CoG

Az Engesztelés

(Edition 2.0 19951004-19990901)

Az engesztelés napjának vagy ünnepének pontos jelentősége rendkívül fontos ahhoz, hogy megértsük a Messiás szerepét az engesztelés folyamatában. Ebben az írásban bemutatjuk, hogy mi volt a jelentősége az engesztelés ünnepének a templomi áldozatok rendszerében, továbbá azt is, hogy mi a funkciója a jubileumi rendszeren belül.


PO Box 369, WODEN ACT 2606, AUSTRALIA

Email: secretary@ccg.org

(Copyright © 1994, 1995, 1999 Wade Cox)

Minden jog fenntartva. A honlapon található kiadványok szabadon másolhatóak és terjeszthetõek, amennyiben a teljes szöveg, változtatás vagy törlés nélkül kerül másolásra illetve terjesztésre. A kiadó nevét, címét és a kiadási jogot fel kell tüntetni. Ár nem számítható fel érte. Kritikai hozzászólásokhoz és elemzésekhez felhasználhatók rövid kivonatok vagy idézetek a kiadási jog megsértése nélkül.

Ez a kiadvány megtalálható a http://www.logon.org. címen


Az Engesztelés

3Mózes 23:26-32 26 Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: 27 Ugyanennek a hetedik hónapnak tizedikén az engesztelés napja van: szent gyülekezéstek legyen néktek, és sanyargassátok meg magatokat, és tűzáldozattal áldozzatok az Úrnak. 28 Semmi dolgot ne végezzetek azon a napon, mert engesztelésnek napja az, hogy engesztelés legyen érettetek az Úr előtt, a ti Istenetek előtt. 29 Mert ha valaki nem sanyargatja meg magát ezen a napon, irtassék ki az ő népe közül. 30 És ha valaki valami dolgot végez ezen a napon, elvesztem az ilyent az ő népe közül. 31 Semmi dolgot ne végezzetek; örök rendtartás legyen ez nemzetségről nemzetségre minden lakhelyeteken. 32 Ünnepek ünnepe ez néktek, sanyargassátok meg azért magatokat. A hónap kilenczedikének estvéjén, egyik estvétől a másik estvéig ünnepeljétek a ti ünnepeteket.

Az engesztelés napja tehát egy komoly ünnep, egy munkaszüneti szombatnap, illetve pihenőnap. Azok, akik nem tartják meg ezt az ünnepet a megfelelő módon, ki lesznek vágva a nép közül. A nép az Izrael, amely a szellemi Izrael választottait is magában foglalja. Tehát azok, akik nem tartják meg az engesztelés napját, azok el lesznek távolítva a választottak közül!

Az engesztelés célja a templomáldozati rendszerben

Az engeszteléskor adott áldozat évről-évre megszentelte a templomot, hogy a nép folyamatos áldozatai elfogadhatóak legyenek Isten előtt. A szertartást a papság végezte el, akiknek tilos volt idegen füstölőket használni az Isten oltárán. Ez előképként arra mutatott rá, hogy Isten elé nem járulhatunk hamis tanítások által, és számára idegen, pogány szokásokon keresztül. Az engesztelésnapi áldozat ószövetségi formájában visszabékítette testi Izraelt Istenhez a Krisztust jelképező áldozattal, újszövetségi formájában pedig szellemi Izrael lett visszabékítve Istenhez magának Jézus Krisztusnak az áldozatával.

Az engesztelésnapi áldozat elvégzése a főpap feladata volt.

2Mózes 30:1-10 1 Csinálj oltárt a füstölő szerek füstölgésére is, sittim-fából csináld azt. 2 Egy sing hosszú, egy sing széles, négyszögű és két sing magas legyen, ugyanabból legyenek a szarvai is. 3 És borítsd meg azt tiszta arannyal, a tetejét és oldalait köröskörül, és szarvait is; arany pártázatot is csinálj hozzá köröskörül. 4 Csinálj hozzá két arany karikát is, pártázata alá a két oldalán, mindkét oldalára csináld, hogy legyenek rúdtartókul, hogy azokon hordozzák azt. 5 És a rúdakat csináld sittim-fából, és borítsd meg azokat arannyal. 6 És tedd azt a függöny elé, a mely a bizonyság ládája mellett, a bizonyság fedele előtt van, a hol megjelenek néked. 7 Áron pedig füstölögtessen rajta minden reggel jó illatú füstölő szert; mikor a mécseket rendbe szedi, akkor füstölögtesse azt. 8 És a mikor Áron estennen felrakja a mécseket, füstölögtesse azt. Szüntelen való illattétel legyen ez az Úr előtt nemzetségről nemzetségre. 9 Ne áldozzatok azon idegen füstölőszerekkel, se égőáldozattal, se ételáldozattal; italáldozatot se öntsetek reá. 10 És egyszer egy esztendőben engesztelést végezzen Áron annak szarvainál az engesztelő napi áldozat véréből; egy esztendőben egyszer végezzen engesztelést azon, nemzetségről nemzetségre. Szentségek szentsége ez az Úrnak.

A függöny egy állandó, átléphetetlen választóvonal volt Izrael gyülekezete számára. A folyamatos füstölők a szentek állandó imáit jelképezték, amelyet Izrael érdekében vittek Isten elé. Ebben a stádiumban az engesztelés csak egyszer egy évben történhetett meg.

Miután a függöny kettészakadt Krisztus áldozatával, általa közvetlen Isten elé járulhatunk a Szentélybe.

Ismételten, az oltárra határozottan tilos volt idegen füstölőket vagy áldozatokat helyezni. Az elfogadható áldozatok Krisztus munkájára, és Isten Szellemének ajándéka által véghezvitt tiszta és igaz áldozatokra mutattak rá. Ez figyelmeztet tehát arra, hogy a papok nem mehettek az engesztelés ünnepére hamis vallásrendszerek keretein belül, vagy azok bármely elemének felhasználásával. A választottak mindannyian az Isten papsága, és imáik, böjtjeik füstölőkként kerülnek Isten elé (Jel. 5:8)

Jelenések 5:8 És mikor elvevé a könyvet, a négy lelkes állat és a huszonnégy Vén leborula a Bárány előtt, mindeniknél hárfák és aranypoharak lévén, jóillatokkal tele, a mik a szentek imádságai.

Senki nem becstelenítheti meg az Isten templomát bármiféle hamis, emberi istentisztelettel, vagy azáltal, hogy az egy igaz Istenen kívül mást imádnak. Az Isten imádatát nem lehet helyettesíteni a főpap imádatával sem! Az Istent az értünk közbenjáró főpappal helyettesíteni ugyanis szintén bálványimádatnak minősül. A főpap közbenjárása által kerülhetünk Isten elé, hogy Istent imádjuk (és nem azt, aki közbenjár). A főpap az, aki engesztelést hoz a gyülekezet számára, s azt a saját vérével tette meg. Krisztus így saját áldozatával került a Szentélybe, a feltámadása által egyszer s mindenkorra (Zsid. 9:11-28).

Zsidókhoz 9:11-28 11 Krisztus pedig megjelenvén, mint a jövendő javaknak főpapja, a nagyobb és tökéletesebb, nem kézzel csinált, azaz nem e világból való sátoron keresztül, 12 És nem bakok és tulkok vére által, hanem az ő tulajdon vére által, ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, örök váltságot szerezve. 13 Mert ha a bakoknak és bikáknak a vére, meg a tehén hamva, a tisztátalanokra hintetvén, megszentel a testnek tisztaságára: 14 Mennyivel inkább Krisztusnak a vére, a ki örökké való Lélek által önmagát áldozta fel ártatlanul Istennek: megtisztítja a ti lelkiismereteteket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljatok az élő Istennek. 15 És ezért új szövetségnek a közbenjárója ő, hogy meghalván az első szövetségbeli bűnök váltságáért, a hivatottak elnyerjék az örökkévaló örökségnek ígéretét. 16 Mert a hol végrendelet van, szükséges, hogy a végrendelkező halála bekövetkezzék. 17 Mivel a végrendelet holtak után jogerős, különben pedig, ha él a végrendelkező, éppen nem érvényes. 18 Innét van, hogy az első sem szenteltetett meg vér nélkül. 19 Mert mikor Mózes a törvény szerint minden parancsolatot elmondott az egész népnek, vevén a borjúknak és a bakoknak vérét, vízzel és vörös gyapjúval meg izsóppal együtt, magát a könyvet is és az egész népet meghintette, 20 Mondván: Ez azon szövetség vére, a melyet Isten számotokra rendelt. 21 Majd a sátort is és az istentiszteletre való összes edényeket hasonlóképen meghintette vérrel. 22 És csaknem minden vérrel tisztíttatik meg a törvény szerint, és vérontás nélkül nincsen bűnbocsánat. 23 Annakokáért szükséges, hogy a mennyei dolgoknak ábrázolatai effélékkel tisztíttassanak meg, magok a mennyei dolgok azonban ezeknél különb áldozatokkal. 24 Mert nem kézzel csinált szentélybe, az igazinak csak másolatába ment be Krisztus, hanem magába a mennybe, hogy most Isten színe előtt megjelenjék érettünk. 25 Nem is, hogy sokszor adja magát áldozatul, mint a hogy a főpap évenként bemegy a szentélybe idegen vérrel; 26 Mert különben sokszor kellett volna szenvednie a világ teremtése óta; így pedig csak egyszer jelent meg az időknek végén, hogy áldozatával eltörölje a bűnt. 27 És miképen elvégezett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután az ítélet: 28 Azonképen Krisztus is egyszer megáldoztatván sokak bűneinek eltörlése végett, másodszor bűn nélkül jelen meg azoknak, a kik őt várják idvességökre.

Az engesztelés napján áldozatot kellett bemutatni Izrael megszámlálásáért. Ennek megszabott ára volt, fél sekel, a héber és főníciai sekel mértéke után, nem az eltérő mértékűbabiloni sekel súlya szerint. Tehát a fizetség csakis a helyes mérce szerint volt elfogadható, nem idegen, pogány rendszerek mércéje szerint. A fizetség meghatározott súlya egyformán vonatkozott mindenkire, tekintet nélkül az egyének anyagi helyzetére, vagy szociális állapotára. Izrael választottjainak megszámlálását Isten végezte el még a világ megalapításakor (Jel. 17:8), és a meghatározott mérce Jézus Krisztus egyszer s mindenkorra elfogadható véráldozatát szimbolizálta. Ez az örökre szóló ár lett meghatározva az üdvösségünk áraként, függetlenül az egyéni körülményeinktől. Így határozottan tiltott bármiféle adomány gyűjtése ezen a napon, hiszen az Krisztus áldozatának elégtelenségét jelképezné! Adományokat kizárólag csak azon a három vándor ünnepen lehet begyűjteni, amelyeket a 2Mózes 23:14-18 versei vázolnak.

2Mózes 23:14-18 14 Háromszor szentelj nékem innepet esztendőnként. 15 A kovásztalan kenyér innepét tartsd meg; hét nap egyél kovásztalan kenyeret, a mint megparancsoltam néked, az Abib hónap ideje alatt; mert akkor jöttél ki Égyiptomból: és üres kézzel senki se jelenjék meg színem előtt. 16 És az aratás innepét, munkád zsengéjét, a melyet elvetettél a mezőn; és a takarodás innepét az esztendő végén, a mikor termésedet betakarítod a mezőről. 17 Esztendőnként háromszor jelenjék meg minden férfiad az Úr Isten színe előtt. 18 Ne ontsd ki az én áldozatom vérét kovászos kenyér mellett, és ünnepi áldozatom kövére meg ne maradjon reggelig.

Az engesztelés napja különösen nem tartozik azon három vándorünnep kategóriájába, amelyek az egyéni áldásokkal és jóléttel kapcsolatosak. E téren különálló még a kürtök ünnepe is, ugyanis az engesztelés mellett ez egy másik olyan ünnep, amely nincsen kapcsolatban bármilyen emberi cselekedettel, munkával vagy erőfeszítéssel. Az engesztelés napja egyben a népszámlálásra meghatározott egyedüli nap is.

2Mózes 30:11-16 11 Azután szóla az Úr Mózesnek, mondván: 12 Mikor Izráel fiait fejenként számba veszed, adja meg kiki életének váltságát az Úrnak az ő megszámláltatásakor, hogy csapás ne legyen rajtok az ő megszámláltatásuk miatt. 13 Ezt adja mindaz, a ki átesik a számláláson: fél siklust a szent siklus szerint (egy siklus húsz gera); a siklusnak fele áldozat az Úrnak. 14 Mindaz, a ki átesik a számláláson, húsz esztendőstől fogva felfelé, adja meg az áldozatot az Úrnak. 15 A gazdag ne adjon többet, és a szegény ne adjon kevesebbet fél siklusnál, a mikor megadják az áldozatot az Úrnak engesztelésül a ti lelketekért. 16 És szedd be az engesztelési pénzt az Izráel fiaitól, és add azt a gyülekezet sátorának szolgálatjára, hogy az Izráel fiainak emlékezetéül legyen az az Úr előtt, engesztelésül a ti lelketekért.

4Mózes 1-ben vázolt népszámlálás korlátozottan katonai jellegű volt, viszont amikor Dávid tudatos népszámlálást vitt véghez (2Sám. 24), az bűnnek minősült, ugyanis a törvénytelen módon elkövetett népszámlálás Krisztusnak minden üdvözülő számára adott áldozatát sérti, amely számot egyedül Isten ismeri.

Az árat csak véráldozattal lehetett kifizetni (ez a jelentősége a fél siklusnak (sékelnek)) Izrael megszámlálásért, mert ennek a népszámlálásnak szellemi jelentősége van. Továbbá Izrael oltalmát, biztonságát és erejét nem a nép száma, így ereje biztosította.

Zak. 4:6 Nem hadsereg által és nem erőszak által, hanem az én lelkem által – mondja a Seregek Ura.

A jubileum kikiáltása

Az engesztelés napján van egyben kikiáltva a jubileum éve is. Isten az uralmának gazdasági rendjét és az emberiség földi működését a jubileumi rendszeren keresztül határozza meg. A jubileum szellemi vonatkozású jelentőségét egy másik írásban tárgyaljuk meg.

3Mózes 25:8-12 8 Számlálj azután hét szombat-esztendőt, hétszer hét esztendőt, úgy hogy a hét szombat-esztendőnek ideje negyvenkilencz esztendő legyen: 9 Akkor fúvasd végig a riadó kürtöt a hetedik hónapban, a hónap tizedikén az engesztelés napján fúvasd végig a kürtöt a ti egész földeteken. 10 És szenteljétek meg az ötvenedik esztendőt, és hirdessetek szabadságot a földön, annak minden lakójának; kürtölésnek esztendeje legyen ez néktek, és kapja vissza kiki az ő birtokát, és térjen vissza kiki az ő nemzetségéhez. 11 Kürtölésnek esztendeje ez, az legyen néktek az ötvenedik esztendő; ne vessetek és le se arassátok, a mit önként terem a föld, és a metszetlen szőlőjét se szedjétek meg annak. 12 Mert kürtölésnek esztendeje ez, szent legyen néktek, a mezőről egyétek meg annak termését.

Az engesztelésnapi áldozat

Az engeszteléshez szükséges állatáldozatok a 4Mózes 29:7-11-ben vannak felsorolva:

4Mózes 29:7-11 7 E hetedik hónapnak tizedik napján is szent gyülekezésetek legyen néktek; és sanyargassátok meg magatokat, semmi munkát ne végezzetek; 8 És vigyetek az Úrnak kedves illatú egészen égőáldozatul: egy fiatal tulkot, egy kost, esztendős bárányt hetet, épek legyenek; 9 És azoknak ételáldozatául olajjal elegyített három tized efa lisztlángot a tulok mellé; két tizedrészt az egy kos mellé; 10 Egy-egy tizedrészt egy-egy bárány mellé, a hét bárány szerint. 11 Egy kecskebakot bűnért való áldozatul, az engesztelésre való bűnáldozaton kivül, és a szüntelen való egészen égőáldozaton, annak ételáldozatán és azoknak italáldozatjakon kívül.

Az engesztelésnapi áldozatokkal a következő Biblia idézetek foglalkoznak: 2Mózes 29:36; 3Mózes 1:4; 4:13-18,20,22-35; 5:6-10; 6:7; 9:7; 10:17; 12:6-8; 14:12-32; 16:6,10-34; 17:11; 19:22; 3Mózes 15:22-28; 28:30; és a Zsidók 9:22.

Az állatáldozatok arra mutatnak rá, hogy a bűnök bocsánatát csak meghatározott és elégségesnek minősített fizetséggel lehet elnyerni. Állandó figyelmeztetőül szolgáltak még arra is, hogy az emberi cselekedeteknek következményei vannak, és a helytelen cselekedetek következményeitől csak magas áron szabadulhatunk meg. Emellett kétségtelen, hogy az egyének mentális egészségét is szolgálták, hiszen a bűn komoly lelkiismereti problémákat okozhat az igaz életre vágyóknak, amelyet csak a bocsánatban való részesülés tudata oldhat fel teljesen.

A főpap munkája az emberi bűnökért való engesztelés. Csak különleges választottság alapján lehetett bárki főpap. A Zsidók 5:1-14 versei vázolják, hogy Isten jelölte ki Krisztust főpapnak, hogy önmaga vérét adja bűneink áldozatául. Viszont az örök főpap maga is szenvedések által jutott tökéletességre, harcolva az emberi test gyengeségei ellen, s ezért képes azonosulni és megértő lenni az esendő, vétkező és oktalan emberek gyengeségei iránt. Ezokból ad Isten Krisztus kezébe olyan egyéneket, akik maguktól gyengék, erőtlenek és egyszerűek, hogy egyre nagyobb mértékben tökéletesedve mutassák meg a világnak Isten ítéletét és könyörületét. Még maga Krisztus is az istenfélelméért nyert meghallgatást.

Zsidókhoz 5:1-14 1 Mert minden főpap emberek közül választatván, emberekért rendeltetik az Isten előtt való dolgokban, hogy ajándékokat és áldozatokat vigyen a bűnökért, 2 A ki képes együttérezni a tudatlanokkal és tévelygőkkel, mivelhogy maga is körül van véve gyarlósággal. 3 És ezért köteles, miképen a népért, azonképen önmagáért is áldozni a bűnökért. 4 És senki sem veszi magának e tisztességet, hanem a kit Isten hív el, miként Áront is. 5 Hasonlóképen Krisztus sem maga dicsőítette meg magát azzal, hogy főpap lett, hanem az, a ki így szólott hozzá: Én Fiam vagy te, ma szűltelek téged. 6 Miképen másutt is mondja: Te örökké való pap vagy, Melkisédek rendje szerint. 7 Ki az ő testének napjaiban könyörgésekkel és esedezésekkel, erős kiáltás és könyhullatás közben járult ahhoz, a ki képes megszabadítani őt a halálból, és meghallgattatott az ő istenfélelméért, 8 Ámbár Fiú, megtanulta azokból, a miket szenvedett, az engedelmességet; 9 És tökéletességre jutván, örök idvesség szerzője lett mindazokra nézve, a kik neki engedelmeskednek, 10 Neveztetvén az Istentől Melkisédek rendje szerint való főpapnak. 11 A kiről nékünk sok és nehezen megmagyarázható mondani valónk van, mivel restek lettetek a hallásra. 12 Mert noha ez idő szerint tanítóknak kellene lennetek, ismét arra van szükségetek, hogy az Isten beszédeinek kezdő elemeire tanítson valaki titeket; és olyanok lettetek, a kiknek tejre van szükségetek és nem kemény eledelre. 13 Mert mindaz, a ki tejjel él, járatlan az igazságnak beszédiben, mivelhogy kiskorú: 14 Az érettkorúaknak pedig kemény eledel való, mint a kiknek mivoltuknál fogva gyakorlottak az érzékeik a jó és rossz között való különbségtételre.

A választottak egyik fontos ismertetőjele az, hogy képesek különbséget tenni a jó és a gonoszság között, továbbá képesek megemészteni a legerősebb szellemi eledelt is. A különböző próbák után gyakorlottakká válnak abban, hogy kitartsanak az igaz tanítás mellett, és minden hibás tanítást kijavítsanak és elvessenek, bárhonnan is jön az. Ez a Szent Szellemtől eredő igazság ereje. A főpapnak engesztelőáldozatot kellett adnia önmagáért és a nép vétkeiért (Zsid. 9:7). Krisztus maga is szenvedéseken keresztül tanulta meg az engedelmességet, és Isten iránti engedelmességéről volt ismert.

Jézus Krisztus engesztelő áldozata Isten által lett meghatározva és elrendelve (Luk. 2:30-31; Gal. 4:4-5; Eféz. 1:3-12,17-22; 2:4-10; Kol. 1:19-20; 1Pét. 1:20; Jel. 13:8). Ez az engesztelés annak a hatalmas tervnek a része, amely Isten titokzatos és elrejtett bölcsességéhez tartozik, amelyet Isten öröktől fogva elrendelt a mi dicsőségünkre (1Kor. 2:7).

Ez a Krisztus által adott áldozat tette lehetővé az üdvösséget, amely készen áll megnyilvánulni az utolsó időben.

1Péter 1:3-21 3 Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, a ki az ő nagy irgalmassága szerint újonnan szűlt minket élő reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által, 4 Romolhatatlan, szeplőtelen és hervadhatatlan örökségre, a mely a mennyekben van fenntartva számunkra, 5 A kiket Isten hatalma őriz hit által az idvességre, a mely készen van, hogy az utolsó időben nyilvánvalóvá legyen. 6 A melyben örvendeztek, noha most kissé, ha meg kell lenni, szomorkodtok különféle kísértések között, 7 Hogy a ti kipróbált hitetek, a mi sokkal becsesebb a veszendő, de tűz által kipróbált aranynál, dícséretre, tisztességre és dicsőségre méltónak találtassék a Jézus Krisztus megjelenésekor; 8 A kit, noha nem láttatok, szerettek; a kiben, noha most nem látjátok, de hisztek benne, kibeszélhetetlen és dicsőült örömmel örvendeztek: 9 Elérvén hitetek czélját, a lélek idvességét. 10 A mely idvesség felől tudakozódtak és nyomozódtak a próféták, a kik az irántatok való kegyelem felől jövendöltek: 11 Nyomozódván, hogy mely vagy milyen időre jelenté azt ki a Krisztusnak ő bennök levő Lelke, a ki eleve bizonyságot tett a Krisztus szenvedéseiről és az azok után való dicsőségről. 12 A kiknek megjelentetett, hogy nem magoknak, hanem nékünk szolgáltak azokkal, a melyeket most hirdetnek néktek azok, a kik prédikálták néktek az evangyéliomot az egekből küldött Szent Lélek által; a mikbe angyalok vágyakoznak betekinteni. 13 Annakokáért felövezvén elmétek derekait, mint józanok, tökéletesen reménykedjetek abban a kegyelemben, a melyet a Jézus Krisztus hoz néktek, mikor megjelen. 14 Mint engedelmes gyermekek ne szabjátok magatokat a ti előbbi kívánságaitokhoz, a melyek tudatlanságotok alatt voltak bennetek; 15 Hanem a miképen szent az, a ki elhívott titeket, ti is szentek legyetek teljes életetekben; 16 Mert meg van írva: Szentek legyetek, mert én szent vagyok. 17 És ha Atyának hívjátok őt, a ki személyválogatás nélkül ítél, kinek-kinek cselekedete szerint, félelemmel töltsétek a ti jövevénységtek idejét: 18 Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből; 19 Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén: 20 A ki eleve el volt ugyan rendelve, a világ megalapítása előtt, megjelent pedig az idők végén ti érettetek, 21 A kik ő általa hisztek Istenben, a ki feltámasztotta őt a halálból és dicsőséget adott néki; hogy a ti hitetek reménység is legyen Istenben.

Isten csak ideiglenesen rendelte el az állatáldozatokat, nem pedig örökreszólóan.

Zsoltárok 40:7-9 7 Véres áldozatot és ételáldozatot nem kedveltél; füleimet fölnyitottad; égőáldozatot és bűnért való áldozatot sem kívántál. 8 Akkor azt mondtam: Ímé jövök; a könyvtekercsben írva van felőlem, 9 Hogy teljesítsem a te akaratodat; ezt kedvelem, én Istenem, a te törvényed keblem közepette van.

Ennek a lényege az, hogy bár az áldozatok a bűn fizetségéül szolgáltak, de ott nem szükségesek, ahol a törvényt szívből és belső akaratból tartják. A könyvtekercsek (Biblia) szerint mindazok, akik szívből teljesítik a törvény elvárásait, a választottak közé tartoznak.

Az engesztelő áldozatra mutatnak rá Ézsaiás 53:4-12 versei, a gonoszság megszüntetésére pedig a Zakariás 5:5-8 versei. Az engesztelés teszi lehetővé a forrás fakadását Dávid házának, amely megtisztít a bűntől és tisztátalanságtól (Zakariás 13:1), és ez beteljesedett Krisztus eljövetelével (Mát. 26:28; Luk. 22:20; 24:46; Ján. 1:29; Ján. 6:51). AJános 11:49-51-ből kivehetően a papságnak volt bizonyos rálátása a próféciákra a Megváltó halálának jelentőségéről.

János 11:49:51 49 Egy pedig ő közülök, Kajafás, a ki főpap vala abban az esztendőben, monda nékik: Ti semmit sem tudtok. 50 Meg sem gondoljátok, hogy jobb nékünk, hogy egy ember haljon meg a népért, és az egész nép el ne vesszen. 51 Ezt pedig nem magától mondta: hanem mivelhogy abban az esztendőben főpap vala, jövendőt monda, hogy Jézus meg fog halni a népért;

A zsidók tudták a próféciákból, hogy a bűnt egy vékában ülő asszony személyesíti meg, és Babilonba lesz telepítve, s az ottani imádat része lesz (Zak. 5:5-11; lásd még az Annotated Oxford RSV Biblia lábjegyzékét ezekhez a versekhez). Zakariás ezzel egyben prófétált arról is, hogy az egyház korrupttá válik a babiloni vallásrendszer behatolásától.

Az ApCsel 17:2-3-ban láthatjuk, hogy a Szentírás határozottan rámutat az áldozatadás szükségességére. Ezért a nyájra ügyelők felelőssége valóban komoly, hiszen a nyáj Krisztus vérével lett megváltva, megvásárolva a haláltól (ApCsel. 20:28). Krisztus miután meghalt áldozatként a bűneinkért, feltámadt örök életre a megigazulásunkért (Róm. 3:24-26; 4:25; 5:1-21). Ezáltal vissza lettünk békítve Istenhez (2Kor. 5:18-19), és ki lettünk ragadva ebből a gonosz világból (Gal. 1:3-4), hogy elnyerjük a fogadott fiúságot(Gal. 4:4-5). Ezért szakadt ketté a templom függönye Krisztus halálával, mert elérhető lett számunkra a visszabékülés, és leomlott minden akadály, ami addig Isten jelenlététől elválasztott bennünket.

Efézus 2:13-18 13 Most pedig a Krisztus Jézusban ti, kik egykor távol valátok, közelvalókká lettetek a Krisztus vére által. 14 Mert Ő a mi békességünk, ki egygyé tette mind a két nemzetséget, és lerontotta a közbevetett választófalat, 15 Az ellenségeskedést az Ő testében, a parancsolatoknak tételekben való törvényét eltörölvén; hogy ama kettőt egy új emberré teremtse Ő magában, békességet szerezvén; 16 És hogy megbékéltesse az Istennel mind a kettőt, egy testben a keresztfa által, megölvén ezen az ellenségeskedést. 17 És eljövén, békességet hirdetett néktek, a távol valóknak és a közel valóknak. 18 Mert Ő általa van menetelünk mindkettőnknek egy Lélekben az Atyához.

A törvénynek azon tételei, amelyek beteljesedtek Krisztus áldozatával, s így el lettek vetve, azok a testi vonatkozású állatáldozati törvénytételek.

Az engesztelés ünnepe nagyon fontos állomás a megváltás tervében, s van egy, az utolsó időkre vonatkozó fontos aspektusa. Tishri hónaptól (a kürtök ünnepétől) kiindulva zárulnak le a végidők eseményei. A kürtök ünnepe Jézus Krisztus visszatérésére mutat rá, aki ekkor megkezdi Izrael helyreállítását, és a földi hatalmakat magának alávetve átveszi a bolygó fölött az uralmat. Majd ezt követi a sátorok ünnepével jelképezett millenniumi korszak. Azonban a kürtök ünnepe és az engesztelés között van némi idő, csakúgy, mint az engesztelés és a sátorok ünnepe között. Ezeknek az ünnepek közötti időszakoknak jelentőségük van. Például a sátorok ünnepe és az azt követő utolsó nagy nap ünnepe között egyáltalán nincs időszakadás, aminek megint csak jelentősége van. A kürtök ünnepe és az engesztelés közötti időszak, továbbá az engesztelés és a sátorok ünnepe közötti időszak egy folyamatra mutat rá, amely igénybe vesz bizonyos időt és aktivitást. Ezek a rövid időszakok rámutatnak arra is, hogy az igazságos millenniumi uralom nem veszi kezdetét addig, amíg Krisztus alá nem veti magának a földi hatalmakat, és vissza nem békíti Istenhez az egész emberiséget. A hatalom átvételének folyamata a kürtök ünnepe és az engesztelés közötti időszakban történik, a visszabékítés periódusa pedig az engesztelés és a sátorok ünnepe között. Ahhoz, hogy az emberiség teljesen visszabékülhessen Istenhez, először meg kell szüntetni Sátán befolyását az emberiség fölött, ami az ő ezer éves megkötözésével meg is történik (Jel. 20:4).

Az engesztelés napján jön el, illetve teljesedik be Sátán megkötözésének ideje, ami tehát valamivel korábbra esik, mint a Millenniumnak a kezdete. A 3Mózes 16:1-34 versei mutatják be ennek az eseménynek a tipológiai előképét, az engesztelésnapi áldozatokon keresztül:

3Mózes 16:1-34 1 És szóla az Úr Mózesnek, az Áron két fiának halála után, a kik akkor haltak meg, a mikor az Úrhoz járultak vala. 2 És monda az Úr Mózesnek: Szólj a te atyádfiának, Áronnak, hogy ne menjen be akármikor a szenthelyre a függönyön belül a fedél elé, a mely a láda felett van, hogy meg ne haljon, mert felhőben jelenek meg a fedél felett. 3 Ezzel menjen be Áron a szenthelyre: egy fiatal tulokkal bűnért való áldozatul, és egy kossal égőáldozatul. 4 Gyolcsból készült szent köntöst öltsön magára, és gyolcs lábravaló legyen a testén, gyolcs övvel övezze be magát, és gyolcs süveget tegyen fel; szent ruhák ezek; mossa meg azért a testét vízben, és úgy öltse fel ezeket. 5 Izráel fiainak gyülekezetétől pedig vegyen át két kecskebakot bűnért való áldozatul, és egy kost egészen égőáldozatul. 6 És áldozza meg Áron a bűnért való áldozati tulkot, a mely az övé, és végezzen engesztelést magáért és háza népéért. 7 Azután vegye elő a két kecskebakot, és állassa azokat az Úr elé a a gyülekezet sátorának nyílásához, 8 És vessen sorsot Áron a két fiatal bakra; egyik sorsot az Úrért, a másik sorsot Azázelért. 9 És áldozza meg Áron azt a bakot, a melyre az Úrért való sors esett, és készítse el azt bűnért való áldozatul. 10 Azt a bakot pedig, a melyre az Azázelért való sors esett, állassa elevenen az Úr elé, hogy engesztelés legyen általa, és hogy elküldje azt Azázelnek a pusztába. 11 Áron pedig úgy áldozza meg a bűnért való áldozati tulkot, a mely az övé, és úgy szerezzen engesztelést magáért és háza népéért, hogy ölje meg a bűnért való áldozati tulkot, a mely az övé. 12 És vegye tele a tömjénezőt eleven szénnel az oltárról, a mely az Úr előtt van, és vegye tele a két markát a porrá tört fűszerekből való füstölőből, és vigye be a függönyön belől. 13 És vesse a füstölőt a tűzre az Úr előtt, hogy befedje a füstölő felhője a fedelet, a mely a bizonyság felett van, hogy meg ne haljon. 14 Azután vegyen a tuloknak véréből és hintsen újjával a fedél felső színére napkelet felé; a fedél előtt pedig hétszer hintsen újjával a vérből. 15 És ölje meg a bűnért való áldozati bakot, a mely a népé, és vigye be annak vérét a függönyön belől, és úgy cselekedjék annak vérével, a mint a tuloknak vérével cselekedett: hintse ugyanis azt a fedélre és a fedél elé. 16 Így szerezzen engesztelést a szenthelynek Izráel fiainak tisztátalanságai és vétkei miatt; mindenféle bűnei miatt; így cselekedjék a gyülekezet sátorával is, a mely közöttök van, az ő tisztátalanságaik közepette. 17 Senki se legyen a gyülekezet sátorában, a mikor bemegy a szenthelybe, hogy engesztelést szerezzen, egészen az ő kijöveteléig; és végezzen engesztelést magáért, házanépéért, és Izráelnek egész gyülekezetéért. 18 Azután menjen ki az oltárhoz, a mely az Úr előtt van, és végezzen engesztelést azért is; vegyen ugyanis a tuloknak véréből és a baknak véréből, és kenje meg az oltárnak szarvait köröskörül. 19 És hintsen arra a vérből az ő újjával hétszer; így tegye tisztává, és így szentelje meg azt Izráel fiainak tisztátalanságaitól. 20 Miután pedig elvégezi a szenthelyért, a gyülekezet sátoráért és az oltárért való engesztelést; hozza elő az élő bakot. 21 És tegye Áron mind a két kezét az élő baknak fejére, és vallja meg felette Izráel fiainak minden hamisságát és minden vétkét, mindenféle bűneit: és rakja azokat a baknak fejére, azután küldje el az arravaló emberrel a pusztába, 22 Hogy vigye el magán a bak minden ő hamisságukat kietlen földre, és hogy bocsássa el a bakot a pusztában. 23 Azután menjen be Áron a gyülekezet sátorába, és vesse le a gyolcs ruhákat, a melyeket felöltött, mikor bement a szenthelybe, és hagyja ott azokat. 24 És mossa meg a testét vízben szent helyen, és öltse fel a maga ruháit, úgy menjen ki, és készítse el a maga egészen égőáldozatát és a nép egészen égőáldozatát, és végezzen engesztelést magáért és a népért. 25 A bűnért való áldozat kövérjét pedig füstölögtesse el az oltáron. 26 Az pedig, a ki elvitte az Azázelnek való bakot, mossa meg ruháit, és a testét is mossa le vízben, és azután menjen be a táborba. 27 A bűnért való áldozati tulkot pedig, és a bűnért való áldozati bakot, a melyeknek vére engesztelés végett bevitetett a szenthelyre, vigye ki a táboron kivül, és égessék meg azoknak bőrét, húsát és ganéját tűzzel. 28 És a ki elégeti ezeket, mossa meg ruháit, és a testét is mossa le vízben, és azután így menjen be a táborba. 29 Örökkévaló rendtartás legyen ez nálatok: a hetedik hónapban, a hónapnak tizedikén sanyargassátok meg magatokat és semmi munkát ne végezzetek, se a benszülött, se a közöttetek tartózkodó jövevény. 30 Mert ezen a napon engesztelés lesz értetek, hogy megtisztítson titeket; minden bűnötöktől megtisztultok az Úr előtt. 31 Szombatok szombatja ez néktek, sanyargassátok meg azért magatokat; örökkévaló rendtartás ez. 32 És végezzen engesztelést a pap, a kit felkennek, és a kit az ő tisztére felavatnak, hogy paposkodjék az ő atyja helyett, és öltözködjék a gyolcs ruhákba, a szent ruhákba: 33 És végezzen engesztelést a szentek szentjéért, és a gyülekezet sátoráért, és az oltárért is végezzen engesztelést, sőt a papokért és az egész összegyülekezett népért is engesztelést végezzen. 34 És örökkévaló rendtartás legyen ez nálatok, hogy egyszer egy esztendőben engesztelést végezzenek Izráel fiainak minden bűnéért. És úgy cselekedék, a mint megparancsolta vala az Úr Mózesnek.

Ez az áldozat a nép megszentelődését jelképezi Krisztus áldozatán keresztül. Ez Izrael felszentelésének elvégzésére mutat. Senki nem léphet be a szentélybe addig, amíg a főpap nem végezte el az engesztelés áldozatát.

A folyamat következő lépése csak azután történik, miután megtörtént az áldozatadás az engesztelésért. A következő mozzanat pedig a másik bak előhozatala. Tehát a második bak egyáltalán nem Krisztus engesztelő áldozatát jelképezi, amint azt egyesek tévesen tanítják. A két bak két egymáshoz hasonló személyt és szerepüket jelképezi, akik közül az egyik engedelmes, és sikeresen engesztelést hoz, a másik pedig a bűn okozója, és ezért ítélet alá esik. Mint már említettük, ebben a fázisban már megtörtént az engesztelés, és ez jól látható a 3Mózes 16:20 verséből:

3Mózes 16:20-22 20 Miután pedig elvégezi a szenthelyért, a gyülekezet sátoráért és az oltárért való engesztelést; hozza elő az élő bakot. 21 És tegye Áron mind a két kezét az élő baknak fejére, és vallja meg felette Izráel fiainak minden hamisságát és minden vétkét, mindenféle bűneit: és rakja azokat a baknak fejére, azután küldje el az arravaló emberrel a pusztába, 22 Hogy vigye el magán a bak minden ő hamisságukat kietlen földre, és hogy bocsássa el a bakot a pusztában.

A bűnöknek a bak fejére rakása a sátáni seregek ítéletére mutat rá. Ekkor minden bűn vissza lesz helyezve azok szerzőjének fejére: Sátánra és Azázelre. A puszta, ahová kivezetik a bakot, az a kitagadott, elhatárolt föld (lásd a Soncino megjegyzését). A kitagadás az Isten jelenlétéből való eltávolítást jelenti. Így ez a bak egyáltalán nem jelképezheti Krisztust, mint ahogy egyesek ezt tanítják. Akik ezt feltételezik, azok a 22. Zsoltárra utalnak, amit Krisztus idézett, amikor Isten által elhagyottnak érezte magát a kereszten. De Isten nem hagyta el őt, és főleg nem rekesztette vagy tagadta ki jelenlétéből.

Az Ézsaiás 14:12-ből láthatjuk, hogy Sátán, a hajnalcsillag volt kivetve Isten jelenlétéből, és a földre lett taszítva, a mélység szélére. Sátántól ered az a babiloni vallás és társadalmi rendszer is, amely valójában elvágja, kitaszítja az emberiséget Isten áldásaitól. (lásd Rashbam rabbi magyarázatát a 3Mózes 16:22 verséhez).

3Mózes 16:23-28 23 Azután menjen be Áron a gyülekezet sátorába, és vesse le a gyolcs ruhákat, a melyeket felöltött, mikor bement a szenthelybe, és hagyja ott azokat. 24 És mossa meg a testét vízben szent helyen, és öltse fel a maga ruháit, úgy menjen ki, és készítse el a maga egészen égőáldozatát és a nép egészen égőáldozatát, és végezzen engesztelést magáért és a népért. 25 A bűnért való áldozat kövérjét pedig füstölögtesse el az oltáron. 26 Az pedig, a ki elvitte az Azázelnek való bakot, mossa meg ruháit, és a testét is mossa le vízben, és azután menjen be a táborba. 27 A bűnért való áldozati tulkot pedig, és a bűnért való áldozati bakot, a melyeknek vére engesztelés végett bevitetett a szenthelyre, vigye ki a táboron kivül, és égessék meg azoknak bőrét, húsát és ganéját tűzzel. 28 És a ki elégeti ezeket, mossa meg ruháit, és a testét is mossa le vízben, és azután így menjen be a táborba.

Az engesztelést megelőzően az Azázelt jelképező kecskebakot kivezetik a pusztába. A bakot a pusztába kivezető személynek meg kellett fürödnie vízben a táborba való visszatérése előtt. Ez egyben rámutat arra, hogy Sátán megkötése után a baptizmussal, a vízkeresztséggel válik lehetővé az emberiség számára az Istenhez való visszabékülés. Az ünnepek progresszív menetéből az is kivehető, hogy a választottak részt vesznek abban a folyamatban, amely Sátán és az őt követő bukott angyalok megkötéséhez, és uralmuk elvételéhez vezet Krisztus közvetlen visszajövetele után. Az emberiség és a föld egésze nem nyerhet visszabékülést Istenhez addig, amíg Sátán uralkodik fölöttük.

3Mózes 16:29-34 29 Örökkévaló rendtartás legyen ez nálatok: a hetedik hónapban, a hónapnak tizedikén sanyargassátok meg magatokat és semmi munkát ne végezzetek, se a bennszülött, se a közöttetek tartózkodó jövevény. 30 Mert ezen a napon engesztelés lesz értetek, hogy megtisztítson titeket; minden bűnötöktől megtisztultok az Úr előtt. 31 Szombatok szombatja ez néktek, sanyargassátok meg azért magatokat; örökkévaló rendtartás ez. 32 És végezzen engesztelést a pap, a kit felkennek, és a kit az ő tisztére felavatnak, hogy paposkodjék az ő atyja helyett, és öltözködjék a gyolcs ruhákba, a szent ruhákba: 33 És végezzen engesztelést a szentek szentjéért, és a gyülekezet sátoráért, és az oltárért is végezzen engesztelést, sőt a papokért és az egész összegyülekezett népért is engesztelést végezzen. 34 És örökkévaló rendtartás legyen ez nálatok, hogy egyszer egy esztendőben engesztelést végezzenek Izráel fiainak minden bűnéért. És úgy cselekedék, a mint megparancsolta vala az Úr Mózesnek.

A sanyargassátok meg magatokat kifejezés a Szentírásban a böjtre vonatkozik (Abraham ibn Ezra, Nachmanides, Soncino). A böjtölés célja az, hogy a világ megszabaduljon annak a gonoszságnak a rabságából, amelyet Sátán és Azázel vetett rá. Azázel, mint már említettük, egyike volt a fellázadt és elbukott főangyaloknak. Ennek történetét az Énok könyvéből ismerhetjük, ahol egy Shemjáza nevű angyal mellett Azázel van megemlítve, mint a lázadó angyalok egyik feje (Énok 6:7; 8:1,13).

A bukott angyalok és démonok imádatával kapcsolatosak a szatírokra (kecskebakra hasonlító) és démonokra való utalások az Ézsaiás 13:21; 34:14 és a 3Mózes 17:7verseiben.

Ezeknek a bukott lényeknek adott áldozatokról említést tesznek az 5Mózes 32:17 és 2Krónikák 11:15 versei. Ez a fajta bálványimádat vezetett ahhoz, hogy Izraelből Júdába menekült át az ottani papság nagy része (2Krónika 11:13-15).

Bizonyos fokig elfogadható még az a magyarázat is, miszerint Krisztus a pusztában lett Sátán kezébe adva (megkísértésre), és Krisztus ekkor eltávolította a bakot a hívők életéből. De ezt csak korlátozottan, annak ismeretében lehet értelmezni, hogy az engesztelés már megtörtént, mielőtt a bakot a pusztába vezették. Továbbá Krisztus nem válhat tisztátalanná, a bak kivetésével. És csak azért, mert a világ bűnei az ő vállára lettek helyezve, azzal nem lett elvágva Istentől, amire rámutat a 22. Zsoltár.

Zsoltárok 22:25 Mert nem veti meg és nem útálja meg a szegény nyomorúságát; és nem rejti el az ő orczáját előle, és mikor kiált hozzá, meghallgatja.

Az igaz böjt sanyarúságát Ézsaiás 58 mutatja be. A végidőkben Izrael lázadásban áll, és böjtjük elfogadhatatlan Isten előtt. A világ nemzetei pedig még kevésbé fogadják el a Messiást, visszajövetelekor harcolni fognak ellene, és csak a lázadásuk által okozott szörnyűséges csapások és nyomorúság után vetik alá magukat Isten uralmának. Ez az időszak a végidők utolsó nagy figyelmeztetése után következik be.

Ézsaiás 58:1-14 1 Kiálts teljes torokkal, ne kiméld; mint trombita emeld fel hangodat, és hirdesd népemnek bűneiket, és Jákób házának vétkeit. 2 Holott ők engem mindennap keresnek, és tudni kivánják útaimat, mint oly nép, a mely igazságot cselekedett és Istene törvényét el nem hagyta; kérik tőlem az igazságnak ítéleteit, és Istennek elközelgését kivánják. 3 Mért bőjtölünk és Te nem nézed, gyötörjük lelkünket és Te nem tudod? Ímé, bőjtöléstek napján kedvtelésteket űzitek, és minden robotosaitokat szorongatjátok. 4 Ímé perrel és versengéssel bőjtöltök, és sújtotok a gazságnak öklével; nem úgy bőjtöltök mostan, hogy meghallassék szavatok a magasságban. 5 Hát ilyen a bőjt, a melyet én kedvelek, és olyan a nap, a melyen az ember lelkét gyötri? Avagy ha mint káka lehajtja fejét, és zsákot és hamvat terít maga alá: ezt nevezed-é bőjtnek és az Úr előtt kedves napnak? 6 Hát nem ez-é a bőjt, a mit én kedvelek: hogy megnyisd a gonoszságnak bilincseit, az igának köteleit megoldjad, és szabadon bocsásd az elnyomottakat, és hogy minden igát széttépjetek? 7 Nem az-é, hogy az éhezőnek megszegd kenyeredet, és a szegény bujdosókat házadba bevigyed, ha meztelent látsz, felruházzad, és tested előtt el ne rejtsd magadat? 8 Akkor felhasad, mint hajnal a te világosságod, és meggyógyulásod gyorsan kivirágzik, és igazságod előtted jár; az Úr dicsősége követ. 9 Akkor kiáltasz, és az Úr meghallgat, jajgatsz, és ő azt mondja: Ímé, itt vagyok. Ha elvetended közüled az igát, és megszünsz ujjal mutogatni és hamisságot beszélni; 10 Ha odaadod utolsó falatodat az éhezőnek, és az elepedt lelkűt megelégíted: feltámad a setétségben világosságod, és homályosságod olyan lesz, mint a dél. 11 És vezérel téged az Úr szüntelen, megelégíti lelkedet nagy szárazságban is, és csontjaidat megerősíti, és olyan leszel, mint a megöntözött kert, és mint a vízforrás, a melynek vize el nem fogy. 12 És megépítik fiaid a régi romokat, az emberöltők alapzatait felrakod, és neveztetel romlás építőjének, ösvények megújítójának, hogy ott lakhassanak. 13 Ha megtartóztatod szombaton lábadat, és nem űzöd kedvtelésedet szent napomon, és a szombatot gyönyörűségnek hívod, az Úr szent és dicsőséges napjának, és megszenteled azt, dolgaidat nem tevén, foglalkozást sem találván, hamis beszédet sem szólván: 14 Akkor gyönyörűséged lesz az Úrban; és én hordozlak a föld magaslatain, és azt mívelem, hogy Jákóbnak, atyádnak örökségével élj; mert az Úr szája szólt!

Ezekben a versekben Isten utasítást ad Izrael nemzete számára, és ezt az utasítást nem lehet csak a testi nemzetre korlátozni, így a beoltott választottakra is érvényben van. Egy igazságos mérce van, amely a nemzet minden tagjára vonatkozik. Ez rendkívül fontos, hiszen a hamis, helytelen cselekedetek – még a vallásosság látszata ellenére is – elvágják az egyént Istentől.

Ézsaiás 59:1-21 1 Ímé, nem oly rövid az Úr keze, hogy meg ne szabadíthatna, és nem oly süket az ő füle, hogy meg nem hallgathatna; 2 Hanem a ti vétkeitek választanak el titeket Istenetektől, és bűneitek fedezték el orczáját ti előttetek, hogy meg nem hallgatott. 3 Mert kezeitek bemocskolvák vérrel, és ujjaitok vétekkel, ajkaitok hazugságot szólnak, nyelvetek gonoszt suttog. 4 Nincsen, a ki az igazság mellett szólna, és nincsen, a ki igazságosan perelne, haszontalanban bíznak és hazugságot beszélnek, gonoszt fogadnak és vétket szűlnek. 5 Vipera tojásait költik ki, és pókhálót szőnek; a ki tojásaikból eszik, meghal, és ha egyre rátapodsz, vipera kél ki. 6 Pókhálójukból nem lesz ruha, csinálmányok nem felvehető; cselekedeteik hamisságnak cselekedetei, és erőszak tette van kezeikben. 7 Lábaik a gonoszra futnak; és sietnek, hogy ártatlan vért ontsanak; gondolataik hamisságnak gondolatai, pusztítás és romlás ösvényeiken. 8 A békesség útját nem ismerik, és nincsen jogosság kerékvágásukban, ösvényeiket elgörbítik, a ki azon jár, nem ismeri a békességet. 9 Ezért van távol tőlünk az ítélet, és nem ér el minket az igazság, várunk világosságra, és ímé, sötétség, és fényességre, és ímé, homályban járunk! 10 Tapogatjuk, mint vakok a falat, és tapogatunk, mint a kiknek szemök nincs, megütközünk délben, mint alkonyatkor, és olyanok vagyunk, mint a halottak az egészségesek közt. 11 Morgunk, mint a medvék mindnyájan, és nyögvén nyögünk, mint a galambok, várjuk az ítéletet és nem jő, a szabadulást és távol van tőlünk. 12 Mert sokak előtted gonoszságaink, és bűneink bizonyságot tesznek mi ellenünk, mert gonoszságaink velünk vannak, és vétkeinket ismerjük: 13 Elpártoltunk és megtagadtuk az Urat, és eltávozánk a mi Istenünktől, szóltunk nyomorgatásról és elszakadásról, gondoltunk és szóltunk szívünkből hazug beszédeket. 14 És eltávozott a jogosság, és az igazság messze áll, mivel elesett a hűség az utczán, és az egyenesség nem juthat be. 15 És a hűség hiányzik, és a ki a gonoszt kerüli, prédává lesz. És látta ezt az Úr és nem tetszék szemeinek, hogy jogosság nincsen. 16 És látá, hogy nincsen senki, és álmélkodott, hogy nincsen közbenjáró; ezért karja segít néki, és igazsága gyámolítja őt. 17 És felölté az igazságot, mint pánczélt, és a szabadítás sisakja van fején; felölté a bosszúállás ruháit, mint köpenyt, és búsulással vevé magát körül, mint egy palásttal. 18 A cselekedetek szerint fog megfizetni: haraggal ellenségeinek, büntetéssel szorongatóinak, büntetéssel fizet a szigeteknek. 19 És félik napnyugottól fogva az Úrnak nevét, és naptámadattól az ő dicsőségét, mikor eljő, mint egy sebes folyóvíz, a melyet az Úr szele hajt. 20 És eljő Sionnak a megváltó, és azoknak, a kik Jákóbban megtérnek hamisságokból, szól az Úr. 21 És én ő velök ily szövetséget szerzek, szól az Úr: lelkem, a mely rajtad nyugoszik, és beszédeim, a melyeket szádba adtam, el nem távoznak szádból, és magodnak szájából, és magod magvának szájából, így szól az Úr, mostantól mind örökké!

Az utolsó időkben a Messiás megváltást hoz a népekhez az egész világon, és ezt a megváltást hatalommal végzi be Isten irányítása alatt. Ekkor Izrael valóban betölti szerepét, mint az Isten utait példázó nemzet, és példájukat ekkor már követik a többi nemzetek is, amíg a helyreállítás teljes nem lesz az egész földön.

Ézsaiás 60:1-11 1 Kelj fel, világosodjál, mert eljött világosságod, és az Úr dicsősége rajtad feltámadt. 2 Mert ímé, sötétség borítja a földet, és éjszaka a népeket, de rajtad feltámad az Úr, és dicsősége rajtad megláttatik. 3 És népek jönnek világosságodhoz, és királyok a néked feltámadott fényességhez. 4 Emeld fel köröskörül szemeidet és lásd meg: mindnyájan egybegyűlnek, hozzád jönnek, fiaid messziről jönnek, és leányaid ölben hozatnak el. 5 Akkor meglátod és ragyogsz örömtől, és remeg és kiterjed szíved, mivel hozzád fordul a tenger kincsözöne, és hozzád jő a népeknek gazdagsága. 6 A tevék sokasága elborít, Midján és Éfa tevecsikói, mind Sebából jönnek, aranyat és tömjént hoznak, és az Úr dicséreteit hirdetik. 7 Kédár minden juhai hozzád gyűlnek, Nebajóth kosai néked szolgálnak, felmennek kedvem szerint oltáromra, és dicsőségem házát megdicsőítem. 8 Kik ezek, kik repülnek, mint a felleg, s mint a galambok dúczaikhoz? Igen, engem várnak a szigetek; és elől jönnek Társis hajói, hogy elhozzák fiaidat messziről, és ezüstjöket és aranyokat azokkal együtt, a te Urad és Istened nevének és Izráel Szentjének, hogy téged megdicsőített. 10 Az idegenek megépítik kőfalaidat, és királyaik szolgálnak néked; mivel haragomban megvertelek, és kegyelmemben megkönyörültem rajtad. 11 És nyitva lesznek kapuid szüntelen, éjjel és nappal be nem zároltatnak, hogy behozzák hozzád a népek gazdagságát, és királyaik is bevitetnek.

A helyreállításban szerepet kapnak a nemzetek is, amelyek ekkor már jószándékkal dolgoznak Izrael, a követendő szent nemzet épülésén. Ekkor már nem lesz antiszemitizmus semmilyen formában Zion felé, Izrael és Júda felé, mert a népek felismerik, hogy az antiszemitizmus egyben Isten-ellenesség is.

Ézsaiás 60:1-11 12 Mert a nép és az ország, a mely néked nem szolgáland, elvész, és a népek mindenestől elpusztulnak. 13 A Libánon ékessége hozzád jő, cziprus, platán, sudar czédrus, mind együtt szenthelyemnek megékesítésére, hogy lábaim helyét megdicsőítsem. 14 És meghajolva hozzád mennek a téged nyomorgatók fiai, és leborulnak lábad talpainál minden megútálóid, és neveznek téged az Úr városának, Izráel Szentje Sionának. 15 A helyett, hogy elhagyott és gyűlölt valál és senki rajtad át nem ment, örökkévaló ékességgé teszlek, és gyönyörűséggé nemzetségről nemzetségre. 16 És szopod a népek tejét, és a királyok emlőjét szopod, és megtudod, hogy én vagyok az Úr, megtartód és megváltód, Jákóbnak erős Istene. 17 Réz helyett aranyat hozok, vas helyett ezüstöt hozok, és a fák helyett rezet, és a kövek helyett vasat, és teszem fejedelmeiddé a békességet, és előljáróiddá az igazságot. 18 Nem hallatik többé erőszaktétel földeden, pusztítás és romlás határaidban, és a szabadulást hívod kőfalaidnak, és kapuidnak a dicsőséget. 19 Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed, 20 Napod nem megy többé alá, és holdad sem fogy el, mert az Úr lesz néked örök világosságod, és gyászod napjainak vége szakad. 21 És néped mind igaz lesz, és a földet mindörökké bírják, plántálásom vesszőszála ők, kezeim munkája dicsőségemre. 22 A legkisebb ezerre nő, és a legkevesebb hatalmas néppé. Én az Úr, idején, hamar megteszem ezt.

Ezek a szövegek egy progresszív romlás folyamatára mutatnak rá. Először a hit és vallás nevében elhatalmasodott az elnyomás és gyarlóság, majd pedig önigazoló és hamis módon böjtölve próbálják Istent befolyásolni döntéseiben. És ez nem csak a zsidókra lehet érvényes. Amikor a vallás önigazolásba és önelégültségbe merül, annak az eredménye igazságtalanság és a gyengék elnyomása lesz. Ezért jelenti ki Isten, hogy az igaz böjt az ilyen igazságtalanságoktól való tartózkodás. A népek büntetését, az Adventet és helyreállítást a fentebb említett három fejezet mutatja be. Böjtöljünk hát az igaz böjttel, hogy minden ember visszabéküljön Istenhez, és a földet minél hamarabb a Messiás uralma alatt tudhassuk. Ezt egyedül a szeretetben és reményben véghezvitt igaz böjt hozza meg.