért volt, hogy megszentelődjenek. 11 És most ti nemzetek népei, bűnösök vagytok, mert mindig megtapostátok a földet, és igazságtalanul használtátok a teremtést. 12 Mert én mindig a jót hoztam rátok, és ti mindig hálátlanul viseltettetek a jóságért. 

14. 1 És így válaszoltam: 'Íme, megmutattad nekem az idők rendjét és milyen változások fognak jönni és ezt mondtad nekem, hogy a bosszú, amiről beszéltél el fog jönni a nemzetekre. 2 És én tudom, hogy azok, akik bűnösök, sokan vannak, és jólétben élnek, és elidegenedtek a világtól és kevés nemzet marad meg azokban az időkben, amelynek ezt mondtad. 3 Mert mi haszna van mindennek vagy mi rosszabb jön még ennél is, ami már ránk jött eddig, mit várhatunk még?' 4, 5 És akkor én megint megszólalok a jelenlétedben: 'Mi haszna volt azoknak, akik ismeretségre tettek szert színed előtt, és nem jártak a nemzetek hiábavalósága szerint, mint tette azt a többi nép, és nem mondták azt a halottaknak: 6 „Adjatok nekünk életet!” De mindig féltek téged és nem hagyták el az újaid? És íme, el lettek hurcolva 7 és nem az ő érdemük miatt kegyelmeztél meg Sionnak. És amikor mások gonoszságot követtek el Sion ellen, azok miatt, akik jó munkákat cselekedtek, meg lett neki (Sionnak) bocsátva. 8 És nem lett elpusztítva azok miatt, akik igazságtalanság szerint cselekedtek. Ó Uram, én Uram, ki fogja megérteni a te ítéletedet, és ki fogja kikutatni a te útjaid mélységeit? És ki tartja elméjében a te útjaidat? 9 Vagy ki képes arra, hogy kitalálja a te felfoghatatlan tanácsaid? Ki van azok közül, akik megszülettek, aki valaha is megtalálta a bölcsesség elejét és végét? 10, 11 Mert mindannyian olyanná vagyunk téve, mint a lélegzet. Mert, ahogy a lélegzet kiárad akaratlanul, és el is hal, úgy van az ember természetével is, akik nem a maguk akaratából hagyják el (Isten útjait) és nem tudhatják, hogy mi történik velük a dolgok végezetével. 12 Mert az igazaknak reménye van a végben, és félelem nélkül hagyják el ezt a (testi) lakhelyet, mert ők veled felhalmoztak maradandó kincseket. 13 És ezek miatt, ezek az emberek félelem nélkül hagyják el ezt a világot és örömteli bizakodásuk van abban, hogy megkapják azt a világot, amit megígértél nekik. 14, 15 De ami minket illet, - jaj nekünk, akikkel szégyenletesen bánnak és csak a gonosznak néznek elébe. De te tudod mindazt, amit megcselekedtél a te szolgáid által: mert mi nem vagyunk képesek megérteni, hogy mi az a jó, ami olyan jó, mint Te vagy, a mi Teremtőnk. 16 És most újra beszélek a te jelenlétedben Ó ÚR, én Uram. 17 Amikor a régi időkben nem volt meg a világ a lakosaival, akkor Te kijelentetted a szavaddal és a teremtés előjött és megállt előtted. 18 És azt mondtad, hogy a Te Szavad alkosson a világodba embert, aki gondját viseli kezed munkájának, hogy tudva legyen, hogy nem a világ miatt teremtetett, hanem a világ teremtetett őérte. 19 És most azt látom, hogy a világ, amely mi miattunk lett megteremtve, íme, megáll, de mi, akik miatt meg lett teremtve, mi eltévelyedtünk. '

15. 1 És az Úr válaszolt, és így szólt hozzám: 'Te méltán csodálkozol az ember indulását illetően, de nem jól ítélsz a gonoszokkal kapcsolatban, akik elestek, azok, akik vétkeztek. 2 És azzal kapcsolatban, amit mondtál, ahogy az igazak végzik, és az istentelenség kivirágzik. 3 És amit mondtál arról, mondva: „Az ember nem tudja a te ítéleted”  -- Most halld hát, és elmondom neked, és hallgasd meg, és én okozom, hogy halld szavaimat. 5 Az ember nem ítéli meg helyesen az én ítéletem, hacsak el nem fogadja a Törvényt, és megtérésre nem utasítom. 6 És most mivelhogy a bűneinket tudatosan követtük el, ezek miatt, mivel tudatában volt a cselekedetének (az ember, ezért) meg lesz gyötörve. 7 És ami az igazakat illeti, őmiattuk jön el az eljövendő világ, hogy ugyanúgy, amelyik eljön, az is őmiattuk jön el. 8 Mert számukra ez a világ csak gond, nehéz munka, sok bajjal és ennek megfelelően, amelyik el fog jönni, az egy dicsőséges korona. ' 

16. 1 És én így válaszoltam, mondván: 'Ó ÚR, én Uram, az ember idejének évei nagyon kevesek és gonoszak, és ki képes az ő maga idejében magáévá tenni mindazt, ami mérhetetlen? '

17. 1 És az Úr felelt és mondta nekem: 'A Magasságossal nem számít az idő, sem az évek sokasága. 2 Mert mit nyert Ádám abból, hogy kilencszázharminc évet élt, és vétkezett abban, ami neki parancsolva volt? Ezért az idő sokasága, amelyet élt nem használt neki, hanem halált hozott és eltörölte azoknak az éveit, akik tőle születtek. Micsoda veszteségeket szenvedett el Mózes abban, hogy csak százhúsz évet élt, és, mivel alávetette magát Őneki, aki alkotta őt, elhozta a Törvényt Jákob magjának, és meggyújtotta a lámpást Izrael nemzetének? '

18. 1 És válaszoltam és mondtam: 'Ő, aki megvilágosodott, a világosságból vett, és csak kevesen vannak, akik utánozzák őt. De sokan azok, akiket megvilágosított, akik Ádám sötétségéből vétettek, és nem örvendeztek a lámpa fényében.'

19. 1 És Ő válaszolt és mondta nekem: 'Ezért abban az időben szövetséget határozott meg nekik és mondta: "Íme, eléd helyeztem az életet és a halált," És hívta az eget és a földet, hogy tanúskodjanak ellenük. 2 Mert tudta, hogy ideje rövid, de az ég és s föld mindig fennmaradnak. 3 De halála után vétkeztek és áthágták, bár tudták, hogy a Törvény megdorgálja (őket), és a világosság, amelyben semmi tévedés nincs, ahogy a szférák is, amelyek tanúskodnak, és Én. 4 Nos, ami mindennel kapcsolatban, amik vannak az áll, hogy Én vagyok az ítélő, de ne tépelődj lelkedben ezekről a dolgokról, sem ne szomorkodj magadban, mert ezek már megtörténtek. 5 Mert most van az idő teljessége, amit figyelembe kell venni, akár üzlet, vagy jólét, vagy szégyenre nézve és nem ezek kezdetére. 6 Mert ha egy ember az ő kezdetében gyarapodott, és szégyentelenül imádkozott idős korában, elfelejtkezik minden jólétéről, ami neki volt. 7 És ismét, ha egy ember szégyentelenül imádkozott kezdetben, és a végén fellendül, nem emlékszik meg újra gonosz előmenetelére. 8 És halljátok ismét: noha mindannyian virágoztak egész idő alatt – egészen attól a naptól kezdve, amikor a halált elrendelték azok ellen, akik vétettek – és a végén megsemmisültek, hiába volt minden.'

Siont elmozdítják, hogy felgyorsuljon az ítélet eljövetele

20. 1 'Ezért, íme! A napok eljönnek, és az idők felgyorsulnak inkább, mint a korábban, és az évszakok gyorsabban haladnak, inkább, mint azok, amelyek a múltban vannak, és az évek gyorsabban haladnak, mint a jelen (évek). 2 Ezért most elmozdítom Siont, hogy gyorsabban meglátogathassam a világot annak időszakában. 3 Most tehát ragaszkodjatok szívetekben mindahhoz, amit parancsoltam nektek, és pecsételd le elméd mélyében. 4 És akkor megmutatom neked Hatalmam ítéletét, és Útjaimat, amelyek kifürkészhetetlenek. 5 Menj tehát és szenteld meg magad hét napon át, és ne egyél kenyeret, és ne igyál vizet, se ne beszélj senkivel. 6 És azután menj arra a helyre és felfedem Magam neked, és igaz dolgokat beszélek vele, és parancsokat adok neked az idők rendjére vonatkozóan, mert azok elérkeznek, és nem maradnak el.'

Bárkuk, Neriah fiának imája

21. 1 És odamentem és leültem a Kidron völgyében a föld barlangjában, és megszenteltem ott lelkem, és nem ettem kenyeret, de mégsem voltam éhes, és nem ittam vizet, és mégsem voltam szomjas, és ott voltam a hetedik napig, ahogy Ő parancsolta nekem. 2 És azután elmentem arra a helyre, ahol beszélt velem. 3 És lőn naplementekor, hogy lelkem nagy gondolatokba merült, és elkezdtem beszélni a Magasságos jelenlétében, és mondtam: 4 'Ó, aki alkottad a földet, hallgass meg, aki megszilárdítottad a boltozatot szavad által, és erősre alkottad az ég magasságát a Szellem által, aki előhívta a világ kezdete óta, ami még nem létezett, és engedelmeskedett neked. 5 Te, aki parancsoltál a levegőnek bólintásod által, és láthatóvá lettek azok a dolgok, amelyek olyanok, mint amiket csinálsz. 6 Te, aki uralod hatalmas gondolatoddal a seregeket, amelyek előtted állnak: számtalan szent lény is, amelyet kezdettől fogva alkottál, a láng és a tűz, amely trónod körül áll indulattal kormányzod. 7 Egyedül hozzád tartoznak mindazok, amit cselekszel, azonnal bármit, amit akarsz. 8 Ki okozza, hogy az eső cseppjei számolatlanul essenek a földre, és aki egyedül ismeri az idők teljességét, mielőtt azok eljönnek; legyen tisztelet imádságom. 9 Egyedül miattad képesek fenntartani mindeneket, akik vannak, és azok, akik elmúltak, és azok, akik vannak, és kik vétkeznek, és azok, akik igazak [mint élők és múltban találhatók]. Mert egyedül te élsz halhatatlanul, és a múltat ismerő, és az emberiség számát ismerő. És ha sokan vétkeztek, de mások nem kevesen igazak voltak. '

Isten válaszol Báruk imádságára.

22. 1 És ezek után történt, hogy íme! Az egek megnyíltak és én beláttam, 2 és erő szállt rám, a magasból egy hangot hallottam megszólalni, és ezt mondta nekem: 'Báruk, Báruk, miért bánkódsz? 3 Aki útba tart valahová és nem ér oda, vagy aki tengeren utazik, s nem ér kikötőbe, az hogyan lehet nyugodalomban? 4 Vagy aki ajándékot ígér másnak, ám nem viszi véghez ígéretét, nem-e meglopja azt? 5 Vagy aki magot vet a földbe, de nem aratja le annak gyümölcsét az annak megfelelő időben, nem e elveszti mindenét? 6 Vagy aki növényt ültet, hacsak nem nő fel, amíg ideje alkalmas (lesz) arra, hogy aki ültette, levágja, hogy megkapja gyümölcsöt abból? 7 Vagy egy asszony, aki fogant, ha korábban szül, nem bizonyosan megöli csecsemőjét? 8 Vagy ha valaki házat épít, ha nem fedi be és nem fejezi be, akkor talán háznak nevezhető? Mondd meg nekem először ezt!'

23. 1 És válaszoltam és mondtam: Nem így van, Ó ÚR, én Uram!' 2 És Ő felelt és mondta nekem: 'Miért aggodalmaskodsz tehát azok felől, amelyeket nem tudsz, és miért feszengsz azok miatt, amelyekben tudatlan vagy? 3 Mert, ahogy te nem felejtetted el az embereket, akik most vannak, és azokat, akik elmúltak, így Én emlékszem azokra, akik ki vannak jelölve, hogy eljöjjenek. 4 Mert amikor Ádám vétkezett, és a halál elrendeltetett azok ellen, akiknek születniük kell, akkor azok sokasága, akiknek születni kell megszámláltatott, és ennek a számnak megfelelően hely készült, ahol az élők lakhatnak, és a halottakat őrizhetik. 5 Azelőtt tehát, hogy a fent említett szám betelik, a teremtés nem fog újra élni [mert Szellemem az élet teremtője], és a Seol befogadja a halottakat. 6 És ismét megadatik neked, hogy halld, miféle dolgok jöttek ezek után az idők után. 7 Mert valóban megváltásom közel van és nem messze, távolabb, mint hajdanában.

Az eljövendő ítélet

24. 1 'Mert íme! Eljönnek a napok, és a könyvek megnyílnak, amelyekben mindazoknak a bűnei vannak írva, akik vétkeztek, és ismét a kincstárak is, amelyekben összegyűltek azoknak igazságosságai, akik igazak voltak a teremtésben. 2 Mert az idő eljön, hogy megtörténjen, hogy meglásd - és sokan, akik veletek vannak - a Magasságos béketűrése, amely minden generáción át tartott, aki hosszantűrő volt mindazokkal, akik születtek, (egyaránt) azokkal szemben, akik vétkeztek, és akik igazak voltak. ' 3 És válaszoltam és mondtam: 'De, íme! Ó, Uram, senki nem tudja azon dolgok számát, amelyek elmúltak, sem azokat a dolgokat, amelyek még jönnek. 4 Mert azt valóban tudom, amik velünk történtek, de hogy mi fog történni ellenségeinkkel, nem ismerem, és amikor meglátogatod műveidet.'

25. 1 És Ő válaszolt és mondta nekem: 'Te is megőriztetsz addig az ideig, hogy a jel, amelyet a Magasságos fog működésbe hozni a föld lakosaiért a napok végén. 2 Ez lesz tehát a jel. 3 Mikor a föld lakóit a kábulat ragadja majd meg, és sok gyötrelembe esnek, és ismét, amikor nagy kínokba esnek. És lesz, amikor gondolataikban azt mondják a sok nyomorúságuk miatt: "A Hatalmas Egyetlen már nem emlékszik a földre" -- igen, akkor fog történni, amikor elhagyják reményüket, hogy az idő akkor majd felébred.'

26. 1 És én válaszoltam, mondván: Az eljövendő nyomorúság hosszú ideig tart-e, és ez a szükségszerűség sok évet fog-e magábafoglalni?

27. 1 És Ő felelt, és mondta nekem: 'Az az idő tizenkét időszakra lesz elosztva, és mindegyikben az történik, ami arra [az időszakra] lett meghatározva.

2 Az első időszak a zavargások kezdete lesz.

3 És a második időszakban megölik majd a hatalmasokat.

4 És a harmadik időszakban sokan elhullnak halál által.

5 És a negyedik időszakban elküldetik [rájuk] a kard.

6 És az ötödik időszakaszban éhínség [jön] és az eső visszatartása.

7 És a hatodik időszakaszban földrengések és iszony.

8 [várakozás]

9 És a nyolcadik időszakban a szellemek tömegei és a Shedim [démonok] támadásai.

10 És a kilencedik időszakaszban a tűzáradat.

11 És a tízedik időszakaszban fosztogatás és nagy elnyomás [jogtalanságok].

12 És a tizenegyedik időszakban gonoszság és erkölcstelenség.

13 És a tizenkettedik időszakaszban káosz, mert minden együtt [egyszerre] fog megtörténni, ami az előzőekben fel volt sorolva. 14 Mert ezen időszakok beteljesedésére van az az idő fenntartva, és [az események] váltani fogják egymást és egymást fogják szolgálni [kiegészíteni]. 15 Mert néhányan elhagyják sajátjaikat, és (helyükbe) másoktól kapnak, és némelyek befejezik sajátjukat és másokét, hogy azok ne érthessék, kik vannak a földön azokban a napokban, hogy ez az idők teljesedése.’

28. 1 Mindenesetre azok, akik megértik [az eseményeket], értelmesekké válnak. 2 Mert a felmérése és számbavétele annak az időnek hét hetek hetének két része.'3 És válaszoltam és mondtam: 'Jó az embernek, hogy jöjjön és lássa, de jobb lenne, ha nem kell jönnie, nehogy elessen. 4 [De ezt is el kell mondani: 5 Vajon az, aki romolhatatlan megveti azokat a dolgokat, amelyek romlandóak, és amelyek beleesnek azon dolgokba, melyek romlandóak, hogy csak olyan dolgokat nézzenek, melyek romlandóak?] 6 De ha, Ó Uram, azok a dolgok bizonyosan megtörténnek, amelyeket előre jeleztél nekem, így megmutatod azt is nekem, ha csakugyan kegyelmet találtam szemeidben. 7 A föld valamely része, vagy a földnek egy része az, ahol ezek a dolgok megtörténnek, vagy az egész föld megtapasztalja ezeket? '

29. 1 És JHVH válaszolt és ezt mondta nekem: 'Az, ami akkor fog megtörténni [a végidőkben], azt az egész világ elszenvedi. Mindenki, aki [akkor] él, tapasztalni fogja. 2 Akkor csak azokat oltalmazom meg, akik akkor e földön élnek 3 És amikor megtörténik mindaz, aminek meg kell történnie e helyen, a Felkent hamarosan megnyilvánul. 4 És a Behemót megmutatja magát a [rejtek] helyéről, és Leviatán előbukkan a tengerből, a két hatalmas szörnyeteg, amelyeket a teremtés ötödik napján teremtettem meg, s amelyeket megtartok [rejtve] addig az ideig. És táplálékául lesznek azok számára, akik megmaradtak [Izrael maradékának]. 5 A föld is megtermi gyümölcsét tízezerszeresen, és mindegyik szőlőnek ezer ága lesz, és mindegyik ág ezer szőlőfürtöt fog hozni, és mindegyik szőlőfürt ezer szőlőszemet terem, és mindegyik szőlőszem egy kór bort terem (vö. Papiasz fragmentum). 6 És azok, akik éheztek, örvendezni fognak: ráadásul minden nap csodákat fognak látni. 7 Mert szelek jönnek ki Előlem, hogy minden reggel illatos gyümölcsfák illatát hozzák, és a nap végén a felhők az egészség páráját csöpögtetik. 8. És a maga idejében megtörténik, hogy a manna tárháza ismét leereszkedik a magasból, és enni fognak azokból azokban az években, mert ezek ők, akik az idők teljességéhez jöttek.

30 -- A feltámadás

30. 1 És ezek az után történnek, mikor a Messiás eljövetelének ideje betelik, hogy visszatérjen dicsőségben. 2 Akkor mindazok, akik elaludtak az Ő reménységében újra felkelnek. És abban az időben történik, hogy a tárházak megnyílnak, amelyekben megőriztettek az igazak lelkeinek száma, és kijönnek majd, és a lelkek sokasága látja majd egymást egy gondolkodásban, egy szándékában (gyülekezésében), és az első örvendezik és az utolsó sem lesz szomorú. 3 Mert tudják, hogy az idő eljött, amelyről megmondatott, hogy ez az idők teljessége. 4 De a gonoszok lelkei, amikor meglátják mindezeket, akkor annál inkább elernyednem majd. 5 Mert tudni fogják, hogy eljött gyötrelmük, és pusztulásuk megérkezett.'

Báruk felhívja a nép figyelmét arra, hogy a gonoszság tetőzni fog

31. 1 És lőn ezek után: hogy elmentem a néphez és mondtam nekik: 'Gyűjtsétek hozzám mind a véneiteket, és szavakat fogok szólni hozzájuk.' 2 És összegyűltek ők mind a Kirdon völgyében. 3 És válaszoltam és mondtam nekik: Halld, ó Izrael, és én szólok hozzátok, és hallgassatok, ó Jákob magva, és utasítalak titeket! 4 Ne felejtsd el Siont, hanem emlékezzetek Jeruzsálem szomorúságára. 5 Mert lám! Napok jönnek, amikor minden, ami lesz a romlottság áldozatává válik, és olyan, mintha nem lett volna.

32. 1 'De ha ti felkészítitek szíveteket, hogy bennetek a Törvény gyümölcse vettessen, megoltalmaz majd titeket abban az időben, amelyben a Hatalmas Egy megrázza az egész teremtést. 2,3 [Mert rövid idő múltán Sion építménye megrázódik azért, hogy újra felépülhessen. De ez az épület nem marad meg, hanem idővel kitöretik ismét, és pusztán marad bizonyos ideig. 4 És utána meg kell újulnia dicsőségben, és tökéletessé válik mindörökké.] 5 Ezért nem kell szomorúnak lennünk a gonosz felett, amely most jön, túlzottan, mint ami még van. 6 Mert nagyobb próba lesz ennél a két megpróbáltatásnál, amikor a Hatalmas Egy megújítja a teremtést. 7 És most ne közeledjetek hozzám néhány napig, sem ne keressetek engem, amíg nem jövök hozzátok.' 8 És történt, amikor ezeket a beszédeket szóltam nékik, hogy én Báruk, elmentem utamra, és amikor az emberek láttak engem várakozván, felemelték hangjukat és panaszkodtak, és azt mondták: 9 Hova távozol tőlünk, Báruk, és elhagysz minket, mint egy apa, aki elhagyja árva gyerekeit, és eltávozik tőlük?

33. 1 'És ezeket a parancsolatokat, amelyek társad, Jeremiás a próféta parancsolt nektek, és mondta nektek: "Törődj ezzel a néppel, amíg el nem megyek, és állj készen a Babilonban lévő testvéreid maradéka számára, akik ellen kiment az ítélet, hogy fogságba vigyék őket!" És most, ha te elhagysz minket, jobb lenne nekünk mind meghalni előtted, és akkor majd vissza kellene jönnöd hozzánk.'

34--35. Báruk Siralmai

34. 1 És válaszoltam és azt mondtam a népnek: 'Távolt legyen tőlem, hogy elhagyjalak titeket vagy elvonuljak tőletek, hanem csak a Szentek Szentjéhez megyek, hogy megkérdezzem a Hatalmas Egyet felőletek és Sion felől, ha valamilyen módon több világosságot kaphatnék: és ezek után visszajövök hozzátok.

35. 1 És én, Báruk, elmentem a szent helyre, és leültem a romokra és sírtam, és mondtam: 2 'Ó, bárcsak szemem forrás volna, és szemhéjaim könnyek patakja. 3 Mert hogyan fogom siratni Siont és hogyan gyászolok Jeruzsálemért? 4 Hiszen azon a helyen, ahol most arcra borulok, az idős főpap ajánlott fel szent áldozatokat, és helyezett oda aromás illatok füstjét. 5 De most dicsőségünk porrá lett, és lelkünk vágya homokká.'

36--37. Az erdő, a szőlőtő, a forrás és a cédrus Látomása

36. 1 És mikor ezt mondtam, elaludtam ott, és láttam egy éjszakai látomást. 2 És íme! Fák erdeje volt ültetve a síkságon, és büszke és csipkézett sziklás hegyek vették körül, és az erdő sok helyet foglalt el. 3 És íme! Szembe vele fölemelkedett egy szőlőtő, és alóla egy szökőkút jött ki békésen. 4 Most pedig a szökőkút az erdőbe jőve, és nagy hullámokkal volt (keveredve), és azok a hullámok elöntötték az erdőt, és hirtelen kivágták annak az erdőnek a nagyobb részét, megdöntötte az összes körülötte levő hegyet. 5 És az erdő magassága alacsonnyá vált, és a hegyek lealacsonyodtak és a szökőkút felette uralkodott, így nem hagyott semmit a nagy erdőből, kivéve egy cédrust. 6 Amikor pedig lehullott és elpusztíttatott, és kivágattatott az erdő nagyobb része, így semmi nem maradt belőle, sem a helyét nem lehetett felismerni, akkor az a szőlőtő békében és nagy nyugalomban kezdett a szökőkúthoz menni, és egy olyan helyre jutott, amely nem volt messze ama cédrustól, és elhozták a cédrust, amelyet rávetettek. 7 És láttam, és íme! Az a szőlőtő kinyitotta száját és megszólalt és mondta a cédrusnak: Te nem az a cédrus vagy, amely a gonoszság erdejéből maradt, és mely által a gonoszság állhatatos maradt, és munkálkodott mindezen évek alatt, és a jóság soha? 8 És meghódítottad azt, ami nem volt a tiéd, és az iránt, ami a tiéd volt soha nem mutattál együttérzést, és hatalmadat kiterjesztetted azok fölött, akik távol álltak tőled, és azokhoz, akik közeledtek hozzád, gonoszságod csapdájában szorosan tartottad, és magadat mindig felemelted, mint valaki, akit nem lehet kivágni! 9 De most időd felgyorsult és eljött az órád. 10 Magadat is elindulsz, ó cédrus, az erdő után, amely elindult előtted, hogy porrá válj azzal, és hamvaid együtt keveredjenek. 11 És most kínban fekszel és kínzásban pihensz, míg végnapod eljön, amelyben ismét eljössz, és még inkább meggyötörtetsz.

37. 1 És ezek után láttam azt a cédrust égni, és szőlőtő termett, maga és mindenek körülötte, és a síkság tele volt hervadhatatlan virágokkal. És tényleg felébredtem és felkeltem.

38-40 A látomás magyarázata

38. 1 És imádkoztam és mondtam: 'ó JHVH, én Uram, mindenkor felvilágosítod azokat, akiket az értelem vezérel. 2 A te Törvényed az élet, és bölcsességed helyes útmutatás. 3 Értesd meg tehát velem a látomás értelmét. 4 Mert tudod, hogy lelkem mindig is a Te törvényed szerint járt, és (legkorábbi) napjaimtól nem távoztam el a Te bölcsességedtől.'

39. 1 És felelve mondta nekem: 'Báruk, ez a látomás értelmezése, amit láttál. 2 Ahogyan láttad a hatalmas erdőt, amely büszke és csipkézett hegyeket körülötte, ez a szó. 3 Íme! Napok jönnek, és ez a királyság elpusztul, amely egyszer elpusztította Siont, és le fogja győzni az, amely után jön. 4 Azonfelül, egy idő után az is elpusztul, és egy másik, egy harmadik fog felkelni, és ez is uralkodni fog az ő idejében, és megsemmisül. 5 És ezek után lesz egy negyedik királyság, melynek ereje nyers és gonosz lesz, messze meghaladja azokat, amelyek előtte voltak, és többszörösen fog uralkodni, mint az erdők a síkságon, és időnként meg fog szilárdulni, és felmagasztalja magát, jobban, mint Libanon cédrusai. 6 És az igazság általa el lesz rejtve (vö.: 4Ezra.5.1), és mindazok, akik gonoszsággal szennyezettek hozzá menekülnek, ahogy a gonosz vadállatok az erdőbe menekülnek és bújnak. 7 És lészen, amikor közeledik beteljesülésének ideje, hogy el kell esnie, akkor a Messiás elsősége (principátus) megnyilvánul, amely olyan, mint a szökőkút, és a szőlőtő, és amikor megnyilvánul, serege sokaságát gyökerestül kivágják. 8 És amint az, amit láttál, a gőgős cédrus, amely abból az erdőből maradt, és a valóság, hogy a szőlőtő olyan szavakkal beszélt vele, amelyet hallottál, ez a szó.

40. 1 Annak az időnek utolsó vezetője életben marad, amikor seregei sokaságát kard alá helyezik, és megkötöztetik, és felviszik őt Sion Hegyére, és Messiásom elítéli őt minden istentelensége miatt, és összegyűjti és előterjeszti seregeinek minden munkáját. 2 És ezután a halálba veti, és megoltalmazza Népem nyugalmát, amely megtalálható lesz azon a helyen, amelyet választottam. 3 És királysága (principate) örökre állni fog, amíg a világ romlása véget nem ér, és amíg a fent említett idők teljesülnek. 4 Ez a látomás, és ez a magyarázata.'

41--42. A hitehagyók és a betérők sorsa

41. 1 És válaszoltam és mondtam neki: 'Kiknek és hányaknak lesznek ezek a dolgok? Vagy ki lesz méltó, hogy éljen abban az időben? 2 Mert mindazokat mondani fogom előtted, amit gondolok, és kérdezni fogok azok felől, amelyeken elmélkedek. 3 Mert íme! Látom számos Népedet, akik visszavonultak Szövetségedtől, és levetették magukról Törvényed igáját. 4 De másokat is láttam, akik elhagyták hiábavalóságukat, és a menedékbe menekültek, Szárnyaid alá. 5. Mi lesz tehát velük? Vagy, hogy fognak részesedni azokban legvégül? 6 Vagy talán ezeknek ideje bizonyosan megmérettetik majd, és mint ahogy a gerenda meghajlik, aszerint lesznek ők megítéltetve?'

42. 1 És Ő válaszolt és mondta nekem: ’Ezeket is megmutatom neked. 2 Amint mondták -- "Kinek lesznek ezek, és hányan (lesznek ők)? "-- azoknak, akik hittek, ott jó lesz, amelyről megmondatott hajdanában, és azoknak, akik megvetik őket, ezen dolgok ellentétje lesz ott. 3 És arról, amit mondtál azokról, akik közeledtek hozzá, és azok, akik elhagyták, ez a szó. 4 Azok pedig, akik előtte alávetették magukat, és utána elhagyták, és összekeverték magukat a kevert népek magjával, ezekek az előzőek [az előző csoport] és felemeltekként számíttattak. 5 És azoknak, akiknek korábban nem volt ismeretük, de később megismerték az életet, és (csak) összekeveredtek a nép magjával, amely elválasztotta magát, ezek az utóbbiak [betértek], és a felmagasztaltattak közé számítanak.  6. És idő következik időre, és évszak évszakra, és egyik a másiktól vesz, és a beteljesedéshez mérten számítatnak az idők, az órák és az évszakok. 7 Mert a romlás eléri azokat, akik ahhoz tartoznak, és az élet pedig azokat, akik ahhoz tartoznak. 8 A por előhívatik és ez mondatik neki: “Add vissza azokat, akik nem a tieid, s támaszd fel mindazokat, akiket ezideig tartottál.”’

43 1. ‘De te, Báruk fordítsd szíved afelé, ami megmondatott neked, és értsd meg azokat a dolgokat, amelyek meg lettek neked mutatva: mert sok örök vigasztalás jut neked. 2. Mert eltávozol e helyről, és továbbhaladsz az általad ismert területekről, és elfelejtesz minden romlandót, és nem veszed többé figyelembe azokat a dolgokat, amelyek a halandók között történnek. 3. Menj hát, és utasítsd a népedet, és gyere el erre a helyre és böjtölj hét napon át, és akkor eljövök hozzád és beszélek veled.’

44:1-8; 45--46. Báruk elmondja az ő közeledő halálát a véneknek, de bátorítja őket, hogy várják Sion Vigaszát

44. 1 És én, Báruk, elmentem onnan, és a népemhez mentem, és hívtam elsőszülött fiamat és [Gedaliást,] barátomat, és a nép hét véneit, és mondtam nekik: 2 'Íme, elmegyek atyáimhoz az egész föld útja szerint. 3 De ti ne térjetek le a Törvény útjáról, hanem őrizzétek meg és intsétek a megmaradt népet, nehogy eltávozzanak a Hatalmas Egy parancsolataitól. 4 Mert tudjátok, hogy Ő, akit szolgálunk igaz, és Teremtőnk nem tisztel személyeket (nem személyválogató).

5 És lássátok, hogy mi történt Sionnal, és mi történt Jeruzsálemmel. 6 Mert a Hatalmas Egyetlen ítélete (ez által) ismert lesz, és útjai, noha kifürkészhetetlenek, igazak. 7 Mert  ha tűrsz és kitartasz a félelmében, és nem felejted el az ő Törvényét, az idők jóra változnak majd. És meglátod majd Sion Vigaszát. 8,9 Mert az, ami most semmi, de az igen hatalmas lesz. Mert minden, ami romlandó, elmúlik majd, és minden, ami meghal, eltávozik, és jelenlegi teljes idő el lesz felejtve, sem nem lesz emlékezés a jelen pillanatairól, amely gonoszságtól fertőzött.

10 Mert az, aki most fut, hiábavalóságra fut, és aki fellendül, gyorsan fog elesni és megaláztatik. 11 Mert az, amelyik most van a vágy tárgya, és ami utána jön, amit remélünk; mert ez az idő elmúlik, 12 és eljön az idő, amelyik örökké tart. És az új világ (jön), amely nem viszi romlásba azokat, akik eljutnak annak boldogságához, és nincs kegyelem azok számára, akik kínokba jutnak, és nem viszi romlásba azokat, akik benne élnek. 13 Mert ezek azok, akik örökségül bírják azt az időt, amelyről beszéltek, és övé a megígért idő öröksége.

14 Ezek azok, akik megszerezték maguknak a bölcsesség kincseit, és azokkal megtalálták a megértés tárházait, és az irgalmasságtól nem távoztak el, és a Törvény igazságát megőrizték. 15 Mert nekik adatik az eljövendő világ, viszont sok ember lakozása a tűzben lesz.'

45. 1'Ezért te, amennyire képes vagy oktasd a népet, mert ez a feladat a tiéd. 2 Mert ha tanítod őket, azzal serkented őket.'

46. 1 És fiam, és a nép vénei feleltek és mondták nekem: 'A Hatalmas Egy így megalázott minket, hogy hirtelen elvisz tőlünk? 2 És a sötétségben leszünk valóban, és nem lesz fénye az embereknek, akik maradtak, 3 mert Hol fogjuk mi keresni ismét a törvényt vagy ki fogja számunkra megkülönböztetni a halált az élettől?' (vö. 4Ezr.14:20) 4 És mondtam nekik: 'A Hatalmas Egy trónjának nem tudok ellenállni; mindazonáltal, nem fog hiányozni Izraelből a bölcs ember, sem a törvény fia Jákob fajtájának.

5 De készítsétek csak szíveteket, hogy megtarthassátok a Törvényt, és vessétek alá magatokat azoknak, akik félelemben bölcsek és megértők; és készítsétek lelketeket, hogy ne távozzatok el tőlük. 6 Mert ha ezeket teszitek, jó hírek jönnek hozzátok. [Amiről eddig mondtam nektek; sem nem esel kínba, amiről korábban bizonyságot tettem.' 7 De azt a szót [kijelentést] illetően, miszerint én elvétetek, azt nem mondtam el nekik, sem a fiamnak.  

47. 1 És amikor elmentem és elbocsátottam őket, odamentem hozzájuk és mondtam nekik: 'Íme! Hebronba megyek: mert oda küldött engem a Hatalmas Egy.' 2 És elmentem arra a helyre, ahol a szót szólta hozzám, és leültem ott, és böjtöltem hét napig.

48:1-47. Báruk imája

48. 1 És történt a hetedik nap után, hogy imádkoztam a Hatalmas Egy előtt és mondtam: 2 'Ó, Uram, te hívod elő az idők eljövetelét, és ők megállnak előtted; te idézed elő a korok rendjének, hogy eltávozzanak, és ők nem állnak ellen neked; Te intézed az évszakok rendszerét, és ők engedelmeskednek neked. 3 Te egyedül ismered a generációk időtartamát, és sokak számára nem feded fel titkaidat. 4 Te jól ismered a tűznek sokaságát, és megméred a szél könnyűségét. 5 Feltárod a magasságok határait, és megvizsgálod a sötétség mélységeit.

6 Te törődsz azok számával, amelyek elmúlnak, hogy megőriztethessenek, és lakóhelyet készítesz azoknak, akiknek lenniük kell. 7 Te emlékszel a kezdetre, amelyet készítettél, és a pusztulásra, hogy meglegyen, Te nem felejtesz. 8 A félelem és felháborodás biccentéseivel parancsolsz a lángoknak, és szellemekké válnak, és egyetlen szóval felserkented azt, ami nem volt, és hatalmas erőddel visszatartod azt, ami még nem jött el. 9 Te utasítod a teremtett dolgokat a Te megértésedre, és Te teszed bölcsé a szférákat, hogy így rendjük szerint szolgáljanak. 10 Számtalan felfegyverzett sereg áll előtted, és rendjük szerint csendesen szolgálják biccentésed. 11 Halld meg szolgádat, és hallgasd meg kérésem. 12 Mert kis időre megszülettünk, és kis idő múlva visszatérünk.

13 De veled az órák, mint az korok, és a napok, mint a nemzedékek. 14 Ne haragudj tehát az emberre; mert semmi ő, 15 és ne vedd számba munkáit; Mert mik vagyunk mi? És nem saját akaratunkból indultunk. 16 Mert nem mondtuk szüleinknek, "Szüljetek meg, Sem küldjük magunkat a Seolba mondván, "Vegyél át." 17 Mi tehát az erőnk, hogy viselnünk kell haragodat, vagy mik vagyunk mi, hogy elviseljük ítéleted? 18 Védj meg minket könyörületeidben, és irgalmasságodban segíts meg. 19 Íme, a kicsinyek, akik alárendelik magukat neked, és mentsd meg mindazokat, akik hozzád közelednek: És ne pusztítsd el népünk reményét, és ne vágd rövidre segítségünk idejét. 20 Mert ez a nemzet az, amelyet választottál, és ez az a nép, akivel nem találtál egyenlőt. 21 De most szólok előtted, és úgy beszélek, ahogy a szívem gondolja. 22 Benned bízunk, bizony! Törvényed velünk, és tudjuk, hogy nem eshetünk el mindaddig, amíg megtartjuk rendelkezéseidet.

23 [Mindenkor megáldatunk mindabban, hogy nem keveredünk a Pogányokkal] 24 mert mi mindannyian ünnepelt nép vagyunk, akik egy Törvényt kaptak az Egyetlentől: és a Törvény, ami köztünk van, támogat majd, és a kimagasló bölcsesség, amely bennünk van segíteni fog minket.' 25 És amikor imádkoztam és elmondtam ezeket a dolgokat, nagyon meggyengültem. 26 És Ő válaszolt és mondta nekem: 'Egyszerűen imádkoztál, ó Báruk, és minden szavad meghallgatatott. 27 Hanem Ítéletem a magáét követeli, és Törvényem megkívánja igazát. 28 Mert szavaitokból fogok válaszolni neked, és imádságodból fogok beszélni. 29 Mert ez a következő: ő (az utolsó idők embere), aki megromlott, az semmi; ő egyaránt gonoszságot munkált, amennyiben a hazugság bármit is megtehet, és nem emlékezett jóságomra, sem nem fogadta be hosszútűrésem. 30 Ezrét bizonyosan fel lesz véve, ahogy korábban mondtam. 31 Mert az az idő felemelkedik, amelyik nyomorúságot hoz; mert eljön és tovahalad nagy hévvel, és féktelen lesz jőve a felháborodás hevével. 32 És lesz azokban a napokban, hogy a föld minden lakója egymás ellen indul, mert nem tudják, hogy ítéletem elközeledett.

33 Mert nem lesz sok bölcs található abban az időben, és az értelmesből csak egy kevés: Ráadásul azok is, akik tudják, mindenképpen hallgatnak. 34 És számtalan rémhír terjed és hír nem kevés, és az illúziók cselekedetei nyilvánvalók lesznek, és az ígéreteket nem lehet majd számlálni, néhánynak közülük (be kell bizonyítani) ürességét, és néhánynak közülük meg kell erősíttetni. 35 És a tisztesség szégyenné válik, és az erő a megvetésbe aláztatik, és a feddhetetlenség elpusztult, és a szépség rútsággá válik. 36 És sokak mondják sokaknak abban az időben: "Hol rejtette el magát az értelem (intelligencia) sokasága, és hova tűnt a bölcsesség sokasága?" 37 És miközben elmélkednek ezeken a dolgokon, akkor irigység kel fel azokban, akik nem gondolkodtak [valami módon magukon (?)]. És szenvedély ragadja el majd azokat, akik békések, és sokan haragra gerjednek, hogy sokaknak ártsanak, és felkeltik a seregeket azért, hogy vért ontsanak, és a vég idején velük együtt elpusztulnak.

38 És egyszerre megy végbe, hogy az idők változása nyilvánvalóan eljön minden emberre, mert azokban az időkben teljesen beszennyezték magukat, és a leigázást gyakorolták, és minden ember saját munkáiban járt, és a Hatalmas Egyetlen törvényére nem emlékeztek. 39 Ezért tűz fogyasztja el gondolataikat, és lángokban elmélkedéseik gyeplői megpróbáltatnak; Mert a Bíró eljön, és nem késik. 40 Mert a föld minden lakója tudta, mikor vétkezett. De Törvényemet nem ismerték büszkeségük miatt. 41 De sokan akkor majd bizonyosan sírnak, Bizony, inkább az élők miatt, mint a halottakért.' 42 És válaszoltam és mondtam: 'Ó Ádám, mit tettél mindazokkal, akik tőled születtek? És mit mondanánk az első Évának, aki hallgatott a kígyóra? 43 Mert mindez a sokaság a romlásba megy, mint azok sokasága, akiket a tűz pusztít el. 44 De ismét szólni fogok jelenlétedben. 45 Te, ó JHVH, én Uram, tudod, mi van teremtményeidben. 46 Mert ősi parancsot adtál a pornak, hogy hozza létre Ádámot, és ismered azok számát, akik tőle születtek, és milyen messze vétkeztek előtted, aki létezett és nem ismertek el, mint Teremtőjüket. 47 Mindezekre nézve végül rájuk bizonyítod, és Törvényed, amelyet áthágtak bosszút áll rajtuk Napodon.'

48:48-50. Báruk a néphez intézett megszólításának egy töredéke

48 ['De most utasítsuk el a gonoszokat, és tudakozódjunk az igazság felől. 49 És el fogom beszélni áldott voltukat és nem hallgatok dicsőségük ünneplésén, melyet nekik tartanak meg. 50 Mert bizonyosan, mint a kicsiny időben, ebben a múlandó világban, amelyben ti éltek, sok munkát szenvedtetek, így abban a világban, amelynek nincs vége, nagy világosságot kaptok.']

49--52. A feltámadott test természete: az igazak és gonoszok végső sorsa

49. 1 Mindazonáltal, ismét kérdezek tőled, ó Hatalmas Egy, aki minden dolgot megalkotott. 2 "Milyen alakban fognak élni, akik majd Napodon élnek? Vagy milyen lesz a pompája azoknak, akik azon idő után megmaradnak? 3 Vajon visszanyerik akkor ezt a jelenlegi formájukat, és felveszik ezeket a gátló tagokat, amelyek most gonoszságokba vesznek részt, és amelyekben a gonoszságok teljesednek, vagy esetleg megváltoztatod ezeket, amelyek a világban voltak, mint ahogy a világot is?"

50. 1 És válaszolt és mondta nekem: 'Halld meg, Báruk, ezt a szót, és vésd szíved emlékezetébe mindazt, amit megtanulsz. 2 Mert a föld akkor biztosan visszaadja a halottakat, [amelyeket most megkap, azért hogy megőrizze őket]. Nem változtatja meg formájukat, hanem ahogy megkapta, így fogja visszaadni őket, és ahogy leszállítottam őket oda, úgy emeli is fel őket. 3 Mert akkor szükséges lesz megmutatni az élőknek, hogy a halottak újra életre kelnek, és hogy azok, akik eltávoztak, (ismét) visszatértek. 4 És történik majd, amikor külön felismerik azokat, akiket most ismernek, akkor az ítélet erősen megnövekszik, és azok a dolgok, amelyekről korábban beszéltem, el fognak érkezni.

51. 1 És lesz, amikor az a kijelölt nap elmúlik, hogy akkor azok helyzete, akik elítéltettek megváltozik azután, és azok dicsősége (is), akik igazak (vö.: 1Kor. 15:51). 2 Mert azoknak helyzete, akik most gonoszul cselekszenek, rosszabbá válik, mint az, amilyen kínnal ők gyötörtetnek. 3 És azok dicsőségét is, akik most igazak Törvényemben, akik értelmesekké váltak az életükben, és akik a bölcsesség gyökereit ültették el szívükben, akkor változásokban fog ragyogásuk megdicsőülni, és arcuk formája szépségük fényévé válik majd, hogy megszerezhessék és megkaphassák a világot, amely nem hal meg, amelyet akkor megígértek nekik.

4 Mert mindazok felett lesznek, akik akkor sírva jönnek, mert visszautasították Törvényem és bezárták fülüket, hogy ne hallják a bölcsességet, és nehogy befogadják a megértést (vö.: Zak.7:11). 5 Amikor tehát látják azokat, akik fölé a jelenben felemeltettek, (de) akik akkor majd felemeltetnek és megdicsőülnek, jobban, mint ők, akkor ők is átalakulnak, ez utóbbiak az angyalok ragyogásába, és az előbbiek még inkább elernyednek a csodálkozásban a látványtól és a formák szemlélésétől. 6 Mert először meg fogják látni, és utána eltávoznak, hogy kínoztassanak. 7 De azok, akik megmentettek munkáik által, és akiknek a Törvény már reménység volt, és megértik a várakozást, és a bölcsesség a bizalom, csodálkoznak megjelenésük idején. 8 Mert ők látni fogják a világot, amelyik most láthatatlan számukra, és látják majd az időt, amely most el van rejtve előlük: 9 És az idő többé már nem öregíti őket. 10 Mert annak a világnak magasságaiban fognak lakni, és olyanok lesznek, mint az angyalok (vö. Mák 12:25), és a csillagokkal egyelőek lesznek, és akaratuk szerint változhatnak meg mindenféle formára, amit óhajtanak, szépségből kedvességre, és fényességből a dicsőség ragyogásába.

11 Mert eléjük lesz fektetve a Paradicsom terjedelme, és megmutatják nekik az élőlények fenségének szépségét, amelyek a trón alatt vannak, és az angyalok minden seregeit, akiket most Szavam szilárdan tartottak, nehogy megjelenjenek, és egy parancsom által erősen tartatnak, hogy helyükön állhassanak, míg eljövetelük megérkezik. 12 Továbbá, az igazakban ottlévő kiválóság meghaladja majd az angyalokét. 13 Mert az elsők meg fogják kapni az utolsót, azokat, amiket vártak, és az utolsók megkapják azokat, akikről azt hallották, hogy ők eltávoztak. 14 Mert megszabadultak a nyomorúság eme világából, és letették a kínlódás terhét. 15 Mert miért veszették el az emberek életüket, és azok, akik a földön voltak, miért cserélték el lelkület? 16 Mert akkor nem választják maguknak ezt az időt, amely nem múlhat el kínlódás nélkül: De ők maguk választják maguknak azt az időt, amely a siránkozások és gonoszságok teljessége, és megtagadták azt a világot, amely nem öregíti meg azt, aki oda betér, és elutasították a dicsőség idejét, hogy így ne jussanak azok tisztességére, amelyet korábban mondtam neked.'

52. 1 És válaszoltam és mondtam: 'Hogyan felejthetjük el azokat, akik számára akkor a nyomorúságot fenntartják? 2 És következésképpen, miért sírunk azokért, akik meghalnak? Vagy miért siratjuk azokat, akik a Seolba távoznak? 3 A siránkozások tartassanak fenn ama eljövendő kín kezdetére, és a könnyek folyjanak ama idő pusztításának eljövetelére. 4 De még ezen dolgok jelenlétében beszélni fogok. 5 És mint az igazakért, mihez kezdjenek most? 6 Örüljetek a szenvedésekben, amelyeket most szenvedtek: Mert miért keresnétek ellenségeitek romlását? 7 Készítsétek fel lelketeket arra, ami számotokra fenntartatott, és készítsétek lelkeiteket a jutalmazásra, amit megadnak nektek.']

53--54. A MESSIÁS KINYILATKOZTATÁSA (apokalipszise)

53 A felhő látomása fekete és fehér vizekkel

53. 1 És mikor ezeket mondtam, elaludtam ott, és látomást láttam, és íme! Egy felhő emelkedett fel a hatalmas tengerből, és én továbbra is néztem azt, és íme! Telve volt fehér és fekete vizekkel, és sokféle szín volt ugyanazokban a vizekben, és hatalmas villámlás kinézetéhez hasonló volt látható annak csúcsán. 2 És láttam a felhőt fürgén haladni gyors járásban, és befedte az egész földet. 3 És történt, eme dolgok után, hogy az a felhő elkezdte a földre önteni a vizet, amely benne volt. 4 És láttam, hogy nem volt egy és ugyanaz a kinézet a vizekben, amelyek abból származtak. 5 Mert az elsők kezdetben számosak voltak és egy ideig rendkívül feketék, és utána láttam, hogy a vizek fényessé váltak, de nem voltak számosak, és ezek után ismét láttam a fekete (vizeket), és ezek után ismét fényeset, és ismét feketét, és ismét fényeset. 6 Nos, ez tizenkétszer történt meg, de a fekete mindig számosabb volt, mint a fényes. 7 És történt a felhő végén, hogy íme! Fekete vizek estek, és sötétebbek voltak, mint azok a vizek, melyek korábban voltak, és tűz keveredett velük, és ahol azok a vizek leereszkedtek, rombolást és pusztítást vittek véghez. 8 És ezek után láttam, hogy azt a villámlást, amelyet láttam a felhő csúcsán, hogyan ragadta meg és vetette le a földre. 9 És most az a villámlás rendkívül ragyogott, úgy hogy megvilágította az egész földet, és meggyógyította azokat a területeket, ahova az utolsó (sötét) vizek leszálltak, és pusztítást okoztak. 10 És elfoglalta az egész földet, és uralkodni kezdett rajta. 11 És láttam, ezek után, és íme! Tizenkét folyó emelkedett ki a tengerből, és elkezdték körülvenni azt a villámlást és alattvalóivá válni. 12 És félelmemben felébredtem.

54--55. Báruk imádkozik a látomás értelmezéséért: Ezért Ramiel érkezik (hozzá)

54. 1 És megkérdeztem a Hatalmas Egyetlent, és mondtam: Te egyedül, Ó Uram, ismered a világ hajdani mélységeit, és azokat, amelyek beteljesülnek, az ő idejükben véghezviszed Szavad által, és a föld lakóinak művei ellen sietteted az idők kezdetét, és az időszakok végét egyedül te ismered. 2 (Te) akinek semmi sem túl nehéz, hanem aki mindent könnyen megtesz biccentésével: 3 (Te) akihez a mélységek úgy jönnek, mint a magasságok, és akinek szavát a korok kezdete szolgálja: 4 (Te) aki kinyilatkoztat azoknak, akik félnek téged, hogy mit készítettél nekik, hogy ezután megvigasztaltathassanak. 5 Nagyszerű tetteket mutatsz azoknak, akik nem ismerik; feloszlatod azok sövényét, akik tudatlanok, és megvilágosítod azt, ami sötét, és felfeded a tisztáknak azt, ami rejtve van, [Akik hitben alávetették magukat neked és törvényednek.] 6 Megmutattad szolgádnak ezt a látomást; nyilatkoztasd hát ki annak magyarázatát is! 7 Mert tudom, hogy azokban, amelyekben kérdtelek téged, kaptam választ, és ami felől kérdeztelek, felfedted nekem, milyen hangon kell dicsérnem téged, és milyen tagokból kell dicsőíteni és felemelni hallelelújákat hozzád.

8  Mert ha tagjaim szájak volnának, és fejem haja hangok, még így sem tudnám megadni neked a dicséret díját, sem dicsérni téged úgy, ahogy illik, sem elbeszélni dicséreted, sem elmondani szépséged dicsőségét. 9 Mert mi vagyok én a férfiak között, vagy miért számíttatom azok közé, akik kiválóbbak nálam, hogy meghallottam mindezeket a csodálatos dolgokat a Magasságostól, és számtalan ígéretet Tőle, aki alkotott engem? 10 Áldott legyen anyám azok között, akik szültek, és dicséretes legyen az asszonyok között, hogy szült engem. 11 Mert nem leszek csendben a Magasságos dicséretében, és a dicséret hangjával elsorolom majd csodálatos tetteit. 12 Mert ki cselekszik úgy, mint Te csodálatos tetteket, Ó Isten, vagy ki értette meg mély gondolataidat az életről. 13 Mert tanácsoddal irányítasz minden teremtményt, melyet Jobbod teremtett, és Te alapítottad a fény minden forrását melletted, és elkészítetted a bölcsesség minden kincsei Trónod alatt. 14 És igazságosan pusztítod el azokat, akik nem szeretik Törvényed, és az ítélet kínja vár azokra, akik nem vetették alá magukat hatalmadnak. 15 Mert Bár Ádám először vétkezett, és korai halált hozott mindenkire, mégis azok, akik születtek tőle, mindegyikük elkészítette saját lelki gyötrelmét, hogy jöjjön, és másrészt mindegyikük magának választotta a dicsőséget, hogy eljöjjön.

16 [Mert bizony, aki hisz, jutalmat fog kapni. 17 De ti, akik most gonoszok vagytok, forduljatok a pusztulás felé, mert az gyorsan meglátogat [titeket], mivel korábban elutasítottátok a Magasságos megértését. 18 Mert az Ő tetteiből nem tanultatok, sem teremtésének munkájából, amely mindenkor meggyőzne titeket.] 19 Tehát Ádám nem az oka, csak a saját lelkének, hanem mindannyiunk saját lelkének Ádámja volt. 20 De Te, ó Uram, ismertesd meg azokat a dolgokat, amelyeket kinyilatkoztattál nekem, és értesíts azokra vonatkozóan, amit kérdezek tőled. 21 Mert a világ beteljesedése (vége) miatt lesz bosszú azokon, akik gonoszságukat követték gonoszságuk szerint, és megdicsőíted a hűeket (hívőket) hűségük szerint. 22 Mert azokat, akik sajátjaid te uralod, és azok, akik bűnösök kigyomlálod a tieid közül.'

55. 1 És történt, amikor befejeztem ennek az imának a beszédét, hogy leültem egy fa alá, hogy pihenjek ágai árnyékában. 2 És csodálkoztam és megdöbbentem, és latolgattam gondolataiban a jóság sokaságát, amelyet bűnösök elutasítottak, akik a földön vannak, és a nagy gyötrelmet, amelyet alábecsültek, habár 3 tudták, hogy kínoztatni fognak a bűn miatt, amit elkövettek. És amikor latolgattam ezen és hasonló dolgok felől, íme! Ramiel (vö.: 4Ezra 4:36) az angyal, aki a látomások felett felügyel elküldetett hozzám, és mondta nekem:

4 'Miért bántja ez a szíved, Báruk, és miért zavarnak meg gondolataid? 5 Mert ha az ítéletről hallott beszámoló így megindított téged, mi lesz akkor, amikor látni fogod nyilvánvalóan saját szemeddel? 6 És ha azzal a várakozással, amivel várod a Hatalmas napját, így legyőzettetsz, mi lesz akkor, amikor elérkezik annak eljövetele? 7 És ha azok kínoztatásának közlése szaván, akik ostobán cselekedtek teljesen megzavarodtál, mennyivel inkább, amikor az esemény csodálatos módon feltárul? 8 És ha jó híreket hallottál és gonosz dolgokat, amelyek akkor elérkeznek, és szomorú lettél, mi lesz akkor, amikor meglátod, hogy milyen nagyszerűséggel jelenik meg, ami elítéli ezeket, és amazoknak örömöt okoz?'

56--74. A látomás magyarázata. A fekete és fényes vizek szimbolizálják a világtörténelmet Ádámtól a Messiás eljöveteléig.

56. 1 Mindazonáltal, mert a Magasságost kérted, hogy tárja fel neked a látomás értelmét, amelyet láttál, ezért elküldettem hozzád. 2 És a Hatalmas Egy bizonyosan közölte veled az idők rendszerét, amik elmúltak, és amelyek a teremtés kezdetétől annak teljesedéséig elrendeltettek, hogy elmúljanak az Ő világában, és azokról, amelyek megtévesztések és azokról, amelyek igazságban vannak. ez a korszak fennállásának időtartama (=αἰών), amelyet a Hatalmas Egy készített, amikor tanácskozott, hogy megalkotja a világot. 4 És történt, amikor a szó előjött jelenlétéből, hogy a korszak időtartama kis mértékben jött elő, és megalapíttatott az Ő értelmének sokasága szerint, akit elküldött. 5 És ahogy korábban láttad a felhő csúcsán lévő sötét vizeket, amelyek előbb leszálltak a földre, ez, amivel Ádám, az első ember vétkezett. 6 Mert [amikor] vétkezett Korai halál jött a létbe, a Gyász megneveztetett, és a gyötrelem elkészíttetett, és a fájdalom megalkottatott, és a baj megtelepedett, és a betegségnek alapja kezdődött, és a Seol követelte, hogy megújuljon vérben, és a gyermekek nemzése előidéztetett, és a szenvedély eredete létrejött, és az emberiség nagysága megaláztatott, és a jóság ellankadt. 7 Mi az, tehát, amelyek feketébbek vagy sötétebbek lehetnének, mint ezek? 8 Ez a fekete vizek kezdete, amelyeket láttál. 9 És ezekből a fekete (vizekből) ismét feketék származtak, és a sötétség sötétsége jött létre. 10 Mert ő saját lelkére veszélyessé vált: és még az angyalokra is 11 Mivel, azon felül, abban az időben, amikor megalkottatott, ők szabadságot élveztek. 12 És veszéllyé vált némelyekre közülük, akik leereszkedtek, és keveredtek az asszonyokkal. 13 És akkor azok, akik így cselekedtek láncokban gyötörtetnek. 14 De az angyalok sokaságának maradéka, akiknek száma (nincs), visszatartották magukat. 15 És azok, akik a földön laktak, együtt pusztultak el (velük) az özönvíz áradatán keresztül. 16 Ezek az első fekete vizek.

57. 1 És ezek után (a vizek után) láttál vizeket jönni: ez Ábrahám forrása, nemzedékei is és fiai eljövetele, és fiainak fiai, és a hozzájuk hasonlók. 2 Mert abban az időben az íratlan törvény megneveztetett közöttük,

És a parancsolatok munkái akkor végrehajtattak

És az eljövendő ítéletben való hit akkor előállt,

És a világ reménye, hogy megújul akkor felépült,

És az élet ígérete, hogy a jövőben el kell jönnie elültetett.

3 Ezek a világos vizek, amelyeket láttál.

58. 1 És a fekete harmadik vizek, amelyeket láttál, minden vétkek keveredése, amelyeket az igaz emberek halála után a nemzetek később kovácsoltak, és Egyiptom földjének gonoszsága, amelyben gonoszul cselekedtek a szolgálatban, amellyel fiaikat szolgaságba vetették. 2 Mindazonáltal, végül ezek is elpusztultak.

59. 1 'És a világos negyedik vizek, amelyeket láttál Mózes és Áron, Mirjám és Józsué, a Nún fia, és Káleb, és a hozzájuk hasonlók eljövetele. 2 Mert abban az időben az örök Törvény lámpája ragyogott mindazokra, akik sötétségben ültek, amely bejelentette nekik, hogy higgyenek jutalmuk ígéretének. És azoknak, akik megtagadják, a tűz gyötrelme, amely nekik tartottak fenn. 3 De az egek is kimozdultak a helyükről abban az időben, és azok, akik a Hatalmas Egy trónja alatt voltak összezavarodtak, amikor magához vette Mózest. 4 Mert megmutatta neki sok figyelmeztetéssel együtt a Törvény alapelveit és az idők teljességét, mint neked is, és hasonlóképpen Sion mintáját és annak mértékeit, aminek mintájára a jelenlegi idő szentélye felépíttetett. 5 De azután megmutatta neki a tűz mértékeit is, a szakadék (abüszosz) mélységeit is, és a szelek súlyát, és az esőcseppek számát: 9 És az áldozatok számát, és a földeket, amelyek még nem jöttek el: 10 És a Gyehenna száját, és a bosszú állomását, és a hit helyét, és a remény vidékét: 11 és a jövőbeni gyötrelem hasonlatosságát, és számtalan angyal sokaságát, és a lángoló seregeket, és a villámlások ragyogását, és a dörgések hangját, és az angyalok fejedelmeinek rendelkezéseit, és a világosság kincstárait, és az idők változásait, és a törvény vizsgálódásait. 12 Ezek a fényes negyedik vizek, amelyeket láttál.

60. 1 És a sötét ötödik vizek, amelyeket láttál esni, azok a munkák, amelyeket az emoreusok cselekedtek, és az ő cselszövéseiknek varázslatai, amelyeket műveltek, és misztériumaik gonoszsága, és szennyük keveredése. 2 De még Izrael is szennyezett lett bűneik miatt a bírák napjaiban, habár számtalan jelet láttak, ami Tőle volt, aki alkotta őket.

61. 1 És a világos hatodik vizek, amelyeket láttál, ez az az idő, amelyben Dávid és Salamon születtek. 2 És abban az időben volt a Sion felépítése, és a szentély felszentelése, és az akkor vétkező nemzetek vérének hullatása, és számtalan felajánlás, amelyeket felajánlottak akkor a szentély ajánlásában. 3 És béke és a nyugalom állt fenn abban az időben, 4 és bölcsesség hallatott a összejöveteleken: és a megértés gazdagsága felmagasztaltatott a gyülekezetekben, 5 És a szent ünnepek boldogságban és sok örömben teljesültek. 6 És az uralkodók akkor láthatóan ravaszság nélkül voltak, és a Hatalmas előírásainak igazságossága igazsággal tökéletesedett. 7 És a föld, [amelyet] akkor az Úr szeretett, és mivel lakói nem vétkeztek, az összes föld felett megdicsőült, és Sion városa minden földek és terület felett uralkodott akkor. 8 Ezek a fényes vizek, amelyeket láttál.

62. 1 És a fekete hetedik vizek, amelyeket láttál, ez a romlottság, amely Jeroboám szándéka által jött be, aki tervbe vette, hogy elkészíti a két aranyborjút: 2 És mindama gonoszságok, amelyeket a királyok, akik őt követve gonoszságukat megtették. 3 És Jezabel átka és a bálványok imádata, amelyet Izrael abban az időben gyakorolt. 4 És az eső visszatartása, és az éhínségek, amelyek mindaddig tartottak, amíg az asszonyok megették méhük gyümölcsét. 5 És a fogságuk ideje, amely eljött a kilenc és fél törzsre, mert számtalan bűnben voltak. 6 És eljött Szalmanezzar, Asszíria királya és távolra vitte őket fogságba. 7 De a pogányokra vonatkozóan fárasztó mondani, hogy ők mindig istentelenséget és gonoszságot művelnek, és soha nem igazságosságot. 8 Ezek a sötét hetedik vizek, amelyeket láttál.

63. 1 'És a világos nyolcadik vizek, amelyeket láttál, ez Ezékiásnak, Júda királyának egyenessége és igazságossága, és Isten kegyelme, amely rá jött. 2 Mert amikor Szannherib felkelt azért, hogy elpusztítsa hatalommal, és haragja megrázta őt, hogy ez által elpusztítsa, mivelhogy nemzetek sokasága is vele volt. 3 Mikor, azonfelül, meghallotta Ezékiás király azokat, amelyeket Asszíria királya kigondolt, hogy eljöjjön és elvigye és elpusztítsa népét, a két és fél törzset, amely megmaradt: sőt, még inkább akarta, hogy megdöntse a Siont is: akkor Ezékiás bízott cselekedeteiben, és remélt igazságosságában, és beszélt a Hatalmassal és mondta: 4 "Lásd, mert íme! Szannherib kész arra, hogy elpusztítson bennünket, és büszke lett és felemelkedett, hogy elpusztítja Siont." 5 És meghallgatta őt a Hatalmas, mert Ezékiás bölcs volt, és imájában tiszteletet mutatott, mert igaz volt. 6 És ezek után a Hatalmas parancsolt Ramielnek, az ő angyalának, aki veled beszél. 7 És kiment és elpusztította sokaságukat, ama vezérek száma mintegy száznyolcvanöt ezer volt, és mindegyikük egyenlő számnak (parancsolt). 8 És abban az időben megégettem testüket belsejükben, de öltözetüket és fegyvereiket megtartottam kívül, azért hogy még csodálatosabbnak tűnjenek fel a Hatalmas Egy tettei, és hogy ezáltal nevét elbeszélhessék mindenütt az egész földön. 9 És Sion megmentetett és Jeruzsálem megszabadult: Izrael is megszabadíttatott a nyomorúságból. 10 És mindazok, akik a szent földön voltak örvendeztek, és a Hatalmas Egy nevét dicsőítették, úgy hogy erről beszéltek 11 Ezek a fényes vizek, amelyeket láttál.

64. 1 'És a fekete kilencedik vizek, amelyeket láttál, ez mindama gonoszság, amely volt Manassze, Ezékiás fiának napjaiban. 2 Mert nagy kegyetlenséget cselekedett, és levágta az igazat, és elcsavarta az ítéletet, és ártatlanok vérét ontotta, és erőszakkal beszennyezte a férjes asszonyokat, és ledöntötte az oltárokat, és elpusztította azok áldozatait, és elhajtotta a papjait, hogy ne szolgáljanak a szentélyben. 3 És képmást készített öt arccal: négy közülük a négy szél irányába nézett, és a kép csúcsán az ötödik olyan volt, mint a Hatalmas Egy buzgó ellensége. 4 És akkor harag indult el a Hatalmas jelenlétéből, olyan szándékkal, hogy Siont gyökerestül ki kell tépni, ahogyan ez a napodban is megtörtént. 5 De a két és fél törzs ellen is kijött a rendelet, hogy nekik is fogságba kell menniük, ahogyan most láttad. 6 És oly mértékben emelkedett fel Manasszé istentelensége, hogy eltávolíttatott a Magasságos dicsérete a szentélyből. 7 Ebből kifolyólag abban az időben Manasszét "Az Istentelen"-nek nevezték, és végül lakhelye a tűzben volt. 8 Mert bár imája meghallgattatott a Magasságostól, végül, amikor a bronzból való lóra vetették és a bronz ló megolvadt, az az időnek jeléül szolgált neki. 9 Mert nem élt tökéletességben, mert nem volt méltó – hanem, hogy eztán megtudhassa, ki által fog végül gyötörtetni. 10 Mert aki képes jót tenni vele, képes kínozni is őt.

65. 1 'Így ráadásul, Manassze szentségtelen módon cselekedett, és azt gondolta, hogy az ő idejében, a Hatalmas Egy nem foglalkozik ezekkel a dolgokkal. 2 Ezek a fekete vizek, amelyeket láttál.

 

66. 1 'És a fényes tízedik vizek, amelyet láttál: ez Jósiásnak, Júda királyának nemzedéke, aki egyetlen volt abban az időben, aki teljes szívével és lelkével engedelmeskedett a Hatalmas Egynek. 2 És megtisztította a földet a bálványoktól, és megszentelte az összes edényt, amelyet megfertőztettek, és helyreállította az áldozatokat az oltárhoz, és felemelte a szentség szarvát, és felmagasztalta az igazakat, és tisztelte mindazt, ami bölcs volt a megértésben, és visszahozta a papokat szolgálatukba, és elpusztította és eltávolította a mágusokat, és varázslókat, és halottidézőket a földről. 3 És nem csak azokat az élő istenteleneket vágta le, hanem a halottak csontjait is kivetette a sírokból és elégette őket tűzzel. 4 [És az ünnepeket és Sabbatokat (újra) meghonosította szentségükben], és a szennyeseket elégette tűzben, és a hazug prófétákat, akik becsapták a népet, ezeket is megégette tűzben, és a nép, amely mikor még élt hallgatott azokra, bevetette a Kidron patakjába, és köveket halmozott rájuk. 5 És lelkes volt nagy hévvel a Hatalmasért teljes lelkével, és ő egyedül volt szilárd a törvényben abban az időben, így nem hagyta, hogy körülmetéletlenség legyen, vagy hogy istentelenség művei a földön életének egész idejében. 6 Ezért örök jutalmat fog kapni, és dicsőített lesz a Hatalmasnál felette az utolsó időkben. 7 Mert miatta és azokért, akik hozzá hasonlók a méltóság és dicsőség, amelyről korábban elhangzott, hogy megteremtetett és előkészült. Ezek a fényes vizek, amelyeket láttál.

 

67. 1 'És a sötét tizenegyedik vizek, amelyet láttál: Ez a csapás, amely most Sionra hullott. 2 Azt gondolod, hogy nem gyötrelem az angyaloknak a Hatalmas jelenlétében, hogy Siont így kiadták, és hogy íme! A pogányok büszkélkednek szívükben, és összegyűlnek bálványaik előtt és mondják: Letapostatott ő (nőnem), aki gyakran letaposott, és a szolgasorba szállt ő (nőnem), aki másokat szolgasorba vitt"? 3 Azt gondolod, hogy  a Magasságos ezeken örvendezik, vagy hogy neve megdicsőül? 4 [De hogyan szolgáltat ítéletet igazságos ítélete?] 5 De ezek után a pogányok között szétszórtakat a nagy nyomorúság ragadja magával, és szégyenben laknak minden helyen. 6 Mert, ahogy ebben az időben Sion kiadatott, és Jeruzsálem elpusztult, a bálványok virágzanak majd a pogányok városaiban, és az igazak tömjénfüstjének párája eloltatott, amely a törvény által volt Sionban, és Sion térségében minden helyen, íme! Ott van (most) az istentelenség füstje. 7 De Babilon királya felkel, aki most lerombolta Siont, és kérkedni fog a nép felett, és nagy dolgokat fog szólni szívében a Magasságos jelenlétében. 8 De végül ő is elesik. Ezek a fekete vizek.

68. 1, 2 'És a fényes tizenkettedik vizek, amelyeket láttál: ez a szó. Mert ezek után történik, hogy az idő eljön, amikor néped ínségbe kerül, úgyhogy mindannyian a pusztító veszedelemnek lesznek kitéve. 3 Mindazonáltal, megmentetnek, és ellenségeik jelenlétükben elesnek. 4 És nagy örömük lesz abban az időben. 5 És abban az időben, egy kis idő elteltével Sion újra felépül, és az áldozatok újra visszaállíttatnak, és a papok visszatértnek szolgálatukba, és a pogányok is eljönnek, hogy megdicsőítsék. 6 Mindazonáltal nem teljesen, ahogy kezdetben. 7 Hanem ezek után fog következni számtalan nemzet bukása. 8 Ezek a fényes vizek, amelyeket láttál.

 

69. 1 'Mert az utolsó vizek, amelyeket láttál, amelyek sötétebbek voltak, mint mindazok, amelyek előtte voltak, azok, amelyek a tizenkettő szám után voltak, amelyek egybegyűjtettek, amelyek az egész világhoz tartoznak. 2 Mert a Magasságos felosztást csinált kezdettől, mivelhogy Ő egyedül tudja, ami történni fog. 3 Mint ahogy a szörnyűségek és istentelenségek, amelyeket Őelőtte kell művelni, Ő előre látta a hat félét közülük. 4 És az igazak jó munkáit, amelyeket el kell végezniük Őelőtte, Ő előre látta a hat félét közülük, azok felett, amelyeket Neki kell művelni a kor teljességekor. 5 Miatta nem voltak fekete vizek feketével, sem világosak világossal; mert ez a beteljesedés.

 

70. 1 'Halld hát az utolsó fekete vizek magyarázatát, amelyek jönnek [a sötétek után]: ez a szó. 2 Íme! Napok jönnek, és lesz, amikor ama korszak ideje megérik, és a gonosz és jó magvak betakarítása elérkezik, hogy a Hatalmas elhozza a földre és lakóira és uralkodóira a szellem zavarodottságát és szívbeli kábulatot. 3 És gyűlölni fogják egymást, és harcolni kezdenek egymással (vö.: 4Ezr. 6:24; Jub. 23:19), és a hitvány uralkodik a becsületesen, és az alacsonyrendűek magasztaltatnak a nagyszerűek felett. 4 És a sokakat a kevesek kezébe adják, és azok, akik senkik nem voltak, uralkodnak az erőseken, és a szegények bőséget vesznek a gazdagok felett, és az istentelenek felemelik magukat a hősök felett. 5 És a bölcsek hallgatnak, és a bolondok beszélnek, nem lesz akkor az emberek gondolata szilárd, sem a hatalmasok tanácsa, sem azoknak reménye, akik remélik, hogy megvalósul (reményük). (vö.: 4Ezr. 5:9-12) 6 És amikor ezek, amelyeket előre jeleztem elérkeznek, hogy megvalósuljanak, akkor zavartság hullik minden emberre, és néhányan közülük csatába esnek, és közülük néhányan kínban elpusztulnak, és egyesek közülük sajátjaik miatt pusztulnak el. (Mik. 7:6; Mát.10:35-36) 7 Akkor a leghatalmasabb népek, akiket Ő korábban elkészített, és ők eljönnek és háborúznak a vezetőkkel, hogy akkor elhagyatottak maradjanak. 8 És lesz, hogy aki csak biztonságban lesz a háborútól, meghal a földrengésben (4Ezr. 9:3), és azok, akik biztonságban lesznek a földrengéstől tűz által égnek el (4Ezr. 5:8), és azok, akik biztonságban lesznek a tűztől, elpusztulnak éhínség által. 9 [És lesz, hogy bárki, aki győztes és leküzdi és biztonságban lesz és kimenekül mindezekből a fentebb említettekből, kiszolgáltatik szolgám, a Messiás kezébe.] 10 Mert az egész föld felemészti lakóit.

 

71. 1 'És a szent föld kegyelmet kap magában, és akkor megvédi lakosait abban az időben. 2 Ez a látomás, amelyet láttál, és ez a magyarázat. 3 Mert azért jöttem, hogy elmondjam ezeket a dolgokat, mert imádatod meghallgatta a Magasságos.

 

72. 1 'Hallj hát most a fényes villámról is, amely a fekete (vizek) beteljesedése után jött: ez a szó. 2 Miután a jelek eljöttek, amelyek korábban megmondattak neked, amikor a nemzetek zavarogni fognak, és a Messiásom ideje elérkezik, összehívja mind a nemzeteket, és némelyeket közülük megkímél, és némelyeket elpusztít. 3 Ezek jönnek tehát azokra a nemzetekre, amelyeknek meg lesznek kímélve Általa. 4 Minden nemzet, amely nem ismerte Izraelt és nem taposta le Jákob magvát, valójában megtartatik. 5 És ez azért van, mert némelyek minden nemzet közül alávetettek lesznek népednek. 6 De mindazok, amelyek uralkodtak rajtatok, vagy ismertek titeket, a kardnak lesznek átadva. (vö. 4Ezr. 13.37-38,49)

73. 1 'És lesz, amikor megalázza mindazt, ami a világban van, és királyságának trónjára ül békében abban a korban, hogy az öröm feltárul akkor, és a nyugalom megjelenik. 2 És akkor gyógyulás harmata száll alá, és a betegség visszavonul, és a szorongás, kín, és jajveszékelés elmúlik az emberek közül, és az öröm folyamatos lesz az egész földön. 3 És senki nem hal meg idő előtt hirtelen, és semmi hirtelen csapás sem fog bekövetkezni. 4 És az ítélkezések, sértő beszédek, viszályok, és bosszúállások, és a vér, és szenvedélyek, és irigység, és gyűlölet, és bármi olyan, mint ezek, mind a kárhoztatásra mennek, amikor eltávolítják őket. 5 Mert ezek azok a dolgok, amelyek gonoszságokkal betöltötték ezt a világot, és ezek következtében vált az emberek élete nagyon sanyarúvá. 6 És a vadállatok kijönnek az erdőből, és szolgálnak az embereknek, és az áspiskígyók és sárkányok kijönnek lyukaikból, hogy alávessék magukat egy kisgyermeknek. (vö. Ézs. 11:6-9) 7 És az asszonyoknak nem lesz többé fájdalma, amikor szülnek, sem nem szenvednek gyötrelmet, amikor a méhük gyümölcsét termik.

74. 1 'És lészen azokban a napokban, hogy az aratók nem fáradnak el, sem azok, akik építenek nem lesznek kimerültek; mert a munkák maguktól is gyorsan haladnak együtt azokkal, akik elvégzik azokat nagy békességben. 2 Mert az az idő azok beteljesedése, amelyek romlandók, és azok kezdete, ami nem romlandó. 3 Ezért azok a dolgok, amelyek előre hirdettek, azok beteljesednek: Ezért távol vannak a gonoszságoktól, és azok közelében, amelyek nem halnak meg. 4 Ez a fényes villám, ami az utolsó sötét vizek után jött.’

 

75 Báruk himnusza Isten útjainak kifürkészhetetlen voltáról és kegyelméről, melyen keresztül a Hűség eléri az boldogság beteljesedését.

75. 1 És válaszoltam és mondtam: 'Ki tudná megérteni jóságodat, ó Uram? Mert az megfoghatatlan. 2 Vagy ki tudná megkeresni kegyelmességeidet, amelyek végtelenek? 3 Vagy ki tudná megérteni Értelmedet? 4 Vagy ki lenne képes elbeszélni Elméd gondolatait? 5 Vagy ki lenne az a születettek közül, aki remélhetné, hogy eljut ezekhez a dolgokhoz, hacsak nem az, akihez kegyelmes és irgalmas vagy? 6 Mert ha bizonyosan nem volna könyörületed az emberen, azok, akik jobbod alatt vannak, nem jutnának el ezekhez a dolgokhoz, hanem azok, akik nevei a megszámoltak között van, azok elhívottak. 7 De ha mi, akik valóban létezünk, tudjuk miért jöttünk, és alávetjük magunkat Neki, aki kihozott Egyiptomból, ismét eljövünk és megemlékezünk azokról, amelyek történtek, és örülünk majd azoknak, amelyek vannak. 8 De ha mi nem tudjuk miért jöttünk, és nem ismerjük fel az Ő fejedelemségét (principátus), aki kihozott minket Egyiptomból, jönni fogunk ismét és keressük azokat, amelyek most vannak, és fájdalmas lesz kínnal, mert ezek a dolgok megtörténtek.'

 

76 Bárukot felszólították, hogy oktassa a népet negyven napig, és hogy készítse fel magát akkor az ő követelményére a Messiás eljövetelkor.

76. 1 És felelve mondta nekem: ['Amennyiben ennek a látomásnak kinyilatkoztatása szerint el volt magyarázva neked, ahogy kérted], halld a Magasságos szavát, hogy megtudhasd, hogy mi történik veled ezek után. 2 Mert bizonyosan el kell távoznod erről a földről, mindazonáltal nem a halálra, hanem hogy megőriztess az idők teljességére. 3 Menj fel tehát ennek a hegynek tetejére, és ott feltárul előtted ama föld minden vidéke, és a lakott föld ábrázata, és a hegyek csúcsai, és a völgyek mélységei, és tengerek mélységei, és a folyók számai, hogy láthasd, mire készülsz, és hová mész. 4 Nos, ez lesz negyven nap elteltével. Menj most tehát, amíg ezek a napok tartanak, és oktasd a népet amennyire képes vagy, hogy tanulhassanak, hogy így ne haljanak meg az utolsó időben, hanem megtanulják azért, hogy élhessenek az utolsó időkben.'

 

77 Báruk figyelmeztetése a népnek, és két levelének írása--egyik a kilenc és fél törzsnek Asszíriában és a másik a két és fél törzsnek Babilonban.

77 1 És én, Báruk, eltávoztam onnan és a nép elé mentem, és egybehívtam őket  a legnagyobbtól a legkisebbig, és mondtam nekik: 2 'Halljátok, ti Izrael gyermekei, lássátok mennyien vagytok, akik megmaradtak Izrael tizenkét törzséből. 3 Mert nektek és atyáitoknak kiválóbb törvényt adott az Úr, mint minden más népnek.  4 És mivel testvéreitek áthágták a Felséges parancsolatait, Ő bosszút állt rajtuk és rajtatok, és nem kímélte meg az előzőeket, és a későbbieket ugyancsak  fogságra adta: és nem hagyott maradékot nekik, 5  de íme! ti velem vagytok. 6 Ha tehát az igaz úton haladtok, ti nem fogtok eltávozni, ahogyan testvéreitek eltávoztak, hanem ők térnek majd vissza hozzátok. 7 Mert könyörületes Ő, akit imádtok, és kegyes Ő, akiben reményetek van, és igaz Ő, hogy a jót tegye veletek és ne a rosszat. 8 Nemde láttátok, hogy mi történt Sionnal? 9 Vagy talán azt gondoljátok, hogy a hely követte el a bűnt, és amiatt lett elpusztítva? Vagy a föld maga cselekedett balga módon és azért lett kiszolgáltatva? 10 Avagy nem tudjátok, hogy ti miattatok, akik vétkeztetek lettek elmozdítva olyanok, akik nem vétkeztek, és olyanok miatt, akik gonoszul cselekedtek, azok lettek ellenségeik kezébe adva, akik nem viselkedtek balgán? ' 11 És az egész nép válaszolt és mondta nekem: 'Mindazokat a jó dolgokat, amit a Hatalmas Egy tett velünk, arra emlékezünk és elménkben tartjuk; és amely dolgokra nem emlékszünk, Ő tudja azt könyörületében. 12 Mindazonáltal, tégy még valamit értünk, népedért: írj a Babilonban élő testvéreinknek egy tanító levelet, és a remény valamely tekercsét, hogy meggyőzd őket is mielőtt eltávozol tőlünk. 13 Mert elpusztultak Izrael pásztorai, és kialudtak a lámpák, amelyek fényt adtak, és kiapadtak a forrásvizek, amelyekből egykor ihattunk. 14 És a sötétségbe lettünk hagyva, és az erdő fáinak sűrűjében, és a sivatag szomjúságában. ' 15 És válaszoltam nekik, és mondtam: A pásztorok, a lámpások és a források a Törvényből jönnek; és ha mi el is távozunk [attól] a Törvény fennmarad. 16 Ha tehát tisztelitek a Törvényt, és akarjátok a bölcsességet, a lámpás nem fog hiányozni, és a pásztorok nem múlnak el, és a források sem apadnak el. 17 Mindazonáltal, ahogy megkértetek erre írni fogok a Babilonban lévő testvéreitekhez, és ember által küldöm el, és hasonlóan írni fogok a kilenc és fél törzshöz is, amit egy madár által fogok elküldeni. 14 És történt a nyolcadik hónap huszonegyedik napján, hogy én, Báruk, leültem egy tölgyfa alá, ágainak árnyékában, és senki ember nem volt énvelem, hanem teljesen egyedül voltam. 19 És megírtam ezt a két levelemet: az egyiket egy sas által küldtem el a kilenc és fél törzshöz; 20 a másikat pedig három ember által küldtem el azoknak, akik Babilonban tartózkodnak, 21 És előhívtam a sast, és e szavakat mondtam neki: 'A Felséges alkotott téged, hogy minden madár fölött légy. 22 És most menj, ne pihenj meg egyetlen helyen sem, ne ereszkedj fészekre, s ne vesztegelj semmi fán, amíg át nem érsz az Eufrátesz vizein és eléred a népet, amely ott lakik, és ledobod nekik ezt a levelet. 23 Emlékezzetek arra, hogy az özönvíz idején Noé egy galambtól kapta meg az olajfa gyümölcsét, miután elküldte azt a bárkából. 24 Igen, a hollók szolgálták Illést is, eledelt vittek neki, amint az meg lett nekik parancsolva. Salamon úgyszintén, az ő országlásának idején, mindenkor, amikor küldeni vagy kutatni kívánt bármit, parancsot adott egy madárnak (hogy menjen oda) és az engedelmeskedett neki parancsa szerint. Most tehát, ne legyen aggodalmatok, ne forduljatok jobbra, sem balra, de repüljetek a helyes irányba, hogy megtarthassátok a Hatalmas Egy parancsolatát, úgy, amint szóltam nektek. '

 

 

----  A fordítás folyamatban ---- 

 

 

78. 1,2 Ezek Báruk, Néria fia levelének szavai, amelyeket annak a kilenc és fél törzsnek küldött el, amelyek az Eufrátesz folyón túl élnek, s amelyben ezen dolgok lettek megírva. 3 Ekként szólt Báruk, Néria fia a testvérekhez, akiket [az asszírok] fogságba vittek: ‘Kegyelem és béke.’ Emlékezetben tartom, testvéreim, az Ő szeretetét, aki megalkotott minket, aki régtől fogva szeretett bennünket, és aki sosem gyűlölt meg bennünket, de mindenek felett a tanításunkra volt. 4 És bizonysággal tudom azt, hogy íme, mi, a tizenkét törzs mindannyian egy kötelékbe tartozunk, mint ahogy egy atyától születtünk. 5 Ezoknál fogva alaposan ügyeltem arra, hogy rátok hagyjam e levélnek szavait mielőtt meghalok, hogy vigasztalódhassatok a reátok eljött gonoszságokkal kapcsolatban, és hogy bánkódjatok a ti testvéreiteket ért gonoszság  miatt is; és még azért is, hogy elismerjétek az Ő ítéletét, amit rátok szabott, hogy fogságba vitessetek, mert amit elszenvedtetek nem volt arányban azzal, amit elkövettetek, acélból, hogy az utolsó időkben az atyáitokhoz méltónak találtathassatok. 6 Namármost, ha megfontoljátok azt, hogy a saját javatokra válik a szenvedésetek, hogy a végén ne ítéltessetek el és gyötörtessetek, akkor megkapjátok az örök reményt; ha mindenekelőtt kipusztítjátok szívetekből a hiábavaló vétket, amik miatt el kellett távoznotok innen. 7 Mert ha megteszitek mindezt, akkor Ő mindig emlékezni fog rátok. Ő, aki mindig megígérte érettünk azoknak, akik jobbak voltak nálunk, hogy soha el nem felejt és el nem hagy bennünket, de nagy könyörülettel újra egybetereli azokat, akik szétszórattattak. 

 

79. 1 Most pedig, testvérek, mindenekelőtt tudnotok kell, mi következett be Sionra: miként jött fel ellenünk Nebukadnezár, Babilon királya. 2 Mert bűnt követtünk el az ellen, aki megalkotott bennünket és nem tartottuk meg a parancsolatokat, amelyeket meghagyott nekünk, s mégsem érdemeink szerint feddett meg bennünket. 3 Mert ami elért titeket, mi is attól szenvedünk, még erősebb fokon, mert miránk is ez jött el.

80. 1,2 Most pedig, testvéreim, tudatom veletek azt, hogy amikor az ellenség körbevette a várost, a Felséges angyalai voltak elküldve [azért], hogy lerombolják az erődítések erős falait, és elpusztították az érc bástyákat, amelyek kitéphetetlenek voltak. 3 Mindazonáltal elrejtették a szentély minden eszközét, nehogy azok az ellenség kezébe kerüljenek. És miután mindezt elvégezték, akkor engedték át az ellenséget a lerombolt falakon, a kifosztott házhoz és a leégett templomhoz, s a néphez, amelyet legyőztek, mert a kezükbe adattak, nehogy az ellenség kevélykedjen, és ezt mondja: 'A mi erőnk által voltunk képesek lerombolni még a Felséges házát is a háborúban.' 4 A ti testvéreiteket pedig láncra verték és elvitték Babilonba, s ott telepítették meg őket. 5,6 De minket, nagyon kevesünket, itt hagytak. Ez az a nyomorúság, amiről írtam nektek. 7 Mert biztosan tudom azt, hogy Sion (vigasza) megvigasztalt titeket: annyira, hogy mint tapasztaltátok, nagyobb mértékben bővölködtetek abban [a vigaszban], mint amilyen mértékű nyomorúságotok volt, amelyet elviseltetek azáltal, hogy el kellett hagynotok (a várost).

81. 1,2 De ami a vigaszt illeti, hallgassátok meg szavam. Mert gyászoltam Sion miatt, és imádkoztam a Felséges könyörületéért, és ezeket mondtam: 3 Mennyi ideig kell elviselnünk ezeket a dolgokat? S ezek a gonosz dolgok mindig rajtunk maradnak? 4 És a Hatalmas az Ő  könyörületességeinek sokasága szerint, a Felséges a kegyelmének nagysága szerint bánt [velem], és olyan szavakat tárt fel nekem, amelyek által vigaszt kaphattam, és látomásokat adott nekem, hogy ne kelljen tovább szenvednem, és megismertette velem az idők titkait. És megmutatta nekem az órák eljövetelét.

83. 1 [Mert a Fenséges mindenképpen elvégzi a munkáját, és teljes bizonysággal elhozza óráit. 2 És mindenképpen megítéli azokat, akik a világon élnek, és az igazsága szerint fogja kinyilvánítani az igazat a titokban elvégzett cselekedetekről. 3 És mindenképpen megvizsgálja a titkos gondolatokat, és amit minden ember felhalmozott a titkos szobáiban és a fenyítéssel nyilvánvalóvá válik minden. 4,5 Ezek, a jelen dolgai ne nehezüljenek a szíveitekre, de várakozzatok, mert minden ígért dolog megvalósul majd. 6 És ne tekintsetek a pogányok élvezeteire a jelenben, hanem emlékezzünk arra, ami ígérve van a végre. 7 Mert az idők végzete és az időszakok mindennel, ami bennük áll, bizonnyal eljönnek. Az idő beteljesedése megmutatja uralkodójának hatalmát, amikor minden dolog ítéletre kerül. 8 Készítsétek tehát föl a szíveteket mindarra, amiben előtte hittetek, nehogy rabságba essetek mindkét világban úgy, hogy fogságba estek itt, és gyötörtettek a másikban. 9 Mindaz, ami most van és mind, ami elmúlt és jön majd, mindezen dolgokban a gonosz nem teljesen gonosz és az arany sem teljesen arany.  10 Mert ennek az időnek az egészsége betegségre fordul, 11 és ennek az időnek minden ereje gyengévé válik. És ennek az időnek minden hatalma tehetetlenné válik. 12 És a fiatalság minden energiája elöregszik és elmúlik. És ennek az időnek minden szépsége és bája elhalványul és csúnyává válik. 13 És a jelen minden büszke hatalma megszégyenül. 14 És e világ minden dicsérő hangja szégyenteljes csönddé válik. És minden hiábavaló tündöklése és e kor pimaszságára hangtalan pusztulássá lesz. 15 És e kor minden öröme és élvezete férgekké és romoltsággá lesz. 16 És e kor hangos büszkesége porrá válik és elcsendesül. 17 És ennek a kornak minden felhalmozott gazdagsága és java egyedül a Seolba fordul. 18 És ennek a kornak a szenvedélyei és zsákmánya akaratlan halállal végződik. És e kor vágyainak szenvedélye ítéletté és gyötrelemmé válik. 19 És ennek a kornak minden ravaszságát és ügyeskedését felfedi az igazság. 20 És ezen idő minden kényessége és kenőcse ítéletté és kárhozattá lesz. 21 És a hazugság szeretete arcátlanná nyilvánul az igazság által. 22 És mivelhogy mindezek a dolgok végbemennek most, ne gondolja hát bárki, hogy nem lesznek megbosszulva; És minden dolog bevégződése igazzá lesz.]

84. 1 Íme! Tudtodra hoztam hát veletek (mindezeket a dolgokat), amíg élek: mert szóltam, hogy meg kell ismernetek ezeket a nagyszerű dolgokat; hiszen a Felséges parancsolta meg nekem, hogy tanítsalak titeket: és én elétek teszek néhányat az Ő ítéleteinek határozataiból, mielőtt meghalok. 2 Emlékezzetek arra, hogy Mózes egykoron az eget és a földet szólította tanúként ellenetek, amikor ezt mondta: 3 'Ha megszegitek a Törvényt, akkor szétszórattatol, ha viszont megtartod, akkor megtartatol.' 4 És más dolgokat is elmondott nektek, amikor ti, a tizenkét törzs együtt voltatok a sivatagban. És a halála után elvetettétek azokat magatoktól: s emiatt jöttek rátok mindazok a dolgok, amik előre meg lettek mondva. 5 És Mózes ismételten figyelmeztetett benneteket, mielőtt ezek eljöttek, és íme, ezennel eljöttek. 6 Mert elhagytátok a törvényt, íme, megmondom nektek, hogy miután megszenvedtetek, hogyha megtartjátok azokat a dolgokat, amelyeket megmondtam nektek, akkor megkapjátok mindazt a Hatalmastól, ami számotokra fenn van tartva. 7 Legyen ez a lével bizonyság köztetek és köztem, hogy megemlékezzetek a Hatalmasnak a parancsolatairól, és hogy ne legyen hiányosságotok annak jelenlétében, aki küldött engem. 8 És emlékezzetek meg a törvényről, és Sionról, és a szent földről, 9 és a testvéreitekről, és az atyáitok szövetségéről, és meg ne felétkezzetek az ünnepekről és a szombatokról. És adjátok át ezt a levelet és a törvény hagyományát fiaitoknak, ahogyan a ti atyáitok is rátok hagyták ezeket. 10 És imádkozzatok minden időben szorgalmasan és kitartóan, teljes szívetekből, hogy a Hatalmas visszatérjen hozzátok, és hogy ne tartsa számon bűneitek sokaságát, de emlékezzen atyáitok ígéreteire. 11 Mert ha nem a könyörületének sokasága szerint  ítél meg bennünket, akkor jaj nekünk, akik megszülettünk.

85. 1 Mindemellett tudjátok, hogy az elmúlt időkben és a régmúlt nemzedékek idején az atyáink segítségére voltak az igaz emberek és a szent próféták: 2 Mi több, saját földünkön voltunk [s megsegítettek bennünket, ha vétkeztünk], és közbenjártak értünk Annál, aki teremtett minket, [mert bíztak a maguk munkáiban], és a Hatalmas [Isten] meghallgatta imáikat és megbocsátott nekünk. 3 Mostanra azonban az igazak egybe lettek gyűjtve és a próféták is elaludtak, mi pedig elhagytuk földünket, és Siont elvették mitőlünk, semmink nem maradt, csak a Hatalmas [Isten] és az Ő törvénye. 4 Ha pedig szívünket úgy irányítjuk és késztetjük, visszakapunk mindent, amit elvesztettünk, sőt, sokkal többet annál, amit elvesztettünk. 5 Mert amit elvesztettünk, az a romlás alá volt rendelve, de amit kapni fogunk, az nem lesz romlandó. 6 [Emellett a babiloni testvéreinknek is megírtam mindezt, hogy nekik is bizonyságuk legyen mindezen dolgok felől. 7 Tartsátok hát mindig szem előtt az itt elmondottakat, mert még mindig a szellemben és a szabadságunk erejében vagyunk. 8 Mindazonáltal a Felséges türelmesen bánik velünk itt, és megmutatta nekünk azt, amik meg fognak történni, és nem rejtette el előlünk a dolgok végkimenetelét. 9 Így, mielőtt az ítélet behajtja önmagát, és az igazság érvényre jut, készítsük fel lelkünket arra, hogy mi birtokoljunk, ne pedig birtokká váljunk, hogy reméljünk, és ne valljunk szégyent, és hogy nyugodalomba menjünk az atyáink mellett, és ne legyünk ellenségeink által gyötörve. 10 Mert a világ ifjúsága elmúlt és a teremtés ereje már kimerült, és az idők beteljesedése nagyon közel van, Igen, ezek elhaladtak; és a korsó közel van már a kúthoz, és a hajó a kikötőhöz, és a vándor a város közelébe ért, és az élet a beteljesedéséhez. 11 Ismétlem hát, készítsétek fel a lelketeket, hogy ha leszálltok a hajóról, nyugalmatok lehessen, és ne ítéltettessetek meg a partraszálláskor. 12 Mert íme, amikor a Felséges bevégzi mindezeket, akkor már nem lesz többé helye [a megtérésnek,] sem az idők korlátozásának, sem az órák időtartamának, az utak [cselekedetek] megváltoztatásának, nem lesz már az imának helye, nem küldhetünk fohászokat, nem kaphatunk tudást, nem adhatunk szeretetet, s nem lesz helye a lelkek megtérésének sem, nem vezekelhetünk az áthágásokért, nem járnak közbe az atyák, nem imádkoznak a próféták, s az igazak sem segítenek meg. 13 Ott a romlás ítélete, a tűz útja, a Gyehennához vezető ösvény. 14 Ennélfogva egy törvény van, egy korszak és egy végzet azoknak, akik ebben élnek. 15 Akkor pedig megtartja azokat, akiknek megbocsáthat, és elpusztítja azokat, akik a bűntől megromlottak.

86. 1,2 Amikor hát megkapjátok e levelet, olvassátok fel figyelmesen a gyülekezeteitekben, és különösképpen azokon a napokon elmélkedjetek el rajta, amikor böjtöltök. 3 És emlékezzetek rám e lével által, ahogy én is mindig emlékszem rátok. Minden jót nektek.

87. 1 És úgy történt, hogy miután befejeztem ezen levelem minden szavát, amelyeket oly szorgalmasan írtam végig, [levelemet] összehajtogattam és óvatosan lepecsételtem, majd egy sas nyakába kötöttem és azt szabadon engedve küldtem el.

 

 

 --- SZERKESZTÉS ALATTI VERZIÓ ---