CoG

Énok Könyve - bővítve

Énok tekercs

James H. Charlsworth, Az Ó-Testamentumi Apokrif és Pszeudoepigráf Írások Válogatásából


James H. Charlsworth az etióp nyelven megírt Énok I. könyvét fordította le angol nyelvre. Az alábbi fordítás az angol verzió magyar fordítása, revideálva, kiegészítve egyéb fordítási változatokkal. Azokat a Qumránban megtalált énoki töredékeket, amelyek rendelkezésre állnak, külön oldalra kiszedtük. Ezen qumráni töredékek Fröhlich Ida „A qumráni szövegek magyarul” című könyvéből idézzük: Itt megtekinthető. Ezek a töredékek bizonyítják, hogy az Énok könyve korábban keletkezett, mint i.sz. I. század, része volt az esszénus könyvtárnak, és a Krisztus korában használatban levő Írásoknak. Az eredeti kézirat nem tartalmazza a kék színű fejezetcímeket, ezek a jobb áttekinthetőség és tagolás miatt helyeztük a szövegbe. Az írás letölthető MS Word dokumentum, vagy PDF formátumban: [doc - pdf].

Weboldal: www.churchofgod.hu

 


I. Könyv [1-36] 

 Az őrangyalok könyve

 

 

Bevezető beszéd az igazakra és a bűnösökre váró ítéletről

1. 1. Énok áldásának szavai, amelyekkel megáldotta a kiválasztottakat és az igazakat, akik majd a nagy nyomorúság idejében fognak élni (*), amikor minden gonoszság és istentelenség el lesz távolítva.

(* vagy: „ő, aki jelen lesz a megítélés napján, hogy tanúskodjon az ellenség ellen”)

2. És példázatokban beszélve így szólt: – Énok, az igaz és Istentől való férfi, akinek szemét az Isten felnyitotta és látomásban látá a Szentséges személyét a mennyekben, amit angyalok mutattak meg nekem, és tőlük hallottam mindent, és tőlük értettem meg azokat, amiket láttam, de mindezek a dolgok nem ezé a nemzedéké, hanem egy távolié, amely majd ezután fog eljönni.

3. A választottakat érdekében szólok, és számukra szól e látomást: A Szentséges és Hatalmas, a világ Istene eljön majd lakhelyéről.

4. És a földre tapos akkor a Sínai Hegyén; eljön seregeit vezetve; és megmutatkozik a mennyei hatalom minden erejével.

5. Félelem szállja meg akkor mind az élőket és az őrangyalok megrettennek. Rettegés és félelem ragadja meg akkor mind a föld lakóit, bárhol is lakoznak a földön.

6. A magas hegyek megrázkódnak, és a magasságok a mélybe szakadnak, és viaszként olvadnak meg a lángokban.

7. A föld megnyílik, majd magába omlik, és minden, ami azon van elpusztul; amikor az ítélet ideje eljön minden emberre, még a választottakra is.

8. De a választottaknak mégis békességet ad; megóvja őket, és megkegyelmez nekik. És mindannyian az Istenhez fognak tartozni; boldogok és áldottak lesznek, és az Isten dicsőségének fénye ragyog rájuk.

9. Íme! Eljött az Úr tízezernyi szentjével, ítéletet végrehajtani mindenek fölött, és elpusztítani az istenteleneket, megfedni minden élőt az istentelen munkájukért, melyeket istentelenül elkövettek ellene, és minden súlyos beszédért, melyeket az istentelen bűnösök ellene szóltak.

 

Vádbeszéd a bűnösök ellen

2. 1. Figyeljetek meg mindent; ahogy az égitestek működnek, hogy pályájukról nem térnek le, nem változtatnak azon, és a mennyei testek hogyan kelnek és nyugszanak, rendben, mind a kiszabott időben, és nem szegik meg soha a számukra meghatározott rendet.

2. Tekintsetek a földre, és vegyétek figyelemben a rajta történő dolgokat a kezdettől a végig, hogy milyen állhatatosak, hogy egy sem változik meg a föld dolgaiból, hanem Isten munkái mind jól láthatóak számotokra.

3. Nézzétek a nyarat és a telet, hogyan telik meg az egész föld vízzel, és a felhők, és a harmat, és az esők vizei hogyan borítják be.

3. 1. Figyeljétek meg, és látni fogjátok, hogy (telenként) minden fa elszáradtnak látszik, leveleiket lehullajtva, kivéve tizennégy fát, melyek nem vesztik el, hanem megtartják öreg lombjaikat három vagy négy évig, mielőtt új lombok takarják be őket.

4. 1. És figyeljétek meg a nyári napokat is, hogyan süt le a fennlévő nap a földre. És a naptól jövő hőség miatt árnyékot kerestek, és a föld is perzselődik a nap hevében, és nem taposhatjátok a földet vagy a köveket azok forrósága miatt.

5. 1. Figyeljétek meg, ahogyan a fák zöld levelekkel takarják be magukat és gyümölcsöket teremnek: okuljatok mindezekből, és vegyétek figyelembe mind az Ő munkáit, és tudjátok meg, hogy Ő, aki mindörökké él, hogyan teremtett mindent olyanná, amilyen az lett.

2.  És az Ő munkáit évről évre bevégzik, és minden feladatukat betöltik aszerint, amint meghatározta, és el nem térnek a nekik adott feladatok bevégzésétől, hanem akként működnek, ahogyan Isten azt elrendelte számukra.

3. És lássátok, ahogyan a tenger és a folyók vizei is hasonlóképpen változatlanul bevégzik azt, ami nekik adatott rendeletéből.

4. De ti, akik nem voltatok állhatatosak, sem az Úr törvényét nem cselekedtétek, hanem áthágtátok és büszke, súlyos szavakat szóltatok tisztátalan szájaitokkal az Ő hatalmassága ellen: Ó, ti keményszívűek, számotokra nem lesz békesség!

 

Ítélet

5. Azért utálni fogjátok majd napjaitokat, az életetek évei elillannak, és megsokszorozódnak pusztulásotok évei az örök utálatosságban, és kegyelmet nem leltek.

6. a. Abban az időben neveiteket mindörökké utálatossággá teszitek az igazak előtt. 
b. És mindazok, akik átkoznak általatok fognak átkot mondani.
c. A bűnösök és az istentelenek veletek szórják majd átkaikat, így lesznek majd az istentelenek a ti átkozóitokká.
d. Ám az összes igaz vigadozni fog,
e. És bűneik bocsánatot nyernek akkor,
f. És kegyelem, békesség, és teljes türelem adatik:
g. Üdvösséget nyernek, és csodálatos fényt.
i. És ti, mindannyian, akik bűnösök vagytok, nem nyertek szabadulást.
j. Hanem maradandó átok alatt vagytok.

7. a. A választottaknak pedig fény jár, kegyesség és béke.
b. És ők örökölni fogják a földet.

8. És akkor a választottaknak bölcsesség adatik, és élni fognak, soha többé nem hágják át a törvényt, sem feledékenységből, sem büszkeségből kifolyólag, hanem alázatosan élnek majd mind a bölcsek.

9. És nem lesz többé áthágás, nem lesz bűnös cselekedet az életükben többé. Nem is halnak meg az [isteni] haragtól vagy bosszútól, hanem betöltik az életük napjait.

10. Életük békében halad majd, és örömeik évei megsokszorozódnak, örök gyönyörűségben és békességben, az életük minden napján át.

 

A Virrasztók lázadása és bukása

Az összeesküvés

6. 1. És lőn abban az időben, miután az emberek fiai megsokasodának a földön, hogy leányaik születtek, akik bájosak és szépek voltak.

2. És amikor az angyalok, az egek fiai látták őket, kívánkoztak utánuk, és így beszéltek egymás között: „Menjünk és válasszunk feleségeket magunknak az emberek lányai közül, és legyenek gyermekeink tőlük.”

3. Erre Shemjáza, aki a vezérük volt, azt mondta nekik: „Félek, talán mégsem akarjátok majd véghezvinni e cselekedetet,  úgyhogy egyedül én fogom e nagy bűn terhét viselni.”

4. Azok, válaszolva neki, ezt mondták: „Mindannyian megesküdünk; és fogadalommal kössük magunkat közös átkok alá, hogy ezen a terven nem változtatunk, hanem véghez visszük azt.”

5. Ezután mind megesküdtek és a reá jövő átkok alá közösen kötötték magukat.

6. Teljes számban kétszázan voltak, akik Járed idejében alászálltak az Árdiszra, ami a Hermon hegyének csúcsa. Azt a hegyet azért Hermonnak hívják, mert annak csúcsán esküdtek meg és vetették magukat közös átok alá. 

7. Ezek a vezéreik nevei: Shemjáza, aki (fő)vezérük volt, Uraklbárméel, Rámláel, Kokábel, Támiel, Rámuel, Dánel, Ázákéel Baráqjéel, Asáel, Ármáres, Bátráel, Anánel, Szeráquel, Szamszávéel, Szatárel, Turel, Jomjáel, Száriel. Ezek voltak a tízek vezérei.

 

A tett és következményei

7. 1. Ők, és a velük lévő többi angyal feleségeket vettek magukhoz, mindegyik azt, akit választott magának, elkezdtek bejárogatni hozzájuk, és velük háltak.

2. És megtanították őket varázslatokra (mágiára), bűvöletekre és a gyökereket vágni (oltani), és megismertették velük a növényeket.

3. Azok teherbe estek tőlük, és hatalmas óriásokat szültek*, kiknek magassága háromezer könyöknyi volt.

(*kieg. „...majd háromféle utódot szültek: elsőként óriásokat. Az óriások pedig Nefilimet hoztak a világra, a Nefilimeknek pedig Eliud született. Ezek pedig nagyságukkal arányban növekedtek” Jub. 7:22 )

4. Ezek felélték az emberek minden termését, amíg azok nem bírták őket tovább eltartani.

5. Ekkor az emberek ellen fordultak, hogy azokat falják fel.

6. És kezdtek bűnöket cselekedni a madarak, állatok, csúszómászók, és halak ellen is, és egymásnak estek, hogy egymást felfalják és megitták a vért. A föld pedig vádat emelt a törvénytelenek ellen.

 

A titkok feltárása

8. 1. És Azázel megtanította az embereket arra, hogy hogyan csináljanak maguknak kardokat, késeket, pajzsokat, mellvérteket, és megismertette velük a föld mélyén rejlő különböző fémeket, és azok megmunkálásainak műveleteit, és a karkötők, ékszerek, és az öntvények használatát, a szemhéjak kifestését, és mindenféle értékes drágakövek (megmunkálását), és minden színeknek festéshez való keverését. És a világ megváltozott.

2. És megsokasodott az istentelenség, és paráznaságokat (fajtalanságokat) követtek el, és mindnyájan eltévelyedtek, romlottakká lévén minden utaikban.

3. Shemjáza tanította meg nekik a varázslást (v. tanította a varázslókat) és a gyökerek vágását, Ármáres a varázslás elhárítását, Barákjéel (tanította) az asztrológiát, Kokábel a csillagképet, Ázákéel a felhők és jelek ismeretét, Szerákiel a földnek jeleit, Szamszávéel a nap jeleit, Száriel a hold útját.

4. És ahogyan az emberek pusztultak, felsírtak, és siralmaik feljutottak a mennybe.

 

A négy angyal közbenjáró imája

9. 1. És Mikháel, Gábriel, Uriel és Rafael letekintve a mennyből, és látták a sok vérontást, ami a földön történt, és minden törvénytelenséget, ami a földet sújtotta.

2. És ezt mondták egymásnak: „A föld városai kihaltakká váltak, és siralmaik feljutottak a mennyek kapujához.

3. És most hozzátok, a mennyben lévő szent lényekhez könyörögnek az emberek lelkei, mondván: "Vigyétek peres ügyünket a Magasságos elé!".”

4. És ezt mondták a korok Urának: „Urak Ura, istenek Istene, királyok Királya, és a korok Istene, a Te trónodnak dicsősége minden nemzedékben és minden korban (fennáll), és a Te neved szent, dicsőséges és áldott minden korokban!

5. Te teremtettél mindent, s minden hatalom a Tiéd. Minden dolog meztelen és nyitott Te előtted, minden dolgot látsz, és semmi nem rejtheti el magát Előled.

6. Láttad, mit tett Azázel, aki megtanított minden igazságtalanságot a földön, és megnyitotta előttük az örök titkokat, amelyek a mennyekben voltak [fenntartva], és amelyek után az emberek vágyakoztak, hogy megtanulhassák azokat:

7. És Shemjáza, kinek hatalmat adtál társai fölött, hogy vezesse őket.

8. Akik lementek a földön élő emberek lányaihoz, és az asszonyokkal háltak, és így megfertőzték magukat, és feltártak előttük mindenféle bűnt.

9. Az asszonyok óriásokat szültek, és azoktól az egész föld vérrel és igazságtalansággal telt meg.

10. És lám, most a meghaltak lelkei felkiáltanak, és kérelmeik feljutnak az ég kapujába, siralmaik felszálltak: és nem szűnnek meg kérelmeik a törvénytelen cselekedetek miatt, melyek a földön elterjedtek.

11. Te mindent tudsz mielőtt azok megtörténnek. Látod mindezeket és megtűröd? Nem adsz utasítást nekünk arra, hogy mit tegyünk velük mindezek miatt?”

 

Az arkangyalok megbízatása

10. 1. Ekkor megszólalt a Magasságos, a Szentséges és Hatalmas, szólt, és elküldte Urielt Lámek fiához, mondván neki:

2. „Menj el Noéhoz, és nevemben mondd neki – rejtsd el magad –, és nyilvánítsd meg számára a közeledő véget: - hogy az egész föld el lesz pusztítva, és özönvíz fogja elborítani az egész földet, ami elpusztít mindent, ami azon van.

3. És ezért utasítsd őt, hogy megmenekülhessen, és magja megmaradjon a világ eljövendő nemzedékeiért.”

4. És Rafaelnek pedig azt mondta az Úr: „Kösd meg Azázelt, kezét s lábát, és vesd őt a sötétségbe: vágj egy nyílást a sivatagba, amely Dudáel-ben van, és oda vesd őt.

5. És helyezzél rája durva, éles köveket, s takard őt be sötétséggel, és hadd lakjon ott örökké, és takard be orcáját, hogy ne láthasson világosságot.

6. És az ítéletnek nagy napján tűzre lesz vetve.

7. És gyógyítsd meg a földet, amelyet az angyalok megrontottak, és hirdessétek a föld gyógyulását, hogy felgyógyuljanak a csapásból, és nehogy kipusztuljanak az emberek összes gyermekei a titkos dolgok miatt, melyeket a Virrasztók tártak fel, és tanítottak fiaiknak.

8. És az egész föld megromlott munkáikon keresztül, melyeket Azázel tanított: (ezért) ellene jegyezz fel minden bűnt.”

9. És Gábrielnek pedig mondá az Úr: „Menj a fattyúk és a semmirekellők ellen, a paráznaság gyermekei ellen: és pusztítsd el a Virrasztók gyermekeit az emberek közül: Küldd egyiket a másik ellen, hogy egymással harcolva pusztuljanak el: Mert nem adatik nekik hosszú élet!

10. És a kérelmeknek nem fogsz engedni, melyeket hozzád intéznek apáik azok érdekében; mert örök életben reménykednek, és azt hiszik, hogy ötszáz évig fognak élni.”

11. És mondá az Úr Mikháelnak: „Menj, add tudtára Shemjázának és társainak, akik egybekötötték magukat az asszonyokkal, megfertőzve magukat minden tisztátalanságukkal, hogy velük (ti. asszonyokkal) pusztulnak el összes tisztátalanságukban.

12. És amikor fiaik leölik egymást, és látták szeretteik pusztulását, (akkor) kösd meg őket szorosan, hetven nemzedék idejéig a föld mélységeiben, amíg eljön az ítéletük napja, végezetük idejéig, - amíg be nem teljesedik rajtuk az örök ítélet.

13. Azokban a napokban tüzes szakadékba vezetik őket: kínok közepette bebörtönzik őket örök időkig.

14. S attól a naptól fogva, ha valakit a vágy tüze hajt és romlottá lesz, velük együtt lesz az megkötözve az összes nemzedék elmúltáig. S örökre eltűnnek majd, midőn ítéletet hozok a végső napokon.

15. És pusztítsd el a semmirekellők lelkeit, és a Virrasztók gyermekeit, mert rosszat tettek az emberiséggel.

16. Pusztíts el minden erőszakot a föld színéről, és legyen vége minden gonosz munkának: Mutatkozzon meg az igazság, és az igazságosság kinyíló növénye: és áldás legyen az; mert el lesznek ültetve az igazság és igazságosság munkái örömben mindörökké.

17. És akkor megmenekülnek majd mind az igazak, és élni fognak, amíg gyermekek ezreit nemzik, fiatalságuk és öregkoruk [szombatjaik] minden napját békességben töltik be.

18. Azokban a napokban az egész föld igazságosságban lesz majd megmunkálva, és fákkal lesz az teleültetve, mert áldásokkal fog megtelni.

19. És kívánatos fákkal és szőlővel ültetik be: és az elültetett szőlő bőséges termést fog hozni. Minden mag, amit elvetnek, ezerszeresét termi, és egy mérőnyi (47 liter) olajbogyó tízkádnyi olajat ad.

20. És tisztítsd meg a földet minden elnyomástól, minden igazságtalanságtól, minden bűntől, és minden istentelenségtől, amit elkövettek rajta! És pusztítsd el a föld színéről mindazt a tisztátalanságot, amely elterjedve betöltötte azt.

21. És az emberek gyermekei mind igazakká válnak, és minden nép hálát ad, engem hirdet királynak, és mindannyian imádattal hódolnak nekem.

22. És a föld meg lesz tisztítva minden undokságától, minden bűntől, és minden csapástól, és minden gyötrelemtől, és ezeket többé soha nem hozom rájuk, nemzedékről nemzedékre mindörökké.”

11. 1. És azokban a napokban megnyitom majd az áldások tárházait, melyek a mennyekben vannak, hogy leküldjem azokat a földre, az emberek fiainak munkáira és tevékenységeire.

2. És akkortól az igazság a békességgel társulva együtt lesz majd a világ minden napjában, az emberek nemzetségein keresztül.

 

Énok közbenjárása a bukott angyalokért

12. 1. Mindezen dolgok megtörténte előtt Énok el volt rejtve, és senki az emberek fiai közül nem tudta, hogy hol volt elrejtve, vagy hol lakott ezalatt és mi történt vele.

2. Napjait a szentségesekkel töltötte, teendői velük és a Virrasztókkal voltak kapcsolatosak.

3. És én, Énok, áldottam a dicsőség Urát, a korok Királyát, és íme!

4. A hatalmas szent Virrasztói hívtak engem – Énokot, az írnokot – és mondák nekem: „Énok, te, aki az igazságosság írnoka vagy, menj, és mondd meg a mennyei Virrasztóknak, azoknak, akik elhagyták lakhelyüket a magas mennyekben, az örök szent helyet, és megfertőzték magukat az asszonyokkal, és azt tették, amit a föld gyermekei tesznek, feleségeket választva maguknak:

5. Nagy pusztulást hoztatok a földre és nem lesz számotokra békesség, vagy bűnbocsánat.

6. És gyermekeikben lelték örömüket, ezért látni fogják szeretteik legyilkolását, és siránkozni fogtok azok pusztulásán, és esedezni fognak örökkön át, de békességet és könyörületet nem kapnak.”

13. 1. Énok pedig elment és ezt mondta: „Azázel, számodra nem lesz békesség: szigorú ítélet lett rendelve ellened, hogy láncokba rakjanak téged:

2. És nem lesz türelem irántad többé, kérelmeid sem lesznek meghallgatva a gonoszságok miatt, amelyeket tanítottál, és azon igazságtalanságok és bűnök miatt, melyeket az embereknek megmutattál.”

3. Azután pedig elmentem, és mindannyiukhoz egyszerre beszéltem, és félelem volt őbennük, rettegés és remegés ragadta meg őket.

 

A Virrasztók közbenjárásra kérik Énokot

4. És kérelmeztek engem, hogy közbenjárjak értük, hogy bűnbocsánatot kaphassanak, és olvassam föl kérelmeiket a Mennyek Urának jelenlétében.

5. Mert attól az időtől fogva nem beszélhettek (Hozzá), és nem emelhették szemeiket a mennyek felé a bűneik szégyene miatt, amely kárhozatot hozott rájuk.

6. Én pedig leírtam kérelmeiket és imáikat szellemeiket illetően és egyéni cselekedeteik miatt, és kérelmüket, hogy bűnbocsánatot nyerhessenek.

7. És eltávoztam onnan, és leültem Dán vizei mellett, Dán földjén, a Hermontól délre. (Itt) felolvastam kérelmeiket, amíg el nem aludtam.

 

Énok álma, Énok felkeresi a Virrasztókat

8. És íme egy álom jött rám, és látomások töltöttek be, és a büntetőítélet látomásait láttam, és egy hang utasított engem az egek fiainak megdorgálására.

9. És amikor felébredtem, elmentem hozzájuk, és mindannyian együtt ültek és arcukat elfedve siránkoztak Ábelsjáil-nál, ami Libanon és Széneszér között fekszik.

10. És elmondtam nekik mindazokat a látomásokat, amelyeket álmomban láttam, és elkezdtem beszélni az igazságosság szavai szerint, és megfeddtem az égi Virrasztókat.

 

Az ítélet summája

14. 1. Ezek az Igazság könyvének szavai az örök Virrasztók megfeddésére, azok szerint, amit a Szent Hatalmas meghatározott a látomásban.

2. Amit az álmomban láttam, azt most nyelvem húsának beszédével, és szájamnak leheletével mondom el: amit a Hatalmas arra adott az embereknek, hogy beszéljenek azzal, és szívükben pedig megértsék.

3. Mert ahogyan megteremtette Ő az emberi értelmet azért, hogy általa megérthessék a bölcsességet, úgy teremtett meg engem is, és erőt adott nekem a Virrasztók, a mennyek gyermekeinek megfeddésére.

4. Leírtam kérelmeiteket, és látomásomban láttam azt, hogy kérelmeitek soha nem lesznek meghallgatva az örökkévalóság napjain át; és a végérvényes ítélet ki lett róva reátok, hogy nem leltek békességet.

5. Mert mostantól fogva soha örökké nem szállhattok fel az égbe az örökkévalóságon át, hanem a földben maradtok megkötve mindörökké, amíg a világ napjai tartanak.

6. De mindezek előtt végig kell néznetek szeretett fiaitok pusztulását, és nem lesz többé örömötök bennük, mert szemeitek előtt, kard által hullnak el.

7. És az érdekükben benyújtott kérelmeitek nem lesznek meghallgatva, sem azok, melyeket magatokért kértek: még ha imádkozva és siralmakkal kéritek is mindazokat, miket szavaitokkal könyvemben megírtam.

 

Énok égi útja és küldetése

8. És íme látomást láttam, ekképpen: Látomásban a felhők magukhoz hívtak engem; és köd borított be, és a csillagok járásai és a villámlások gyorsasága ragadott el, és a szelek felrepítettek, s felemelve az egekbe vittek.

9. És ott elindultam, amíg egy fal közelébe értem, amely (jég)kristályból volt felépítve és tüzes nyelvek fogták körbe: ekkor félni kezdtem.

10. És keresztülmentem a tűznyelveken, miután egy (jég)kristályból épült hatalmas házhoz értem. És a ház fala olyan volt, mint a jégeső köveiből összerakott leheletvékony mozaik, és a padlója szintén (jég)kristályból volt.

11. A mennyezete olyan volt, mint a csillagok és villámok boltozata, és tüzes kérubok jártak benne, és az égboltjuk tiszta volt, mint a víz.

12. És lángoló tűz ölelte át a falakat, és a bejáratai tűzben izzottak.

13. És bementem a házba, és az forró volt mint a tűz, és hideg, mint a jég: nem volt ott látható az élet örömének semmi jele: félelem szállt meg, és remegés fogott el.

14. És amint rázkódtam és remegtem, arcra estem, és egy látomást láttam.

15. Íme! Egy másik házat láttam, amely nagyobb volt az előzőnél, és a nyitott bejárata előtt álltam, amely lángoló tűzből épült. 

16. És minden tekintetben csodaszép volt, annyira csodálatos, hogy ki sem tudom fejezni ékességének mértékét.

17. A padlója tűzből készült, fölötte villámok csapkodtak és a csillagok ösvényei haladtak, és a mennyezete szintén tűzből volt.

18. És láttam ott egy méltóságos trónt: kinézete olyan volt, mintha kristályból készült volna, és kerekei mint a ragyogó nap, s kérubok hangjai szóltak körülötte.

19. A trón alól lángoló tűzfolyamok folytak ki, így lehetetlen volt rápillantani.

20. És a Hatalmas Dicsőség ült a trónon, és ruhája a napnál erősebben ragyogott, és fehérebb volt a legfehérebb hónál.

21. Az angyalok közül egyetlenegy sem léphetett hozzá, hogy az arcára tekintsen annak csodálatossága és dicsősége miatt, és egyetlen élő sem nézhet arra.

22. Égő tűz vette körül, és előtte is hatalmas tűz lobogott. Senki nem közeledett hozzá azok közül, akik körülötte voltak. Tízezerszer tízezernyi angyal állt előtte, de nem volt szüksége tanácsadókra.

23. És a legszentebbek, akik közel álltak hozzá, nem mozdultak el a közeléből sem éjjel, sem nappal, s el sem hagyták jelenlétét.

 

Az Úr kijelentései az égi szentélyben

24. És mindeddig az arcomra borulva álltam ott, remegve: És az Úr szájával szólított engem és ezt mondta: ‘Jöjj hozzám Énok, és hallgasd szavaim.’

25. És egyike a szentségeseknek hozzám jött és felébresztett engem, lábaimra állított és a bejáratig vitt. Én pedig lehajtottam a fejem.

15. 1. És hallottam hangját, amint szólt hozzám és válaszolt nekem, én pedig figyeltem mindarra, amint mondott: „Ne félj Énok, te igaz ember vagy, az igazságosság írnoka; jöjj hát közelebb és halljad hangomat.

2. Menj el, és mondd meg az ég Virrasztóinak, akik elküldtek, hogy közbenjárj értük: Nektek kellett volna az emberekért közbenjárnotok, és nem pedig az embernek tiértetek:

3. Miért hagytátok el a magas, szent és örök mennyet, és háltatok asszonyokkal, és fertőztétek meg magatokat az emberek leányaival, és vettétek őket feleségül, és tettetek úgy, mint a föld gyermekei, és nemzettetek óriás fiakat?

4. És bár szentek, szellemi lények voltatok, élvén az örök létet, mégis tisztátalanná tettétek magatokat az asszonyok vérével, és gyermekeket nemzettetek a test vérével, és csakúgy, mint az emberek gyermekei, ti is test és vér után sóvárogtatok, mint mindazok, akik meghalnak és elpusztulnak.

5. Mert azért adtam őnekik feleségeket, hogy azokat teherbe ejtsék és gyermekeket nemzzenek tőlük, és ekképp ne legyen semmiben hiányuk a földön.

6. De ti, akik előzőleg szellemi lények voltatok, éltétek az örök életet, és halhatatlanok voltatok a világ minden nemzedékén át.

7. És ez okból számotokra nem rendeltem feleségeket; mert a mennyek szellemlényeinek a mennyekben van lakozásuk.

8. És mostantól az óriások, akik a hús és a szellem keveredéséből jöttek létre, gonosz szellemeknek lesznek nevezve a földön, és a föld lesz lakhelyük.

9. Gonosz szellemek hagyták el testeiket; mert születésük emberi, és elsődleges eredetük pedig a mennyek szent őrangyalaitól van; gonosz szellemek lesznek ők a földön, és gonosz szellemeknek lesznek nevezve.

10. Mert a mennyek szellemeinek a mennyekben lesz lakhelyük, de a földön létrejött szellemeknek, akik a földön születtek, azoknak a földön lesz a lakhelyük is.

11. És az óriások szellemei gyötrik, elnyomják, pusztítják, támadják és a rombolás munkáival sújtják a földet, és bajokat okoznak azon: bár élelmet nem esznek, mégis éhesek és szomjasak és sérelmeket okoznak.

12. És ezek a szellemek felkerekednek az emberek gyermekei ellen és az asszonyok ellen, mert maguk is azoktól származnak.

16. 1. Attól a naptól fogva, amikor az óriások le lesznek gyilkolva és el lesznek pusztítva, és halállal halnak, a testeiket elhagyó ártószellemek megindulnak majd és pusztítani fognak, anélkül, hogy ítéletben részesülnének – és így pusztítanak majd egészen a nagy ítélet eljövetelének beteljesedéséig, amelyben maga a kor is beteljesedik a Virrasztók és az istentelenek felett, igen, mindennek beteljesedése eléri őket teljesen.”

2. És a Virrasztóknak pedig, azoknak, akik megkértek téged, hogy járj közben őértük, azoknak, akik az előzőekben a mennyekben voltak, mondd ezt:

3. „Ti a mennyekben voltatok, de nektek sem lettek megnyilvánítva a mennyek minden titkai, azok pedig, amelyeket ismertek, azok haszontalanok, amelyeket szívetek keménységében mutattatok meg az asszonyoknak, és azokon a titkokon keresztül az asszonyok és a férfiak sok gonoszságot követtek el a földön.”

4. Ennekokáért mondd meg nekik: „Nincs számotokra békesség!”

 

Énok égi útja

17. 1. És megfogtak és egy olyan helyre vittek engem, ahol az ott levők olyanok voltak, mint a lángoló tűz, és amikor úgy akarták, emberként jelentek meg.

2.  És egy olyan helyre vittek engem, ahol sötétség volt, és egy hegyhez, amelynek csúcsai az egekbe értek.

3. És láttam az égi fények lakhelyét, és a csillagok és a mennydörgés tárhelyeit, egészen a legmélyebb mélységig elláttam, ahol tüzes íj volt, nyilak, azoknak tegezük, és egy tüzes kard, és minden villámlás.

4. És az élő vizekhez vezettek engem, és a nyugati tüzekhez, ahol a nap mindig nyugovóra tér.

5. És egy tüzes folyóhoz értem, ahol a tűz vízként folyik, és beleömlik a nyugat felől álló nagy tengerbe.

6. Láttam a nagy folyókat, és a nagy folyóhoz értem, nagy sötétséghez, és egy olyan helyre mentem, ahol nem bolyong hús[test].

7. Láttam a téli sötétség hegyeit, és egy helyet, ahol a mélységek vizei fakadnak.

8. Láttam a föld minden folyójának száját, és a mélységnek száját.

18. 1. Láttam a szelek tárhelyét: Láttam, hogyan látta Ő el azokkal az egész teremtést és a föld szilárd alapjait.

2. És láttam a föld szegletkövét:  Láttam a négy szelet, amely [a földet és a] menny boltozatát tartja.

3. És láttam, ahogy a szelek feszítik az égboltot, és megállapodnak a föld és menny között: ezek az egek oszlopai.

4. Láttam a mennyek szeleit, amelyek körbeforgatják a napot és a csillagokat a pályáikon.

5. Láttam a földi szeleket, amint a felhőket viszik; Láttam az angyalok ösvényét: Láttam a föld végénél, honnan kezdődik az ég boltozata.

 

Isten trónusa, a bukott angyalok és a pártütő csillagok büntetésének helye

6. És továbbmenve láttam egy helyet, amely éjjel és nappal ég, ahol hét csodás kövekből álló hegy áll, három kelet felé, három pedig dél felé.

7. Azok, amelyek kelet felé néztek, azok közül egy színes kőből volt, és egy gyöngyből, és egy jácintból, és a dél felől állók pedig rubint kőből voltak.

8. De a középső felnyúlt az égbe, mint az Isten trónja, alabástromból, és a trónusnak csúcsa zafírból volt.

9. És lángoló tüzet láttam.

10. És ezek mögött a hegyek mögött az a terület fekszik, ahol a nagy földnek vége van: ott váltak a mennyek teljessé.

11. És egy mély mélységet láttam, ahonnan égi tűzoszlopok törtek fel, és ahová tűzoszlopok zuhantak alá, s megmérhetetlen volt a mélységük és a magasságuk is.

12. És a mögött a mélység mögött egy helyet láttam, ahol nem volt felül égbolt, és nem volt szilárd föld alul: nem volt ott víz, nem voltak madarak sem, hanem kietlen és rettenetes hely volt az.

13. Láttam ott hét csillagot, amelyek olyanok voltak, mint hatalmas égő hegyek, és kérdeztem azok felől.

14. Az angyal pedig azt mondta: ‘Ez a hely a menny és a föld vége: ez a csillagoknak, a mennyei seregeknek börtöne.

15. És a csillagok, amelyek tűzben forognak, ezek azok, amelyek áthágták az Úr parancsolatát felemelkedésük kezdetén, mert nem jöttek fel a nekik megszabott időben.

16. És harcolt velük, és megkötözte őket addig, amíg bűnük beteljesül, (igen, még) tízezer esztendeig.

19. 1. És Uriel ezt mondta nékem: ‘Itt fognak majd állni azok az angyalok, akik egybekötötték magukat az asszonyokkal, és akiknek szellemei különböző formákat öltve megfertőzik az emberiséget, és akik félre fogják majd őket vezetni, hogy a démonoknak, mint isteneknek áldozzanak, (itt fognak ők várni) az ítélet nagy napjáig, amikor ítélet alá esnek és eljön a végük.

2. És az angyaloktól származó asszonyok, akik eltévelyegtek szirénekké lesznek.

3. És én, Énok, egyes egyedül láttam látomásban minden dolognak a végét: és egyetlen ember nem fogja azt látni, amit én láttam.

 

Az arkangyalok pozíciói

20. 1. Ezek a nevei azoknak a szent angyaloknak, akik mindig vigyáznak.

2. Uriel, egyike a szentséges angyaloknak, aki a világ és a Tartarosz felett ügyel.

3. Rafael, egyike a szentséges angyaloknak, aki az emberek szellemei felett ügyel.

4. Ráguel, egyike a szentséges angyaloknak, aki büntetést mér a világra és az égitestekre.

5. Mikháel, egyike a szentséges angyaloknak, aki az emberiség jobbik része fölött ügyel, és a káosz felett.

6. Szarákiel, egyike a szentséges angyaloknak, aki azoknak az embereknek a szellemei felett áll, akik szellemükben vétkeztek.

7. Gábriel, egyike a szentséges angyaloknak, aki Ikiszát [a kígyók] a Paradicsom, és a Kérubok felett áll.

8. Rémiel, egyike a szentséges angyaloknak, akit Isten azok fölé rendelt, akik majd felkelnek (feltámadnak).

 

Az engedetlen csillagok büntetésének helye

21. 1. Innen tovább mentem egy másik helyre, ami káoszban volt.

2. Itt rettenetes dolgokat láttam: Nem láttam ott sem mennyeket felülről, sem megszilárdult földet, hanem az a hely káoszban volt, és rettenetes hely az.

3. Láttam azon a helyen a mennyek hét csillagát együtt megkötve, mint nagy hegyeket, amelyek tűzben égnek.

4. Ekkor megkérdeztem: „Milyen bűnök miatt vannak ők megkötve, és milyen oknál fogva lettek ide vetve?”

5. Uriel, egyike a szentséges angyaloknak, aki velem volt, válaszolt: ‘Énok, miért kérdezel, és miért vagy buzgó az igazat  megtudni?

6. Ezek a mennyek csillagai közül valók, azok, akik az Úr parancsolatait megszegték, és itt megköttettek tízezer évre, amíg a bűnükért kijáró idő betelik.’

 

A bukott angyalok büntetési helye

7. Innen egy másik helyre mentem, ami az előzőnél is rettenetesebb volt, és ahol szörnyű dolgot láttam: ott hatalmas tűz égett és lobogott, és a hely egy szakadék volt, egészen a mélység legaljáig, megtelve leereszkedő tűzoszlopokkal: melyeknek sem méretét, sem erejét nem tudtam felmérni, és azt sem, hogy honnan eredtek.

8. Megszólaltam, és mondtam: ‘Milyen félelmetes hely ez, még látni is szörnyű!’

9. Ekkor Uriel válaszolt nekem, egyike a szentséges angyaloknak aki velem volt, és mondta: ‘Énok, miért van benned félelem és rettegés?’

10. Én válaszoltam neki: ‘Mert félelmetes ez a hely, és a kínok látványától.’ Ő pedig mondta nekem: ‘Ez a hely az angyalok börtöne, és itt lesznek fogvatartva örök időkig.’

 

A holtak hegye

22. 1. Azután onnan egy másik helyre mentem. A nyugati irányban mutatott nekem egy magas és hatalmas, kemény kőből álló hegyet.

2. És abban négy szépkinézetű üreget láttam, melyek mélységesek, szélesek és nagyon sima felületűek voltak. Három sötét volt, az egyik viszont fényes, és egy vízforrás fakadt a közepén. Ekkor így szóltam: „Milyen sima felületűek ezek az üregek, milyen mélyek és sötétek a szemnek.”

3. És akkor Rafael, egyike a szent angyaloknak, aki velem volt, megszólalt, mondván: ‘Ezek a sima üregek azért vannak itt, hogy (azokba) a halott lelkek szellemei legyenek gyűjtve, igen, az emberiség gyermekeinek minden lelkei ide gyűlnek össze.

4. És ezek a helyek arra lettek teremtve, hogy magukba vegyék azokat az ítélet napjáig, - mily távoli is még megszabott idejük - amíg eljön számukra a meghatározott ítélet napja!’

5. És láttam ott egy halott embernek a lelkét, amint kérelmez, és akinek a hangja felszállt a mennybe, amint panaszkodott.

6. És megkérdeztem Rafaelt, az angyalt, aki velem volt, mondván: ‘Kinek a szelleme ez, akinek hangja az égig érve panaszkodik?’

7. És válaszolt nekem, mondván, ‘Ez az a szellem, amely elhagyta Ábelt, amikor testvére, Káin megölte őt; s mindaddig fog panaszkodni ellene, amíg ki nem irtják (Káin) magját a föld színéről, s amíg el nem törlik magzatát az emberek utódai közül’

8. Azután tovább kérdezősködtem az ítélet és az üregek felől: ‘Miért vannak azok külön, egymástól elválasztva?’

9. És válaszolt nekem, mondván: ‘Ez a három üreg arra való, hogy elválassza egymástól a halottak szellemeit. És hasonlóképpen az igazak szellemei is el vannak különítve; egy olyan hely lett készítve számukra, ahol ragyogó forrás vize van.

10. A bűnösöknek pedig olyan hely készült, ahol amikor meghalnak és testüket a földbe temetik, az ítélet még nem végződött be rajtuk az életük folyamán.

11. Itt különítik el szellemüket e nagy gyötrelemre, egészen az örökké átkozottakra váró ítélet, büntetés és gyötrelem hatalmas napjáig, a lelkükön vett bosszú ideéig. Itt kötözik meg őket örök időkig. Bizony ősidők óta létezik e hely.

12. Éppígy külön lesznek azok a szellemek (is), amelyek panaszkodnak és közzéteszik (igaztalan) haláluk körülményeit, amikor elpusztultak a bűnösök korában.

13. Hasonlóképpen egy olyan helyre vannak elkülönítve azon emberek szellemei, akik nem lesznek igazak, hanem a gonoszságban elmerülve éltek, és a törvénytelenekkel lettek egyenlővé; szellemeik ugyan nem lesznek elpusztítva az ítélet napján, de feltámadni sem fognak innen.’

14. Ezután ekként áldottam a dicsőség Istenét: 'Áldott légy, Uram, a dicsőség és igazságosság Ura, aki mindent irányítasz örök időkig.'

 

A nyugati tűz

23. 1. És onnan (elindulva) egy másik helyre mentem, nyugati irányba a föld legtávolabbi végére.

2. És ott egy szüntelenül égő tüzet láttam, melynek ereje nem lankad sem éjjel sem nappal, hanem állandóan égett.

3. És tudakozódtam, így szólván, „Mi ez a meg nem szűnő (dolog)?”

4. Akkor Ráguel, egyike a szent angyaloknak, aki velem volt, válaszolt nekem, mondván, „Ez (a dolog) amit itt láttál (a tűz) mozgása, és az a tűz, amely nyugat irányában ég, amely az összes égi fényeket táplálja.”

 

A hét hegy, az Úr Isten trónusa és az élet fája

24. 1. Onnan a föld egy másik területére mentem, ahol egy éjjel-nappal égő tűzhegységet mutatott nekem.

2. És a mögé kerülve láttam hét csodálatos hegyet, amelyek mind különböztek egymástól, és azok kövei fenségesek és szépek voltak, teljességgel pazar, ragyogó látványúak, és világos külsővel:

3. Három kelet felől, egymásba érve, és  három dél felől, egymásba érve, mély szakadékokkal, amelyek egymásba értek. És a hetedik hegy ezek között állt, s magasabb volt a többinél. Magasságában egy trónusra hasonlított: és illatos fák vették körül a trónt.

4. Azok közt volt egy fa, amilyet soha nem szagoltam még, nem is volt belőle több, vagy ahhoz hasonló: illata minden illatot felülmúlt, és levelei, virágai és ágai nem száradnak el sohasem; a gyümölcse szépséges, és hasonlított a gyümölcs a pálmafa datolyáira.

5. Akkor azt mondtam: „Milyen szépséges ez a fa, illatos és levelei tetszetősek, és virágainak megjelenése pompás.” Akkor Mikháel, egyike a szent és méltóságos angyaloknak, aki vezetőjük, és aki velem volt, válaszolt nekem.

25. 1. És ezt mondta nekem: 'Énok, miért kérdezel engem e fa illatáról, és miért kívánod megismerni az igazságot?'

2. Én pedig válaszoltam: ‘Mindent meg szeretnék tudni, különösen erről a fáról.'

3. És erre így válaszolt: 'Ez a magas hegy, amit láttál, amelynek csúcsa olyan, mintha Isten trónusa lenne, valóban az Ő trónja, ahová majd leül a Szent Hatalmasság, a Dicsőség Ura, az Örök Király, akkor, amikor eljön meglátogatni a földet jóságában.

4. És az illatos fát illetően, halandó ember nem érintheti ezt meg a nagy ítélet idejéig, amikor bosszút áll mindenen és véghezvitt [mindent] mindörökké. Akkor megadatik majd az igazaknak és a szenteknek.

5. A gyümölcse a választottak eledele lesz: A fát pedig északon fogják elültetni szent helyen, az Úr a mindenség Királya házának közepében.

6. Akkor örömmel vigadnak majd, boldogok lesznek, és belépnek majd a szentélybe, és a fa illata átitatja majd csontjaikat, és hosszú életet élnek majd a földön, olyat, amilyet atyáid éltek: És azokban a napokban nem lesz többé bánat vagy vész, sem kínok, sem csapások nem érik már őket.'

7. Ezek után áldottam a Dicsőség Istenét, az Örök Királyt, aki eltervezte ezen dolgokat az igazakért, aki teremtette, és mindezt nekik ígérte.

 

Az áldott föld, Jeruzsálem, és az átkozott völgy leírása

26. 1. És onnan a föld közepére mentem, ahol egy áldott helyet láttam, 2. és ott lombos fák voltak teljes virágzásban.

3. És ott láttam egy szent hegyet (Sion hegye), és a hegy aljánál, keleti irányban egy patak áramlott dél irányába. (Gihon forrás) És kelet felé hasonlóan magas hegyet láttam (Olajfák hegye), amelyek közt egy keskeny és mély völgy volt (Josafát-völgy): Abban egy patak is folyt a hegy aljában (Kidron patak).

4. És ettől nyugatra egy másik hegy volt (a Gonosz Tanács hegye), alacsonyabb, mint az előző, és kisebb is, és egy mély, száraz völgy (Hinnom-völgy) volt közöttük: és egy másik mély és száraz völgy volt a három hegy találkozásánál.

5. És mindegyik völgy mély és keskeny volt, kemény sziklákból (állt), és nem voltak fák azokban.

6. És csodálkoztam a sziklákon, és csodálkoztam a völgyeken, igen nagy csodálkozással.

27. 1. Ekkor megszólaltam: 'Mire való ez az áldott föld, amely telve van fákkal, s ez az átkozott völgy a közepén?' (Sion és az alatta húzódó Hinnom-völgy)

2. Ekkor Uriel, egyike a szent angyaloknak aki velem volt, válaszolt és mondta: 'Ez az átkozott völgy azoké, akik mindörökre átkozottak: Ide lesznek majd egybegyűjtve mind az átkozottak, akiknek ajka helytelen szavakkal illette az Urat, és az Ő dicsőségéről durván beszéltek. Ide lesznek egybegyűjtve, és ez lesz az ítéletük helyszíne.

3. Az utolsó napokban látványosan jön el rájuk az igazságos ítélet mindörökké az igazak jelenlétében: itt áldják majd a könyörületesek a dicsőség Urát, az Örök Királyt.

4. Az elmúlt dolgok ítéletének napjaiban áldják majd Őt irgalmáért, aszerint, amellyel kiválasztotta őket.'

5. Ekkor magam is áldottam a dicsőség Urát és elősoroltam dicsőségét, és illő módon megemlékeztem nagyságáról.

 

A keleti utazás

281. Onnan pedig továbbmentem kelet felé, a sivatagi hegylánc közepette, 2. és láttam egy vadont és elhagyatott volt az, fákkal és növényekkel teli. És víz csörgedezett felülről. 3. Észak-nyugatnak ömlött, mint egy bőséges folyam [ami árad] felhőket és felszálló párát képezve minden oldalon.

29. 1. És azután egy másik helyre mentem a sivatagban; és ezt a hegyet megközelítettem keleti irányból. 2. És ott láttam tömjén és mirrha illatát ontó illatos fákat, és hasonlítottak a fák a mandulafára is.

30. 1,2 És ezek mögött elmentem távol keletnek, és láttam egy másik helyet, és völgyet (telve) vízzel. 

3. És ott egy gyönyörű fát pillantottam meg, illata, mint a masztix illata. És annak a völgynek az oldalain illatozó fahéjfákat láttam. Ezeket elhagyva tovább mentem kelet felé.

31. 1. És láttam más hegyeket, és közöttük erdős ligeteket, és azokból nektár áradt, melynek neve "sztürax" és "galbánum".

2. És ezek mögött a hegyek mögött láttam egy másik hegyet a föld keleti végeinél, ahol aloéfák nőttek, és minden fa telve volt csepegő mirrhával, mintha mandulafák volnának.

3. Ha azt valaki elégette, édesebben illatozott, mint bármely jóillatú dolog.

 

A paradicsomkert

32. 1. És ezek után, ahogy észak felé néztem a hegyeken túl, hét hegyet láttam, tele a legfinomabb nárdussal és illatos fákkal és fahéjjal és fűszerekkel.

2. És ekkor felmentem ezen hegyek ormára, messze a föld keleti felén, és átsuhantam az Erythraea-i tenger (Vörös tenger) fölött, és messze elhagytam azt, és elsuhantam Zotiel angyal mellett.

3. És eljutottam az Igazságosság Kertjébe, és voltak ott fák számosan, nagyon hatalmasak, gyönyörűségesek és pompásak és fenségesek, és ott állt a tudás fája, melynek szent gyümölcsét ették és nagy bölcsességet tanultak abból.

4. Ez olyan magas volt, mint az erdei fenyők, és levelei olyanok, mint a karob fáé (szentjánoskenyérfa) 5. és gyümölcsei olyanok, mint a szőlőfürtök, gyönyörűségesek: és az illata mint a messzire illatozó fáké.

6. Akkor azt mondtam: „Milyen gyönyörűséges eme fa, és mily szemet gyönyörködtető látványa!” Akkor Rafael, a szent angyal, aki velem volt, válaszolt nekem szólván: „Ez a bölcsesség fája, melyről ősatyád és ősanyád, akik előtted éltek ettek, és megismerték a bölcsességet és szemeik megnyíltak, és felismerték, hogy mezítelenek, és kiűzettek a kertből.”

 

Utazás a föld széleihez

33. 1. És onnan továbbmentem a föld végei felé, és hatalmas vadállatokat láttam, mindegyik különbözött a másiktól; és (láttam) madarakat, melyek úgyszintén különböztek megjelenésükben és szépségükben és hangjukban. És az állatoktól keletre láttam a földnek végeit, melyen a mennyek nyugodtak, és a mennyek ajtaját nyitva.

2. És láttam, ahogy a mennynek csillagai elősorjáztak, és 3. megszámláltam a kapukat, amelyeken keresztülhaladtak, és leírtam minden kijáratot az egyes csillagok szerint, számukat és neveiket, feladatukat és pozícióikat, az 4. idejüket és hónapjaikat, ahogy Uriel, a szent angyal, aki velem volt, megmutatta nekem. Mindent megmutatott nekem és mindent leírt nekem: neveiket is felírta nekem, és törvényüket és rendjeiket.

 

A föld északi széle

34.  1. Onnan továbbmentem észak felé, a földnek végei felé, és láttam ott egy hatalmas és pompás eszközt az egész föld végeinél.

2. És láttam itt három nyitott ajtót a mennyben: mindegyiken keresztül északi szelek áramlottak: amikor ezek fújnak, hideget, jeget, fagyot, havat, párát és esőt hoznak.

3. És amikor az egyik bejáraton keresztül fújtak, áldást hoztak, de ha a másik két kapun keresztül fújva jönnek, akkor tépik és kínozzák a földet, s hevesen fújnak.

 

A föld nyugati széle

35. 1. És onnan nyugati irányba mentem, a föld végeire, és ott a mennyek három kapuját láttam, olyanokat, amelyeket keleten is láttam, ugyanannyi számban, ugyanannyi kijárattal.

 

A föld déli széle

36. 1. És onnan délre mentem a földnek végeire, és láttam ott három nyitott kapuját a mennynek: s onnan jött a harmat, az eső és a szél.

 

Visszatérés keletre

2. És onnan kelet felé mentem az égbolt keleti széléig, és láttam itt a mennynek három keleti kapuját nyitva, és kicsiny kapukat felettük.

3. Ezeken a kicsiny kapukon át a menny csillagai jöttek, és futották útjukat nyugat felé azon az ösvényen, melyet mutattak nekik.

4. Amikor mindezt láttam, dicsőítettem - s örökké dicsérni fogom - a Dicsőség Urát, aki azért alkotta e nagy és dicső dolgokat, hogy feltárja művének nagyszerűségét angyalai és az emberi lelkek előtt, hogy azok dicsőítsék művét; s azért, hogy minden teremtménye lássa erejének alkotásait, dicsérje kezének nagy műveit és áldja Őt mindörökre.

 


 

 

II. Könyv [37-71]


Példázatok könyve

 

Bevezető beszéd

37. 1. Ezek a második alkalommal kapott látomások a bölcsesség látomásai – amelyeket Énok, Járed fia, Mahalálel fia, Kainán fia, Énos fia, Szeth fia, Ádám fia látott.

2. És ez a bölcsesség szavainak kezdete, amelyekkel felemelt hangon szólok azokhoz, akik a földön laknak: Hallgassátok, ti, ősök, s hallgassátok ti, akik majd a jövőben jöttök, a Szentséges szavait, amiket a Szellemek Ura előtt mondok!

3. (Talán) jobb lett volna mindezt csak az ősök előtt feltárni, de azoktól sem tartjuk vissza a bölcsesség kezdetét, akik ezután jönnek.

4. A mai napig soha nem adatott embernek akkora bölcsesség, mint amit én a Szellemek Urától megkaptam értelmem szerint, a Szellemek Urának jóakaratából, Aki az örök élet sorsára rendelt engem.

5. Most hát három példabeszédet ültetett el bennem, és hangom felemelve mondtam el azoknak, akik a földet lakják.

 

A gonoszok feletti ítélet

38. 1. Az első példázat: Amikor megnyilvánul az igazak gyülekezete, és a bűnösök megítéltetnek bűneikért, és elűzettetnek a föld felszínéről, és amikor az Igazságos megjelenik majd az igazak arca előtt, ő, akinek elrendelt cselekedetei a Szellemek Urától származnak, és aki világosságot mutat az igazaknak, és a föld választottainak.

2. Hol lesz akkor majd a gonoszok helye, és hol lesz megnyugvása azoknak, akik megtagadták a Szellemek Urának nevét? Jobb lett volna nekik, ha meg sem születnek.

3. Amikor az igazak titkai megnyilvánulnak, és a bűnösök megítéltetnek, és a gonoszok ki lesznek taszítva az igazak és a választottak jelenlétéből, 4. attól az időtől fogva nem birtokolják a földet többé sem az uralkodók, sem a fejedelmek: és képtelenek lesznek a szentek arcára nézni, mert a Szellemek Ura saját maga ragyogását öntötte a szentek, igazak és választottak orcájára.

5. Akkor elpusztulnak majd a hatalmasak és a királyok és az igazaknak és szenteknek kezébe adatnak.

6. És attól az időtől fogva senki nem tud többé könyörületet kérni magának a Szellemek Urától, mert az életük a végéhez ért.

 

Az igazak és a választottak lakhelye

39. 1. És eljön majd az idő azokban a napokban, hogy a kiválasztott és szent gyermekek leszállnak a magas mennyekből, és magjuk eggyé válik majd az emberek gyermekeivel.

2. És azokban a napokban Énok a hevesség és harag könyveit, és a nyugtalanság és zűrzavar könyveit kapta. „Nem lesz számukra irgalom” - mondta a Szellemek Ura.

3. És azokban a napokban egy forgószél felemelt a földről, és letett az egek szélénél engem.

4. És láttam ott egy újabb látást, a szentek lakóhelyét és az igazak pihenőhelyét.

5. Látták szemeim lakhelyüket együtt az Ő angyalaival, s nyugvóhelyüket a szentekkel közösen. És esedeznek, könyörögnek és imádkoznak az emberek gyermekeiért, és igazságosság áradt előttük, akár a víz, és irgalom, akár a földnek harmatja: így van ez közöttük örökkön-örökké.

6. És látták szemeim azon a helyen az igazságosság és a hit Egyedüli Választottját. Igazságosság uralkodik majd napjaiban, és az igazságosak és választottak számlálatlanul állnak majd előtte örökkön-örökké.

7. Láttam lakóhelyüket a Szellemek Urának szárnyai alatt. Úgy ragyogott Előtte az összes igaz és választott, mint a tűz fénye, szájuk szüntelen áldással volt telve, és ajkaik a Szellemek Urának nevét dicsérték. Nem távozik színe elől az igazság, és nem szűnik Előtte az igazságosság.

8. Óhajtottam ott lakozni, és szellemem vágyakozott arra a lakóhelyre. És ott lészen majd osztályrészem, mert így lett eldöntve felőlem a Szellemek Ura előtt.

9. Azokban a napokban imádtam és magasztaltam a Szellemek Urának nevét áldásokkal és imádsággal, mert Ő elvégezte felőlem, hogy áldás és dicsőség lesz részem, a Szellemek Urának jóakarata szerint.

10. Szemeim hosszú ideig figyelték azt a helyet, miközben dicsértem és áldottam Őt, mondván: „Áldott Ő, és legyen áldva a kezdetektől mindörökké. 11. Jelenlétében nincs elmúlás. Ő a világ teremtése előtt tudja, mi az, ami örökké tart, és mi fog történni nemzedékről nemzedékre. 12. A soha nem alvók (is) mind áldanak Téged, Dicsőséged előtt állnak és áldanak, imádnak és magasztalnak, mondván: "Szent, szent, szent a Szellemek Ura: megtöltötte a földet szellemeivel."”

13. És látták szemeim itt mindazokat, akik nem alszanak: Őelőtte állnak és áldják, mondván: „Áldott légy, és áldott legyen az Úr neve örökkön-örökké.”

14. És arcom elváltozott, mert már nem bírtam rátekinteni.

 

A négy angyal

40. 1. És azután ezerszer ezret és tízezerszer tízezret, megszámlálhatatlan és felmérhetetlen sokaságot láttam állni a Szellemek Urának dicsősége előtt.

2. Feltekintettem, és a Szellemek Ura mellett négy jelenlétet (arcot) láttam, akik különböznek azoktól, akik soha nem alszanak, és hallottam nevüket: mert az angyal, aki velem volt, tudatta velem neveiket, és megmutatott nekem minden rejtett dolgot.

3. És hallottam a négy jelenlét hangját, amint a dicsőség Ura előtt dicséreteket hangoztattak.

4. Az első hang áldotta a Szellemek Urát öröktől fogva mindörökké.

5. És a második hangot hallottam, amint áldja a Választottat és a választottakat, akik a Szellemek Urához tartoznak.

6. És a harmadik hangot hallottam, amint közbenjár a földön lakozókért, esedezve értük a Szellemek Urának nevében.

7. És hallottam a negyedik hangot, amint elhárítja a sátánokat és megtiltja nekik, hogy a Szellemek Ura elé járuljanak a földön lakozókat vádolni.

8. Ezután megkérdeztem a velem lévő Békesség Angyalát, aki megmutatott nekem minden rejtett dolgot: „Ki ez a négy jelenlét, akiket láttam, és akiknek szavait hallván mindent leírtam?”

9. És így válaszolt: „Az első Mikháel, a könyörületes és hosszútűrő; a második, aki a betegségek és az emberek gyermekeit sújtó minden ártalom fölött áll, az Rafáél; és a harmadik, aki az erők fölé lett helyezve, hogy azokat uralja, az Gábriél; és a negyedik, aki a reményteli megtérés fölé van helyezve, azok számára, akik az örök életet öröklik, az Pénuel.”

10. És ők a Szellemek Urának négy angyala, és a négy hang, amit akkor hallottam.

 

Az ég titkai

41. 1. És ezek után láttam a mennyek minden titkait, és azt, hogy hogyan van az uralom felosztva, és azt, hogy hogy vannak az emberek cselekedetei mérlegekben megmérve.

2. És láttam ott az igazak lakhelyeit és a szentek lakhelyeit, és szemeimmel láttam, amint minden bűnöst elűztek onnan, mindazokat, akik megtagadták a Szellemek Urának nevét, és elragadták őket onnan: mert nem lakhatnak azon a helyen, a Szellemek Ura által meghatározott büntetésből.

3. És szemeim látták a villámlás és mennydörgés titkait, és a szelek titkait, amint elosztják azokat, hogy fújjanak szerte a földön, és a felhők titkait és a harmatét. És láttam ott, honnan jönnek ki és honnan töltik be a poros földet.

4. És láttam ott lezárt kamrákat, amelyekből a szelek szétosztatnak, a jégeső, a szél kamráját, a köd kamráját, és a felhők kamráját, és minden felhő onnan lebeg ki a föld fölé a világ kezdete óta.

5. És láttam a nap és a hold kamráit is láttam, ahonnan előállnak és ahová visszatérnek. Láttam dicsőséges visszatérésüket, és azt, ahogyan egyik feljebbvaló a másiknál, és (megszemlélhettem) méltóságteljes pályájukat, és hogy nem hagyják el azt, és semmit nem tesznek hozzá, és semmit nem vesznek el abból, és megtartják rendjüket, aszerint az eskü szerint, ami összeköti őket.

6. És először a nap halad elő, és elhalad útján a Szellemek Urának parancsa szerint, - hatalmas az Ő neve örökkön-örökké.

7. Azután láttam a hold rejtett és látható útját, és teljesíti feladatát az úton, éjjel és nappal egyaránt. Egyik a másikával szemben áll a Szellemek Ura előtt. Szünet nélkül áldják és dicsérik Őt, hiszen a dicséret számukra pihenés.

8. Mert a nap mindig más, áldás vagy átok, és a hold ösvényének útja fényességet ad az igazaknak, de sötétséget hoz a bűnt elkövetőknek, az Úr nevében, aki elválasztotta a világosságot és a sötétséget, és elkülönítette az emberek szellemeit, és megerősítette az igazak szellemét Nevének igazságosságában.

9. Mert nincs angyal, aki megakadályozza, és nincs erő, amely ellen tudna állni, mert meghatározza mindannyiuk ítéletét, és megítéli mindet színe előtt.

 

A bölcsesség lakhelye

42. 1. A Bölcsesség nem talált magának helyet, ahol megállapodhatott volna; ezért az égben vett magának lakást.

2. A Bölcsesség felkelt, hogy lakhelyét az emberek fiai közé tegye. És nem talált lakhelyet: a Bölcsesség visszatért hát önmaga helyére. És helyet foglalt az angyalok között.

3. És az igazságtalanság kiáradt kamráiból: akiket nem keresett, azokat találta, és azokkal maradt, mint az eső a sivatagban és harmat a szomjas földön.

 

Az ég további titkai

43. 1. És láttam más villámokat, és a mennyek csillagait, s láttam, amint Ő mindegyiket nevükön nevezi, s azok figyeltek Rá.

2. És láttam az Igazságosság mérlegét, és hogy hogyan mérik meg őket (ti. csillagok) rajta, igaz mérték szerint, fényeik aránya szerint: láttam a terjedelmük széltét és feltűnésük napjait, és forgásuk miként okoz villámlást: és láttam forgásukat az angyalok számai szerint, és mindannyian hűek egymáshoz.

3. És megkérdeztem az angyalt, aki velem volt, aki megmutatta nekem a rejtett dolgokat: 'Mik ezek?’

4. És válaszolt nekem: ‘A Szellemek Ura megmutatta neked e példázatok jelentését: Ezek a földön lakozó szenteknek nevei, akik hisznek a Szellemek Urának nevében örökkön örökké.'

44. És láttam más jelenséget a villámokkal kapcsolatban: mégpedig azt, hogy némelyek a csillagok közül villámokká változtak (hullócsillagokká), s nem tudtak megválni ettől az új formájuktól.

 

Második példabeszédA Választott. A bűnösök és igazak sorsa. Új ég és új föld.

45. 1. És ez a második példázat azokról, akik megtagadják a szentségesek lakhelyének és a Szellemek Urának nevét.

2. És a mennyekbe fel nem mennek, sem a földre le nem hullanak: Ez lesz a sorsa a bűnösöknek, akik megtagadták a Szellemek Urának nevét, akiket a nyomorúság és csapás napjáig őrizetben (tartanak).

3. Azon a napon a Választottam fog majd a dicsőség trónjára ülni. És megpróbálja munkáikat, és nem találnak lakóhelyet. Akkor megkeményedik a bennük lévő szellem, amikor meglátják a Választottamat mindazokban, akik dicsőséges nevemet hívták.

4. Azon a napon azt okozom, hogy Választottam közöttük (ti. igazak) lakjon. És megváltoztatom a mennyet, azt örök áldássá és világossággá teszem.

5. És megváltoztatom a földet, és áldássá teszem azt: és azt okozom, hogy kiválasztottaim lakják azt: de a bűnösök és a gonoszságokat cselekvők nem teszik be oda lábukat.

6. Mert békességgel elégítem ki igazságosaimat, és azt okozom, hogy előttem lakjanak; de a bűnösök ítélete is készen áll már, hogy kipusztítsam őket a föld színéről.

 

 

46. 1. És ott láttam Őt, aki a Napok Feje [Idők Előtti, Korok Ura, Ősöreg] volt, és az Ő feje fehér volt, mint a gyapjú, s vele volt egy másik lény, kinek kinézete olyan volt, mint egy emberé. Orcája kegyességgel volt teljes, olyan, mint a szent angyaloké.

2. És megkérdeztem az angyalt – aki velem volt és minden titkot megmutatott nekem –, az Emberfiát illetően, hogy ki ő, honnan származik, és miért jár az Idők Előtti mellett?

3. És válaszul ezt mondta nekem: Ez az Emberfia, akié az igazságosság, és akiben az igazságosság lakozik. Ő az, aki feltárja a rejtett kincseket; mert a Szellemek Ura kiválasztotta őt, és győzelemre rendeltetett a Szellemek Ura előtt, örök igazságosságban.

4. És az Emberfia, akit láttál, kiveti majd a királyokat és a hatalmasakat kényelmes székeikből [és az erőseket trónjaikból]. Megszünteti az erősek uralmát, és fogait töri a bűnösöknek.

5. És ő az, aki le fogja majd vetni a királyokat a trónjaikról és országlásukból. Mert azok nem magasztalják fel Őt, és azt sem ismerik el alázattal, hogy honnan kapták a hatalmukat.

6. Elváltozik Előtte az erősek ábrázata, és szégyennel tölti meg őket. A sötétség lesz azok lakhelye, ágyaik pedig férgek lesznek. És nem lesz reményük arra, hogy ágyaikból felkeljenek, mert nem magasztalják fel a Szellemek Urát.

7. Mert ezek azok, akik a mennyek csillagait bírálják [és kezüket a Magasságos ellen emelik], és a földet tapossák, és azon laknak. Minden cselekedetük igazságtalanságról tanúskodik, és erejük a gazdagságukban van. És a hitük pedig olyan istenekben, melyeket saját kezeikkel csináltak, miközben megtagadják a Szellemek Urának nevét.

8.  És üldözik az Ő gyülekezetének házait és a hűségeseket, mindazokat, akik a Szellemek Urának nevén függnek.

 

Az igazak imája és megmenekülésük

 

47. 1. És azokban a napokban feljutnak majd az igazak imái, és az igazak vére a földről a Szellemek Ura elé kerül.

2. Azokban a napokban a szentségesek, akik fent lakoznak a mennyben, egy hangon szólalnak meg. És kérelmeznek, imádkoznak, dicsőítenek, és köszönetet adva áldják a Szellemek Urának nevét az igazak kiontott véréért. És hogy ne legyen az igazak imája hiábavaló a Szellemek Ura előtt. Hogy elégtételt nyerjenek, s többé soha ne szenvedjenek.

3. Azokban a napokban láttam az Idők Urát, amikor dicsőségének trónjára ült és az élők könyveit kinyitották előtte: és az ég minden serege és minden tanácsosa Előtte állt.

4. És a szentek szíve örömmel telt meg, mert az igazak száma betelt, és az igazak imái meghallgatást nyertek, és számon kérték az igazak kiontott vérét.

 

Az Emberfia, az Idők Előtti és az Ítélet

48. 1. És azon a helyen láttam az igazság forrását, mely kifogyhatatlan: mellette volt a bölcsességnek minden forrása: És mindazok, akik szomjúhoztak, ittak belőle, és megteltek a bölcsességgel. És akkor lakhelyük az igazak, a szentek és a választottak között lett.

2. És abban az órában, az a bizonyos Emberfia megneveztetett a Szellemek Urának jelenlétében,
És Neve elrendeltetett az Idők Előtti előtt.

3. Igen, mielőtt a nap és az égi jelek meg lettek teremtve, a mennyei csillagok megalkotása előtt,
Neve kimondatott a Szellemek Ura előtt.

4. Ő lesz az igazak támasza, akire ha támaszkodnak nem esnek el,
és világosság lesz a pogányok (nemzetek) számára,
és a bánatos szívűeknek reménye.

5. A föld minden lakója imádattal leborul előtte, éltetik, áldják és énekekkel ünneplik a Szellemek Urának nevét.

6. És ez okból lett kiválasztva és elrejtve Benne, a világ megteremtése előtt és mindörökké.

7. És a Szellemek Urának bölcsessége kinyilvánította őt a szenteknek és igazaknak, mert általa tartatik meg az igazak sorsa. Mert azok gyűlölik és megvetik e világ igazságtalanságait. És gyűlölték a [világ] cselekedeteit és utait a Szellemek Urának nevében. Mert az Ő nevében menekülnek meg, és Ő áll bosszút életükért.

8. Azokban a napokban elborul majd a föld királyainak arca, s a földet birtokoló erőseké, a kezük munkái miatt, mert gyötrelmük és büntetésük napján nem lesznek képesek megmenteni magukat. 

9. És a választottaim kezébe adom őket: Mint pelyva a tűzben, úgy fognak felégni a szentségesek arca előtt. Mint ólom a vízben, úgy merülnek el az igazak színe előtt, s nyomuk sem marad többé.

10. És büntetésük napján béke és nyugalom költözik a földre. Előttük esnek el (ti. gonoszok), s nem kelnek föl többé, és senki nem emeli fel őket kezével, mert megtagadták a Szellemek Urát és az ő Felkentjét. Áldott legyen a Szellemek Urának neve!

 

A választottak hatalma és bölcsessége

49. 1. Mert a bölcsesség kiárad, mint a víz, és a dicsőség soha nem távozik el mellőle.

2. Mert hatalmas az igazság titkaiban,
És az igazságtalanság eltűnik, mint az árnyék,
És nem lesz tovább,
Mert a Választott megállt a Szellemek Ura előtt,
És dicsősége megmarad mindörökkön-örökké,
És hatalma minden nemzedéken át.

3. És benne lakozik a bölcsesség,
És a szellem, amely megvilágosít,
És az értelem és hatalom szelleme,
És azok szelleme, akik igazságosságukban aludtak el.

4. És megítéli a titkos dolgokat,
És senki nem fog hazug szavakat szólni előtte;
Mert ő a Választott a Szellemek Ura előtt, az Ő gyönyörűségére.

 

Irgalom és ítélet

50. 1. És azokban a napokban változás fog történni a választottak érdekében, és a nappal világossága fog rajtuk ragyogni, dicsőség és méltóság jut a szenteknek.

2. A gyötrelem napján, amikor nyomorúság hull a gonoszok fejére, az igazak győzedelmesek lesznek a Szellemek Urának nevében. És Ő azt teszi majd, hogy ítéletét a pogányok (is) lássák, hogy talán megbánják bűneiket és megfeledkezzenek kezeik munkáiról.

3. Nem lesz becsületük a Szellemek Urának nevében, mégis a Szellemek Urának neve által fognak megmenekülni, és a Szellemek Ura könyörületes lesz hozzájuk, mert nagy az Ő irgalma.

4. És igazságos az ítéletében, és jelenlétében az igazságtalanság nem maradhat: ítélete szerint a dacoskodók elpusztulnak előtte.

5. „És mostantól kezdve nem leszek irgalmas velük” - ezt mondja a Szellemek Ura.

 

A holtak feltámadása

51. 1. És azokban a napokban a föld visszaadja majd, amit rábíztak, és Seol is visszaadja, amit kapott, és a pokol visszaadja, amivel tartozik.

2. Mert azokban a napokban felkel az egyedüli Választott és kiválasztja az igazakat és szenteket közülük, mert megmenekülésük napja elközelgett.

3. Trónusára ül majd a Választott, és kimondott ítéletéből felragyog a bölcsesség és az ismeret minden titka, mert a Szellemek Ura adta neki (őket) és megdicsőítette őt.

4. És azokban a napokban a hegyek ugrálnak, mint kosok, és a dombok szökdécselnek, mint tejjel megelégedett bárányok. Angyalokká lesznek mindnyájan a mennyben és arcuk örömtől fog fényleni, mert eljött a Választott.

5. És azokban a napokban örvendezni fog a föld, és az igazak lakoznak majd azon, és a választottak járnak majd rajta.

 

A nemesfém hegyek

52. l. És azon napok után, azon a helyen, ahol minden titkos látomást láttam, - ugyanis felragadott egy forgószél, amely nyugati irányba vitt engem -

2. Ott szemeim látták a mennyek minden titkos dolgát, a jövendő dolgokat, egy vasból való hegyet, egy bronzból való hegyet, egy ezüstből való hegyet, egy aranyból való hegyet, egy lágy fémből való hegyet, és egy ólomból való hegyet.

3. És megkérdeztem a velem tartó angyalt: ’Mik ezek a titkos dolgok, amiket itt láttam?’

4. Ő pedig így szólt hozzám: ’Mindaz a dolog, amit itt láttál, Felkentjének uralmát fogja szolgálni, hogy hatalmas és erős legyen a földön.

5. És a Békesség Angyala felelt nekem, ezeket mondva: ‘Várj egy kicsit, és megnyilvánul majd számodra minden titok, amit a Szellemek Ura alkotott.

6. Ezek a hegyek, amelyeket szemeiddel láttál, a vasból való hegy, a bronzból való hegy, az ezüst hegy, az arany hegy, a lágy fémből való hegy, és az ólom hegy, mindezek a Választott jelenlétében olyanok lesznek, mint a viasz a tűzben, és mint a víz, mely odafentről zúdul alá [ezekre a hegyekre], és erőtlenné válnak lábai alatt.

7. És olyan napok jönnek akkor, amikor senki sem menekülhet meg, arany vagy ezüst által, és nem menthetik meg magukat.

8. Nem lesz akkor vas a háborúhoz, sem mellvértet nem ölt magára senki. A bronznak nem lesz haszna, az ónt nem értékelik, és az ólom senkinek sem kell.

9. És mindezek a dolgok el lesznek pusztítva a föld színéről, amikor a Választott feltűnik a Szellemek Urának színe előtt.’

 

Ítélet a hatalmasságok felett

53. 1. Ott pedig szemeim elé került egy nyílásokkal teli mély völgy, és mindazok, akik a földön, a tengereken és a tenger szigetein laknak, (hízelegve) ajándékokat és tiszteletük jeleit hozzák oda neki, de a mély völgy még így sem telik meg.

2. Kezeikkel törvénytelen cselekedeteket követnek el, és a bűnösök elpusztítják mindazokat, akiket törvénytelenül elnyomnak: A bűnösök azonban el lesznek pusztítva a Szellemek Urának orcája előtt, és el lesznek távolítva földjének színéről, és örökre, mindörökre elpusztulnak.

3. Mert ott láttam alászállani mind a büntető angyalokat, hogy előkészítsék Sátán vasszerszámait.

4. És megkérdeztem a Békesség Angyalát, aki velem tartott: ‘Kik számára készítik elő ezeket az eszközöket?

5. És ezt válaszolta: „A királyok és a föld hatalmasai számára készítik elő ezeket az eszközöket, hogy ezek által vesszenek el.”

(54:2). És oda vezették a királyokat és a hatalmasokat, és ebbe a mély völgybe hajították őket.

6. És azok után az Igazságos és Választott megjeleníti házának gyülekezetét: onnantól nem gátolja őket semmi a Szellemek Urának nevében.

7. És a hegyek nem lesznek képesek megállni, mint a föld, igazságossága előtt, de a dombok olyanok lesznek, mint a víz forrásai, és az igazak nyugalomra lelnek a bűnösök elnyomása alól.’

 

Azázel és seregének ítélete

54. 1. És elfordulva onnan, a föld egy másik részére tekintettem, ahol egy mély völgyet láttam, amely tűzben égett.

(2. ... áthelyezve)

3. És szemeimmel láttam, amint eszközöket készítenek, vasláncokat, melyeknek mérhetetlen súlyuk van.

4. És megkérdeztem a Békesség Angyalát, aki velem volt: ‘Kinek készítik ezeket a láncokat?’

5. Ő pedig mondta nekem: ‘Ezeket Azázel seregeinek számára készítik, hogy megragadván őket a teljes kárhozat mélységébe vessék mindnyájukat, és befedjék állkapcsaikat durva sziklákkal, amint a Szellemek Ura megparancsolta.

6. És Mikáel, Gábriel, Rafael, és Pénuel megragadják majd őket azon a nagy napon, és a tüzes kemencébe vetik, hogy a Szellemek Ura megfizessen igazságtalanságaikért, amiért Sátán alattvalói lettek, és vétkekbe vitték a föld lakóit.’

 

Az özönvíz

7. És azokban a napokban büntetés jön a Szellemek Urától, és megnyitja a vizek tározóit, amelyek odafönt a mennyekben vannak, és a kutakat, melyek a föld felszíne alatt vannak.

8. És akkor a vizek mind egyesülnek: a mennyekben levő vizek hímneműek és a föld alatti vizek nőneműek. 

9. És elpusztítanak mindenkit, aki a földön lakozik és azokat, akik az ég alatt élnek.

10. És akkor felismerik hamisságukat, amelyet a földön gyakoroltak, hiszen ezek által vesznek el.

55. 1. És ezek után az Idők Fejedelme magába szállt és ezt mondta: ‘Hiába pusztítottam el mindazokat, akik a földön éltek.’

2. És megesküdött hatalmas nevére: „Ettől kezdve nem teszek ilyet többet a földön lakozókkal, és jelet teszek az égben: és ez legyen a jóakarat zálogául Közöttem és közöttük örökre, ameddig a menny a föld felett áll. Ez az én akaratom.”

 

Azázel és seregének ítélete (folytatás)

3. Amikor a számonkérések és fájdalmak napján el akarnám veszejteni őket az angyalok keze által, emiatt megtartóztatom majd fenyítésemet és haragomat rajtuk, ezt mondja Isten, a Szellemek Ura.  „Ó, ti hatalmas királyok, kik lakoztok a földön, figyelmezzetek Választottamra, ahogyan a dicsőség trónján ül, és megítéli Azazelt, összes szövetségesét, és seregeit a Szellemek Urának nevében.”

 

A Virrasztók elítélése

56. 1. És láttam ott vonulni a büntetés angyalainak sokaságát, korbácsokat, vas- és bronzláncok tartva kezükben.

2. És megkérdeztem a Békesség Angyalát, aki velem volt, mondván: „Kihez mennek ezek, akik ostorokat visznek?”

3. És így válaszolt nekem: „A (ti. Virrasztók) választottjaik és kedveltjeikhez, hogy levessék a völgy szakadékába őket.

4. És akkor az a völgy megtelik majd választottjaik és kedveltjeikkel, és az életük napjainak vége lesz, és tévelygéseiknek napjaira nem lesz emlékezés attól fogva.”

 

A pártusok és médek támadása a választottak földje ellen

5. És azokban a napokban az angyalok visszatérnek, és keletre sietnek a pártusok és médek ellen: és felserkentik a királyokat, és a nyughatatlanság szelleme lesz bennük, és felriasztják trónjaikról, hogy előrontsanak, mint oroszlánok a búvóhelyről, és mint éhes farkasok a falkájukkal, 6. és felmennek és eltiporják választottaimnak országát, [és választottaimnak országa olyan lesz előttük, mint a szérűskert és mint az országút]

7. De igazaim városa akadály lesz lovaiknak. És egymás között kezdenek hadakozni, és jobbjuk önmaguk ellen fordul. És a testvér nem ismeri majd a bátyját, sem a fiú az apját vagy anyját, amíg csak számolatlan lesz a holttest mészárlásuk miatt, és büntetésük nem lesz hiábavaló.

8. Azokban a napokban a Seol hatalmasra nyitja száját, és magába nyeli őket. És pusztulásuk véget ér, a Seol elnyeli a bűnösöket a választottak jelenlétében.

 

A szekerek visszatérése

57. 1. És amikor ez véget ért, láttam egy másik seregnyi szekeret, és emberek ültek azokon, és a keleti szeleken és a nyugati szeleken jöttek dél felé.

2. És hallatszott a szekerek zaja, és amikor ez a zűrzavar elkezdődött, a szentek a mennyben észrevették, és a föld oszlopai elmozdíttattak helyükből, és annak hangja elhallatszott a menny egyik végétől a másikig, egy egész napig. És mind leborulnak és imádják a Szellemek Urát. Ez a vége a második példázatnak.

 

A választottak örök fénye

58. 1És belekezdtem elbeszélni a harmadik példázatot, amely az igazakról és a választottakról szól:

2. Áldottak vagytok mind, ti igazak és választottak, mert dicsőség lesz osztályrészetek.

3. És az igazak a nap fényében fürödnek majd, és a választottak az örök élet fényében állnak: életük napjainak nem lesz vége, és a szentek napjai számolatlanok.

4. És keresik azok a fényt, és igazságosságra lelnek a Szellemek Uránál: békesség lesz az igazakkal az Örök Úr nevében.

5. És ezek után az mondatik a szenteknek a mennyben, hogy kutassák az igazságosság titkait, a hit örökségét: mert világosság támadt a földön, mint a napfény, és a sötétség elmúlt.

6. És soha el nem múló világosság lesz, és napjaiknak száma nem ér véget, mert a sötétség elsőként lesz elpusztítva, és az igazságosság fénye megmarad a Szellemek Ura előtt örök időkre.

 

A villámok, mennydörgések és égi jelenségek tárházai

59. 1. Azokban a napokban látták szemeim a villámlás titkait, és a fények titkait, és az ítéleteket, amelyeket végrehajtanak:  vagy áldás vagy átok hozva a Szellemek Urának akarata szerint.

2. És láttam ott a mennydörgések titkait, és azt, ahogyan hallatszik azok hangja az égben, amikor eldördülnek ott, hangjuk a föld lakott helyein is hallatszik, és megmutatták, hogy lássam a földön végrehajtott ítéleteket, akár  áldást akár átkot hoztak, a Szellemek Urának parancsa szerint.

3. És azután a fények és a villámlás minden titkát megmutatták nekem, és fénylenek azok áldásra és megelégedésre.

(60:) 11. És az a másik angyal, aki velem volt és megmutatta a rejtett dolgokat, elmondta nekem, mi az első és az utolsó a magasságos mennyekben, és a föld alatt a mélyben, és a mennyek végeinél, és a menny alapjainál.

12. És a szelek kamráit, és azt, ahogy a szelek szét vannak osztva, és hogyan mérik őket, és (hogyan) vannak a szelek kapui kigondolva, mindegyik a szél erejének megfelelően, és a hold fényének erejéhez mérten, és az alkalmas erőnek megfelelően: és a csillagok osztályait neveik szerint, és azt, hogyan osztatnak fel mind.

13. És a mennydörgéseket azoknak a helyeknek megfelelően, ahová lecsapnak, és a villámlásoknak minden osztályát, mely szerint világíthatnak, és seregüket, melyben egyszerre engedelmeskednek.

14. Mert vannak a mennydörgésnek nyugvóhelyei, (amelyek) ki vannak jelölve számára, amíg várakozik, hogy megzendülhessen; és a dörgés és villámlás elválaszthatatlanok, noha nem egyek és osztatlanok, mégis együtt járnak a szellem által, és nem válnak szét.

15. Mert amikor a villám felvillan, a mennydörgés hangja is felhangzik, és a szellem egy szünetet iktat be a dörgés alatt, és egyenlően felosztja közöttük; mert zendüléseiknek tárháza olyan, akár a homok, és mindegyik kantáron van tartva, és a szellem ereje által visszarántva, avagy előretolva, a föld régióinak száma szerint.

16. A tenger szelleme pedig hímnemű és erős, és erejének hatalma szerint vonja azt vissza egy gyeplővel, és ugyanígy előresodródik és szétterjed a föld minden hegyei között.

17. És a zúzmara szelleme egy külön angyal, és a jégeső szelleme egy az igaz angyalok közül.

18. A hó szelleme pedig elhagyta kamráját nagy ereje miatt – van ebben egy különleges szellem, és ami abból lehullik, az olyan, mint a füst, és annak neve dér. A köd szelleme pedig nem egyesül velük kamráikban, hanem van saját külön helye, mert útja dicsőséges fényben és sötétben egyaránt, télen is és nyáron is, és ő maga egy angyal.

19. És a harmat szellemének lakhelye a mennyek szélein van, és az eső kamráihoz kapcsolódik, és télen és nyáron is jár: és ennek felhői és a ködnek felhői összetartoznak, és egyik táplálja a másikat.

20. És amikor az eső szelleme előjön kamrájából, az angyalok odajönnek és megnyitják a kamrát és kivezetik azt, és amikor (az eső) szétterül az egész földön, egyesül a földön levő vizekkel.

21. És amikor csak  összevegyül a föld vizeivel ... Mert a vizek azok számára lettek, akik a földön lakoznak; mert táplálék az a föld számára a Magasságostól, aki a mennyekben van; ezért mértékkel adatik az eső, és az angyalok őrizetére van bízva.

22. Ezeket a dolgokat láttam az Igazak Kertje irányában.

 

 

Noé könyvének töredéke

 

 

60. 1. Noé életének 500. évében, a hetedik hónapban, a hónap tizennegyedik napján. Abban a példázatban láttam, ahogy egy hatalmas rázkódás megrázta az egek egét, és a Magasságos serege, és az angyalok, ezerszer ezren és tízezerszer tízezren, mind nyugtalankodtak nagy aggodalommal.

2. Akkor megpillantottam a Korok Urát dicsőségének trónján ülni, míg az angyalok és igazak körülötte álltak.

3. És erős remegés fogott el, és félelem ragadott meg, belsőm megremegett, szerveim megolvadtak, és arcomra estem.

4. És Mikháel elküldött egy másik angyalt a szentek közül, aki felemelt engem, és mikor felemelt, a szellemem visszatért; mert nem tudtam elviselni a látványát ennek a sokaságnak, a felfordulást és a menny megrendülését.

5. És Mikháel szólt hozzám: Miért nyugtalanít ez a látvány? Eddig a napig tartott irgalmának ideje. Könyörületes és hosszútűrő volt a földön lakozókkal.

6. És amikor eljön az a nap, az erő, a büntetés, és az ítélet, amelyet a Szellemek Ura készített azoknak, akik nem imádják az igaz törvényt, azoknak, akik tagadják az igazságos ítéletet, és azoknak, akik hiába veszik fel Nevét – az a nap a választottaknak szövetség lesz, de a bűnösöknek számonkérés.

7. És azon a napon elindul két szörnyeteg, a nőnemű lénynek neve Leviatán, és lemerül az óceán mélységeibe a vizek forrásai fölött.

8. A hímneműnek neve Behemót, és az terméketlen pusztaságban lakozott, melynek neve Duidain, a kert keleti végein, ahol a választottak és igazak lakoznak, ahol nagyapám (Énok) fel lett vitetve, aki a hetedik volt Ádámtól, az első embertől, akit a Szellemek Ura teremtett.

9. És kérleltem a másik angyalt, hogy mutassa meg azoknak a teremtményeknek erejét, hogyan indultak útnak egy napon, és tértek kétfelé, egyik a tenger mélységeibe, a másik a szárazföld vadonjába.

10. Az így szólt hozzám: „Te embernek fia, ne akard tudni azt, ami el van rejtve.”

24. És a Békesség Angyala, aki velem volt, így szólt hozzám: 'Ez a két szörnyeteg, melyek Isten nagyságához illő módon készültek, táplálkozik majd ... (hiányos szöveg) azért hogy rajtuk nyugodjon majd a szellemek Urának büntetése... és hogy ne legyen hiábavaló a szellemek Urának ítélete... Ha majd rájuk köszönt a szellemek Urának büntetése.

25. És elpusztítja a gyermekeket az anyjukkal és az apjukkal együtt. Azután az ítélet következik irgalma és türelme szerint.

 

A paradicsom felmérése

61. 1. És láttam, hogy azokban a napokban hosszú zsinórokat adtak azoknak az angyaloknak, és szárnyra kaptak és elrepültek észak irányába.

2. Megkérdeztem az angyalt, így szólván: „Miért vették azok (az angyalok) ezeket a zsinórokat és mentek el?” - És  válaszolt: „Mérni mentek.”

3. És az angyal, aki velem volt, így szólt hozzám: Meg fogják mérni az igazakat, és az igazságosság mértékét az igazakon, hogy mindörökre a Szellemek Urának nevében maradjanak.

4. A választottak megkezdik lakozásukat a választottakkal, és az lesz a hitnek adatott mérték, és megerősíti az igazságosságot.

5. És ezek a mérőkötelek felfedik a föld mélységeinek titkait, és azokat, akik elpusztultak a sivatagban, és akiket felfaltak a vadállatok, és akiket elnyeltek a tenger halai, mind visszatérhetnek és megmaradnak a Választott napján; mert senki sem pusztíttatik el (örökre) a Szellemek Ura előtt, és senkit nem érhet enyészet.

 

Az égitestek dicsérete

6. És mind, akik a mennyben lakoznak, egy ismereten lesznek, és erőt kapnak és egységes hangot, és olyan fényt, mint a tűznek lángja.

7. És első szavaikkal áldották az Egyetlent, és felmagasztalták és dicsőítették bölcsességben, és bölcsek voltak kijelentéseikben, és az élet szellemében szóltak.

8. És a Szellemek Ura a dicsőség trónjára helyezte a Választottat, ő fogja megítélni a mennyben lakozó szentek minden cselekedetét, és a mérlegen megméretnek tetteik.

9. És amikor felemeli tekintetét, hogy megítélje titkos útjaikat a Szellemek Ura nevének igéje szerint, és ösvényeiket a  Szellemek Ura igazságos ítéletének eljárása szerint, akkor azok mind egy hangon szólnak és áldják, dicsérik, magasztalják és megszentelik a Szellemek Urának nevét.

10. És összehívja a mennyek minden sokaságát, mind a szenteket odafönt, és az Isten seregeit, a kerubokat, szeráfokat ofánokat, és mind a hatalmas angyalokat, az elöljáró angyalokat, és a Választottat, és minden erősségeket a földön (és) a vizek felett.

11. Azon a napon egy hang fog felhangzani, amely áldást mond, dicsőít és felmagasztal a hit szellemében, a bölcsesség szellemében, a türelem szellemében, az irgalmasság szellemében, az ítélet, a béke szellemében, a jóság szellemében, és mind egy hangon mondják: „Áldott ő, és legyen áldva a  Szellemek Urának neve örökkön örökké.”

12. Mind, aki nem alszik a mennyekben áldja Őt: mind a szentek a mennyekben áldják Őt, és mind a választottak, akik az élet kertjében lakoznak: és a fény minden szelleme, aki képes áldani, dicsérni, magasztalni, és megszentelni áldott Nevedet, és minden test mértéken felül dicsőíti és áldja majd Nevedet örökkön örökké.

13. Mert hatalmas a Szellemek Urának irgalmassága, és hosszútűrő Ő, és minden alkotását és mindent, amit teremtett, megjelentett az igazaknak és választottaknak, a Névben.

 

Az uralkodók elítélése és az igazak dicsérete

62. 1. És így szólt az Úr a királyokhoz, hatalmasságokhoz, a magas rangúakhoz, azokhoz, akik a földön lakoznak, és mondta: „Nyissátok ki szemeiteket és emeljétek fel szarvaitokat, ha képesek vagytok felismerni a Választottat.”

2. És a Szellemek Ura ültette dicsőségének trónjára, és az igazságosság szelleme kiöntetett rá, és szájának igéje megöli mind a bűnösöket, és minden igazságtalan elpusztul orcája előtt.

3. És azon a napon felkelnek mind a királyok, hatalmasságok, a magas rangúak, és mindazok, akik uralják a földet, és látják majd, felismerik, ahogyan a dicsőség trónján ül, és igazságosságban ítél, és hazug szó nem hangzik el előtte.

4. És olyan fájdalom jön rájuk, mint a vajúdó asszonyra, akinek fájdalmai vannak a szülés miatt, amikor a gyermeke eléri méhének száját, és fájdalmai vannak a szülés miatt.

5. És egymásra tekintgetnek, megrettennek, lesütik szemeiket, és fájdalom fogja el őket, amikor látják az Emberfiát dicsőségének trónján ülni.

6. És a királyok, a hatalmasságok, és mind, akik a földön uralkodnak, áldják, dicsérik és magasztalják őt, aki mindeneken Úr, aki el volt rejtve.

7. Az Emberfia a kezdetektől rejtve volt, és a Magasságos serege jelenlétében őrizte őt, és hatalmának jelenlétében, de felfedte választottainak.

8. És a választottak és szentek gyülekezete magként lesz elvetve, és a választottak mind előtte állnak majd azon a napon.

9. És mind a királyok, hatalmasságok és a magas rangúak, és mindazok, akik uralják a földet, arcukra esnek előtte, imádják, és reményüket az Emberfiába vetik, és esedeznek előtte, és irgalomért könyörögnek kezei között.

10. Mindazonáltal a Szellemek ama Ura annyira szorongatja őket, hogy nagy sietséggel eltávoznak jelenlétéből, és arcuk elárad szégyenkezéssel, és orcájuk színe elsötétül.

11. És átadja őket az angyaloknak büntetésre, hogy végrehajtsák bosszúját rajtuk, amiért nyomorgatták az Ő gyermekeit és választottait.

12. És látványosságául lesznek azok az igazaknak és választottainak: És örvendeznek majd felettük, és kardja megittasul vérüktől.

13. És az igazak és választottak megmenekülnek azon a napon, és attól kezdve soha nem látják majd a bűnösök és igazságtalanok arcát.

14. És a Szellemek Ura velük marad, és az Embernek ama Fiával együtt fognak lakni, vele étkeznek, vele fekszenek és vele kelnek örökkön örökké.

15. És az igazak és választottak felemelkednek a földről, nem járnak többé lesütött szemmel, és felöltöztetnek a dicsőség öltözékébe, 16. és ezek a Szellemek Urától való életnek öltözetei lesznek: és ruhátok soha nem kopik meg, sem pedig dicsőségetek nem múlik el a Szellemek Ura előtt.

 

A királyok és hatalmasok reménytelen pusztulása

63. 1. És azokban a napokban a hatalmasságok és a királyok, akik uralkodnak a földön, esedeznek Hozzá, hogy adjon nekik egy kis haladékot a büntetés angyalaitól, akiknek átadta őket, hogy leborulhassanak, imádhassák a Szellemek Urát, és megvallhassák bűneiket előtte.

2. És áldják és dicsőítik majd a Szellemek Urát, és így szólnak: „Áldott a Szellemek Ura, a királyok Ura, a hatalmasak Ura, a gazdagság Ura, a dicsőség Ura és a bölcsesség Ura, 3. és minden titkos dologban nagyszerű hatalmad nemzedékről nemzedékre, és dicsőséged örökkön örökké. Mélyek és számolatlanok titkaid, és igazságosságod felülmúlja értelmünket. 4. Megtanultuk most már, hogy dicsérnünk és áldanunk kell a királyok Urát, Őt, aki király minden király felett.”

5. És ezt mondják mind: Bárcsak lenne egy kis nyugalmunk, hogy dicsérjük és hálákat adjunk, és megvalljuk hitünket dicsősége előtt!

6. És most kívánkozunk egy kis pihenésre, de nem lelünk nyugalmat, erősen keressük, de el nem érjük: és a fény eltűnt előlünk, és a sötétségben van lakozásunk örökkön örökké:

7. Mert nem volt hitünk előtte, nem dicsőítettük a Szellemek Urának nevét, és nem dicsértük minden tettéért az Urat. Hanem a mi reménységünk a mi birodalmunk jogarában volt, és a mi saját dicsőségünkben bíztunk.

8. És a mi szenvedésünknek és megpróbáltatásunknak napján nem ment meg bennünket, és nincs haladék, hogy megvallhassuk, hogy igaz a mi Urunk minden tetteiben, és ítéletében, igazságában, és ítélete nem személyválogató.

9. És a mi tetteink következményeként veszünk el színe előtt, és minden bűnünk összeszámoltatik igazságossága szerint.

10. Ekkor így szólnak egymáshoz „A mi lelkünk telve van igazságtalan nyereséggel, és ez nem óv meg bennünket attól, hogy innen a Seol legmélyébe süllyedjünk.”

11. És ezek után arcuk megtelik sötétséggel és szégyenkezéssel az Embernek ama Fia előtt, és elvitetnek jelenlétéből, és a kard a belsejükbe talál.

12. Így szól a Szellemek Ura: „Ez a rendelete és ítélete a Szellemek Ura előtt a hatalmasoknak, a királyoknak, a magas rangúaknak, és azoknak, akik uralkodnak a földön.”

 

A bukott angyalok

64. 1,2. És más alakokat is láttam azon a helyen elrejtve. És hallottam az angyal hangját, mondván: „Ezek azok az angyalok, akik alászálltak a földre, és feltárták az emberek gyermekeinek azt, ami addig rejtve volt, és bűn elkövetésére csábították az emberek fiait.”

 

Prófécia a vízözönről

65. 1,2. És azokban a napokban látta Noé, hogy a föld megrendült, és hogy annak pusztulása közel. És felkelt akkor és elment a földnek végére, és kiáltott hangosan ősatyjához, Énokhoz: és így szólt Noé háromszor elkeseredett hangon: „Figyelmezz rám, figyelmezz rám, figyelmezz rám.”

3. És mondta: „Mondd el, mi az, ami a földdel történik, hogy ennyire ördögi állapotban van és rázkódik, nehogy én is elvesszek azzal együtt!”

4. És akkor hatalmas rázkódás lett a földön, egy hang hallatszott a mennyből, és arcomra estem.

5. És Énok, nagyapám odajött és elébem állt, és így szólt hozzám: „Miért kiáltottál hozzám keserű sirámokkal és zokogással?

6. Egy parancs jött ki az Úrtól a föld lakosaira vonatkozóan, hogy így érjenek véget, mert romlottságuk betetőzött, mert eltanulták az angyalok minden titkát, a sátánok minden erőszakosságát, és minden hatalmukat – a legtitkosabbakat is – és azoknak minden erejét, akik varázslásokat űznek, a boszorkányság erejét, és azoknak erejét, akik olvasztott szobrokat készítenek az egész földön:

7. És eltanulták, hogyan készül a földnek porából ezüst, és hogyan származik lágy acél a földnek mélyéből.

8. Mert az ólom és az ón nem úgy készül a porból, mint az előbbiek: egy forrás ontja őket, és egy angyal osztja szét, aki ott áll.”

9. És ezek után nagyapám, Énok kézen fogott és felemelt engem, és így szólt: „Menj, mert megkérdeztem a Szellemek Urát a földnek eme pusztulásáról.

10. És ezt mondta nekem: 'Elhatároztatott ítéletük igazságtalanságuk miatt, és nem tartom azt vissza többé.

11. A földnek és mindennek, ami azon lakozik, el kell pusztulnia a varázslások miatt, amiket kikutattak és eltanultak. 'Ami ezeket illeti – nem létezik menedék számukra, mert megmutatták nekik azt, ami rejtve volt, és átkozottak ők: de terólad, fiam, tudja a Szellemek Ura, hogy tiszta vagy, és ártatlan a titkok kikutatásának bűnében.

12. És elvégezte, hogy neved a szentek között legyen, és megőriz téged a föld lakosai közül, és igaz magodat királyságra és nagy tisztességre rendelte, és magodból számolatlanul fakad majd az igazaknak és szenteknek örök forrása.”

 

Az özönvíz angyalai

66. 1. És ezek után megmutatta nekem a büntetés angyalait, akik készek arra, hogy eljöjjenek és szabadon engedjék a vizeknek erejét, amely a föld alatt van, azért, hogy ítéletet és pusztulást hozzanak mindazokra, akik a földön lakoznak.

2. És a Szellemek Ura utasította a nekiinduló angyalokat, hogy ne engedjék a vizeket emelkedni, hanem tartsák vissza azokat; mert ezeknek az angyaloknak hatalmuk volt a vizeken.

3. És eltávoztam Énok elől.

 

Isten ígérete Noénak

67. 1. Azokban a napokban az Úr szava jött hozzám, és ezt mondta nekem: 'Noé, a te sorsod feljött elém, a sors, amely hibátlan, a szeretet és igazságosság példája.

2. És most az angyalok egy fából készült (bárkát) csinálnak, és mikor befejezik feladatukat, ráhelyezem kezemet és megóvom azt, és az élet magja árad majd ki abból, és változás kezdődik, hogy ne maradjon a föld üresen.

3. És megerősítem magodat előttem örökkön örökké, és elterjesztem azokat, akik véled lakoznak a föld színén: nem lesznek gyümölcstelenek a földön, hanem áldottak lesznek és sokasodnak majd a földön az Úr nevében.'

 

A titkokat feltáró angyalok ítélete

4. És bebörtönzi azokat az angyalokat, akik igazságtalanul jártak, abban a tüzes völgyben, amelyet nagyapám, Énok mutatott nekem, nyugaton, az arany-, ezüst-, vas-, lágy acél, és ónhegyek között.

5. És láttam azt a völgyet, amelyben hatalmas forrongás volt, és a vizek hánykolódtak abban.

6. És mialatt ez történt, azokból az olvadt fémekből és a forrongásból kénes szag szállt fel, és összekeveredett a vizekkel, és az (emberiséget) tévútra vezető angyaloknak ama völgye égett az alatt a talaj alatt.

7. És tűzpatakok folytak azokon a völgyeken keresztül, ahol azok az angyalok viselték büntetésüket, akik tévútra vitték a föld lakosait.

8. De azokban a napokban azok a vizek majd a királyoknak, hatalmasságoknak, magas rangúaknak és a föld lakosainak tesznek szolgálatot, a testnek gyógyulására, de a szellem büntetésére; most szellemük telve van testi vágyakkal, ezért most még csak testükben bűnhődnek meg, mivel megtagadták a Szellemek Urát és bár naponta láthatják ítéletüket, de mégsem hisznek Nevében.

9. És annak arányában, ahogy testük (vágytól való) égése egyre súlyosabb lesz, ennek megfelelő változás áll be szellemükben örökkön örökké;  így a Szellemek Ura előtt egy sem tud kiejteni egyetlen szót sem.

10. Ítélet sújt le rájuk, mivel a testük gyönyöreiben hisznek, de az Úr Szellemét megtagadják.

11. És ugyanazok a vizek megváltoznak majd azokban a napokban; mert amikor azok az angyalok bűnhődnek ezekben a vizekben, ezek a víz-források megváltoztatják hőmérsékletüket, és amikor az angyalok alászállnak, ezeknek a forrásoknak a vize kihűl majd.

12. És hallottam Mikháel válaszát, mondván: „Ez a büntetés, amellyel az angyalok bűnhődnek, bizonyság a királyoknak és a hatalmasoknak, akik a földön uralkodnak.”

13. Mert ezek vizek segítik a királyok testének gyógyulását és a testük élvezetét, ezért nem fogják érteni, és nem fogják elhinni, hogy azok a vizek megváltoznak majd, és örökké égő tűzzé lesznek.

 

Mikháel és Rafáel párbeszéde az ítéletről

68. 1. Azután nagyapám, Énok megtanított engem a Példázatok könyvének minden titkára, amelyet neki adtak, és amelyet összeállított nekem a Példázatok könyvének kijelentéseiben.

2. És azon a napon Mikháel válaszolt Rafaelnek, mondván: „A szellem ereje hatalmába kerít és remegésre késztet engem a titkok büntetésének súlyossága miatt, az angyalok büntetése miatt. Ki tudja elviselni az ítélet szigorát, amit végrehajtottak, és amitől azok olvadoznak?”

3. És ismét szólt Mikháel, és mondta Rafaelnek: Ki az, akinek szíve nem olvad meg ettől, és akinek bensője nem nyugtalankodik az ítéletnek e szavai miatt, (amely) kimondatott rájuk azok miatt, akik így kivitték őket?

4. Történt pedig, hogy amikor a Szellemek Ura előtt állt, így szólt Mikháel Rafaelhez: „Nem fogom a pártjukat fogni az Úr szemei előtt; mert a Szellemek Ura haragszik rájuk, mivel úgy viselkedtek, mintha istenek lennének.

5. Ezért az eddig elrejtett ítélet bekövetkezik majd rajtuk örökkön örökké; mert sem angyal, sem ember nem kap (abból) részt, egyedül azok (az angyalok) fognak bűnhődni örökkön örökké.

 

A bukott angyalok nevei és bűnei

69. 1. Ezután a rájuk váró ítélet félelemmel tölti el őket, és megremegnek, mert feltárták ezeket a föld lakóinak.

2. És íme, lásd a neveit ezeknek az angyaloknak, mert ezek a neveik: az első közülük Shemjáza, a második Artáqífa, a harmadik Ármen, a negyedik Kokábel, az ötödik Turáel, a hatodik Ramjáel, a hetedik Dánel, a nyolcadik Néqáel, a kilencedik Baráqel, a tizedik Azázel, a tizenegyedik Armáros, a tizenkettedik Batárjáel, tizenharmadik Bazázéel, a tizennegyedik Hanánel, a tizenötödik Turáel, a tizenhatodik Szimápésziel, a tizenhetedik Jetréel, a tizennyolcadik Tamáel, a tizenkilencedik Turáel, a huszadik Ramáel, a huszonegyedik Azázel.

3. És ezek az angyalok vezetői, és neveik, akik vezetői a százaknak, az ötveneknek és a tízeknek.

4. Az első ezek közül Jéqon: ő az, aki félrevezette az Isten fiait, és a földre hozta őket, és vitte őket vétekbe az emberek lányain keresztül.

5. A második Ásbéel; ő az, aki gonosz tanácsot adott az Isten szent fiainak, és félrevezette őket, hogy megfertőzzék testüket az emberek lányaival.

6. A harmadiknak neve Gádréel: ő az, aki megmutatta az emberek gyermekeinek mind a halálos ütéseket, és aki félrevezette Évát, és aki megmutatta a halálos fegyverek készítését az emberek fiainak, a pajzsot, a mellvértet és a kardot a harcra, és minden más, az emberek fiaira halált hozó fegyvert. 7. És kezétől erednek mindezek, ettől kezdve mindörökké a földön lakozók ellen.

8. És a negyediknek a neve Pénemuné: ő pedig az, aki megmutatta az embereknek a keserűt és az édeset, és megtanította azoknak minden titkait és azok bölcsességeit. 9. És ő tanította meg az embereket a tintával, papírral való írásra, ami által sokan estek bűnbe öröktől örökre, mind a mai napig. 10. Mert az ember nem arra lett teremtve, hogy ilyeneket tegyen, hogy a jó hitüket tollal és papírral való írásban vallják meg. 11. Mert az ember pontosan olyanná lett teremtve, mint az angyalok, annak céljából, hogy tiszták és igazak maradhassanak, és a halál, ami mindent lerombol, ne tudjon uralkodni rajtuk, de ezek által az ismeretek által pusztulásban vannak, és ennek ereje felemészti őket.

12. És az ötödik, akinek a neve Kásdéja: ez az, aki megmutatta az emberek fiainak a szellemek és démonok gonosz csapásait, és azt, hogy hogyan kell megütni a méhben lévő embriót, hogy az elvetéljen, és a lelket gyötrő csapásokat, a kígyók marását, és a csapásokat, melyek a déli nap hevének ideje alatt jönnek el a kígyó fia által, kinek neve Tabáet.

 

A titkos eskü

13. És Kásbéel (*), az eskü őre – Ő volt az, aki kiszámította az Idők Előtti Nevének számértékét, amikor még a magasságban és dicsőségben lakozott – neki volt a feladata megmutatni az esküt a szentségeseknek, amikor nekik meg lett nyilvánítva az, s annak neve: „Biqa.” 14. Ez volt az az angyal, aki megkérdezte Mikháeltől az elrejtett nevet, hogy kimondhassa azt az esküben, és hogy azok, akik minden titkot megmutattak az emberek fiainak, megremegjenek attól a névtől és eskütől.

(*a név a ráolvasás igéből származik)

15. És ez a hatalma ennek az eskünek; mert igen erős ez és hatalom van benne. És ez az Akáe eskü, amely Mikháel kezébe lett helyezve.

16.  És ezek a titkai ennek az eskünek... És erősek azok a titkok ezen az eskün keresztül: és az ég ezáltal lett kifeszítve a világ teremtése előtt mindörökre.

17. És általa a föld meg lett alkotva a vizeken. És a hegyek titkos forrásaiból gyönyörű vizek áradtak. A föld teremtésétől kezdve és mindörökre.

18. És azáltal az eskü által lett a tenger megteremtve. És annak alapításakor homokból vetett gátat annak haragjának, és azt nem hágta át a világ teremtése óta, soha nem is fogja.

19. És azáltal az eskü által a mélységek létrejöttek, és helyükön maradnak, el nem mozdulnak helyükről öröktől örökre.

20. És azáltal az eskü által járják a nap és a hold pályáikat, és nem térnek le a meghatározott útjukról korszakról korszakokon át.

21. És azáltal az eskü által a csillagok teljesítik utaikat, és nevükön hívja mindegyiket, és azok válaszolnak Neki örökkön örökké.

22. És hasonló módon a víz szellemei, a szeleké, minden fuvallaté, és a szelek minden része befutja útját.

23. És ott őrzik a mennydörgés hangját és a villámlás fényét: és ott őrzik a jégeső és a zúzmara kamráit, és a köd kamráit, és az eső és harmat kamráit.

24. És mindezek hűségesek és hálákat adnak a Szellemek Urának, és dicsőítik (Őt) minden erejükkel, és a hálaadások tetteiben van táplálékuk. Köszöntik, dicsérik és magasztalják a Szellemek Urának nevét örökkön örökké.

25. És ez a fogadalom erős bennük, és ezáltal megtartatnak és útjaikat megőrzik, és futásuk nem szenved zavart.

 

Az Emberfia a trónon

26. És hatalmas öröm volt közöttük, áldást mondtak és dicsértek és magasztaltak, mert ama Emberfiának nevét feltárták előttük.

27. És a dicsőségének trónján ült, és az ítélet egészen neki adatott (Jn. 5:22), és azt cselekedte, hogy a bűnösök elpusztuljanak és eltöröltessenek a föld színéről, és azok is, akik tévútra vitték a világot.

28. Láncokkal köttetnek meg, és a pusztításuk gyűjtőhelyén lesznek fogvatartva, és minden művük eltűnik a föld színéről.

29. És attól fogva nem lesz majd romlás; mert eljött az Emberfia, és dicsőségének trónjára ült, és minden gonoszság eltávozik színe elől, és ennek az Emberfiának szava kiárad majd, és erős lesz a Szellemek Urának színe előtt.

 

Énok felvétele a mennyekbe

70. 1. És ezek után történt, hogy (Énok) neve még élőként felemeltetett a magasságba ama Emberfiához és a Szellemek Urához.

2. A Szellem harci szekerén vitetett fel, és neve eltűnt közülük.

3. És attól a naptól fogva nem számláltattam közéjük többé: és a két szél közé ültetett engem, Észak és Nyugat közé, ahol az angyalok kezükbe vették a mérőzsinórokat, hogy kimérjék nekem a választottnak és a szentnek lakhelyét.

4. És láttam ott az első atyákat, és az igazakat, akik öröktől fogva azon a helyen lakoztak.

71. 1. És ezek után történt, hogy szellemem elvitetett és felemelkedett a mennyekbe: és láttam az Isten szent fiait. Tűznek lángjain jártak, öltözetük fehér volt, és arcuk fénylett, akár a hó.

2. És láttam két tűzforrást, és annak a tűznek fénye úgy ragyogott, mint a cirkónium kristály, és arcomra estem a Szellemek Urának színe előtt.

3. És Mikháel angyal - egyike az arkangyaloknak - megfogta jobb kezemet, felemelt, előre vezetett a titkok közé, és megmutatta nekem az igazságosság minden titkait.

4. És megmutatta a menny széleinek minden titkát, a csillagok és fényes égitestek összes kamráit, ahonnan kijönnek a szentek színe előtt.

5. És elragadta szellememet az egek egébe, és olyannak láttam azt, mint egy kristályokból épült házat, és a kristályok között élő tűznek nyelvei voltak.

6. És látta szellemem azt az övet, amely körülvette a tűznek ama házát, és annak négy oldalán élő tűzzel teli folyamok voltak, és körülölelték azt a házat.

7. És körös-körül Szeráfok, Kerubok és Ofánok álltak: és ezek azok, akik nem alszanak, és őrzik dicsőségének trónját.

8. És láttam megszámlálhatatlan angyalt, ezerszer ezret, és tízezerszer tízezret körbevenni azt a házat. Mikháel, Rafael, Gábriel, Pénuel, és a mennynek szent angyalai, akik az egekben lakoznak ki- és be járnak abba a házba.

9. És kiléptek abból a házból, Mikháel, Gábriel, Rafael és Pénuel, és sok szent angyal számtalanul.

10. És velük együtt a Napoknak Ura, feje fehér és tiszta, mint a gyapjú, és ruházata leírhatatlan.

11. És arcomra estem, és egész testem elernyedt, és szellemem elváltozott, és kiáltottam hangosan, ... az erő szellemében, és áldottam és dicsértem és magasztaltam.  

12. És az ajkaimról kijövő áldások kedvesek voltak a Napok Ura előtt.

13. És a Napok Ura eljött, és vele együtt Mikháel, Gábriel, Rafael és Pénuel, és ezer és tízezer angyal számtalanul.

[hiányzó rész, amelyben az Ember Fia a Napok Urának társaként van leírva, és Énokh megkérdezi az egyik angyalt arról, hogy kicsoda az Ember Fia]

14. És odajött hozzám, üdvözölt hangján, és így szól hozzám: „Ez az Emberfia, aki igazságosságra születik, és igazságosság őrzi, és a Napok Urának igazságossága nem hagyja el.”

15. És mondta nekem: „Békességet hirdet néktek az eljövendő világ nevében, mert a világ teremtése óta elhatároztatott a békesség, és attól fogva így is lesz örökké és örökkön-örökké.

16. És mindenek az útjain járnak majd, mivel sosem hagyta el őt az igazságosság: vele együtt lesz lakozásuk, és vele közös lesz örökségük, és soha el nem válnak tőle örökkön örökké. És hosszú napoknak idejét töltik majd az Emberfiával, és az igazaknak békességük és becsületes lakozásuk lesz a Szellemek Urának nevében örökkön örökké.

 


 

 

III. Könyv [72-82]

 

 

Az asztronómiai könyv

 


A napról

72. 1. Az égi fények keringésének könyve. Mindegyikről külön-külön: csoportjaik, uralmuk, és idejük szerint, nevük, származási helyük és hónapjaik rendjében, amint megmutatta nekem vezetőjük, a velem levő szentséges Uriel angyal. Ugyanígy pontosan tudtomra adta az összes előírásukat is a világ (fennállásának) minden évére, (egészen) az örök időkig, amíg el nem készül az új, örökké fennálló teremtés. 2. Ez a fények első törvénye: a nap fénye felkelésének helye az ég keleti kapujában van, míg nyugvóhelye az ég nyugati kapujában. 3. Hat kaput láttam, amelyekben kel a nap, és hat kaput amelyekben lenyugszik. A hold is ugyanezekben a kapukban kel fel és tér nyugodni, éppígy a csillagok vezetői, vezetettjeikkel együtt. Hat keletre és hat nyugatra. Egyik a másik mellett rendben. E kaputól jobbra és balra számos ablak van. 4. Elsőként a nagyobbik világító, a napnak nevezett jön elő, kerekdedsége, mint az ég kereksége. Tűzzel van tele, mely fénylik és meleget ad. 5. A kocsikat, melyeken az égre fut szél hajtja. Majd alászáll az égről, és észak érintésével visszatér, hogy ismét keletre érjen, és úgy vezetik, hogy ismét a megfelelő kapuban jöjjön elő és fényeskedjen az égen. 6. Ily módon az első hónapban a nagy kapun keresztül jön fel, azaz a negyedikben a hat keleti kapu közül. 7. Azon a negyedik kapun, melyen át a nap az első hónapban felkel, van tizenkét nyílás. Ezekből láng jön elő, amikor nyitva vannak, a nekik rendelt időben.


A szoláris év


[I. niszán] 8. Midőn a nap felkel az égen, ezen a negyedik kapun jön ki harminc hajnalon át, és a napnyugaton lévő kapuk közül pontosan a negyedikben nyugszik le. 9. Azokban a napokban a napok mindig hosszabbodnak, az éjszakák pedig rövidülnek a harmincadik reggelig. 10. Azon a napon a nappal két résszel hosszabb, mint az éjszaka. A nappal pontosan tíz részből áll, az éjszaka pedig nyolcból. 11. A nap ebből a negyedik kapuból kel és itt tér nyugovóra.

[II. ijjár] Majd visszafordul az ötödik keleti kapuban harminc nap idejére. Ott kel fel, és ott tér nyugovóra. 12. Ekkor a nappal ismét hosszabb lesz egy résszel. A nappal tizenegy részből áll, az éjszaka viszont rövidül, és hét rész marad.

[III. szílván] 13. Majd visszatér keletre, és a hatodik kapuba jut. A hatodik kapuban kel fel, és itt tér nyugovóra harmincegy napon át, e kapu jele szerint. 14. Azon a napon a nappal hosszabb lesz, mint az éjszaka. A nappal kétszerese lesz az éjszakának. A nappal tizenkét rész lesz, az éjszaka viszont csökken, és csupán hatrésznyi lesz. 15. Azután felemelkedik a nap, hogy a nappal csökkenjen, és az éjszaka növekedjék.

[IV.  tammuz] Ezután visszatér keletre, és a hatodik kapuba megy, harminc napon át abban kel fel és abban nyugszik. 16. Majd amikor eltelik harminc nap, a nappal pontosan egy résszel csökken. A nappal tizenegy rész lesz, az éjjel pedig hét. 17. A nap a hatodik kapuban nyugszik nyugaton,

[V. áb] majd keletre megy, és az ötödik napon kel fel harminc napon át abban kel fel, s nyugaton ismét az ötödik nyugati kapuban nyugszik le. 18. Ezen a napon a nappal ismét két résszel lesz rövidebb; a nappal tíz rész, az éjszaka pedig nyolc. 19. A nap ebben az ötödik kapuban kel fel, és az ötödik kapuban nyugszik nyugaton.

[VI. elúl] Majd a negyedik kapuban kél, a kapu jellegzetességei miatt harmincegy hajnalon, és nyugaton is ott tér nyugovóra. 20. Ezen a napon a nappal egyenlő hosszúságú az éjszakával, egyformán hosszúak; az éjjel kilenc részt tesz ki, és a nappal is kilenc részt. 21. A nap ebben a kapuban kel, és itt tér nyugovóra nyugaton.

[VII. tisri] Majd visszatér keletre, és a harmadik kapuban jön elő harminc napig, és nyugat harmadik kapujában nyugszik. 22. Ezen a napon az éjszaka hosszabb lesz, mint a nappal. Az éjszakák egyre hosszabbodnak, és a nappal egyre fogy a harmincadik napig. Az éjszaka pontosan tíz rész lesz, míg a nappal nyolc. 23. A nap ebben a harmadik kapuban kél, és a harmadik kapuban nyugszik nyugaton,

[VIII. marhesván] majd visszatér keletre, és a második keleti kapuban kel fel harminc reggelen, és a második kapuban nyugszik nyugaton. 24. Az éjszaka tizenegy részből áll ezen a napon, míg a nappal hétből. 25. Ezen a napon a nappal még ebben a második kapuban kel fel, és a második kapuban nyugszik nyugaton,

[IX. kiszlév] majd visszatér keletre, az első kapuhoz harmincegy napra, és nyugaton is az első kapuban nyugszik. 26. Azon a napon hosszabb lesz az éj, a nappal kétszeresét teszi ki. Az éjjel tizenkét részből áll, a nappal pedig hatból. 27. Ezzel a nap befejezte útjának szakaszait.

[X. tebet] Ekkor visszafordul ezeken a szakaszokon át. Harminc napon át abban a kapuban kél, és vele átellenben tér meg nyugaton. 28. Egy résszel rövidül az éjszaka azon a napon, tizenegy rész lesz, a nappal pedig hét.

[XI. sebát] 29. Majd visszatér a nap, és a második keleti kapuba megy, miközben újra végigjárja útjának e szakaszait, harminc napon át kel fel és nyugszik. 30. Azon a napon rövidül az éjszaka. Az éjjel tíz rész marad, a nappal pedig nyolc. 31. A nap ebben a második kapuban kel fel azon a napon és napnyugaton tér nyugodni,

[XII. adár] majd visszatér keletre, és a harmadik kapuban kel fel harmincegy napig, és ott is nyugszik az ég nyugati felén. 32. Ezen a napon ismét rövidül az éj, kilenc rész lesz, és kilenc részből áll a nap is. Egyenlő lesz az éjjel és a nappal. Az év napjainak száma pontosan háromszázhatvannégy nap.

33. Az éjszaka és a nappal hossza, illetve rövidsége a nap járása szerint változik. 34. Ezért nő napról napra útja, és ezért nő éjszakáról éjszakára. 35. Ez a nap törvénye, útja és visszatérése - hatvanszor tér vissza és kel fel. Ez a nagy világító, melyet örökre és örökkön-örökké napnak hívnak. 36. Az, ami felkel, az a nagy világító, melyet megjelenése miatt hívnak így, az Úr parancsa szerint. 37. Ahogyan felkel, úgy tér nyugovóra, nem csökken fényereje és nem nyugszik, hanem éjjel nappal fut. Fénye hétszer több, mint a hold fénye, de kettejük mérete megegyezik.



A hold megvilágításának fázisai

73.
1. Ezután egy másik törvényt láttam, ami a kisebbik, holdnak nevezett világítóra vonatkozott. 2. Kerekdedsége, mint az ég kereksége. Kocsiját, melyen halad, szél hajtja és a fény szabályos mérték szerint adatik neki. 3. Felkelésének és lenyugvásának helye minden hónapban más. Napjainak hossza, mint a napé, és ha fénye egyenletesen oszlik el, akkor a nap fényének hetede az ő fénye. 4. Ekképpen kel föl: első része keleten jön fel a harmincadik reggelen. Ezen a harmincadik reggelen jelenik meg és lesz nektek újholddá. Együtt kel a nappal, abban a kapuban, ahol a nap kél, 5. de egy félheted résznyi távolságra a naptól. Korongja legnagyobbrészt üres és fénytelen, kivéve a napfény tizennegyed részének egy hetedét. 6. Ezen a napon fénye felének egyheted résznyi részével lesz több, így fénye a heted hetedének fele lesz.

7. A nappal együtt tér nyugovóra, és amikor a nap felkel, a hold vele együtt kel fel, és a fény egy részének feléét kapja meg. Ezen az éjszakán, a hold nappalának elején, a hónap első napján, a hold a nappal tér nyugovóra. Láthatatlan marad azon az éjszakán, hiszen a fénye az egyheted hetedének fele. 8. Azon a napon pontosan egyhetednyi résszel kel fel, majd kimegy, és eltávolodik a naptól keleti irányba, és a következő napokban felragyogtatja fényének maradék hat plusz hét részét.



A lunáris év

74.
1. Egy másik utat és egy másik törvényt is láttam a hold számra, e szerint a rendelés szerint végzi havi útját. 2. Mindnyájuk vezére, a szentséges Uriél angyal mindent megmutatott nekem. Felírtan pozícióikat úgy, ahogy mutatta, feljegyeztem hónapjaikat is, amint voltak, valamint fényük megjelenését, amíg be nem telik a tizenöt nap. (telihold) 3. Egyhetednyi részek szerint lesz teljesen sötét, és ugyanígy hetedek szerint nő meg fénye teljesen, úgy keleten, mint nyugaton. 4. Néhány hónapban megosztja lenyugvásának helyét, míg más hónapokban a saját útját járja. 5. Két hónapig a nappal együtt tér nyugovóra, abban a két kapuban, melyek közepén vannak, tudniillik a harmadikban és negyedikben. 6. Hét napon keresztül itt kel fel, majd megfordul, és visszatér abba a kapuba, amelyikben a nap kél és itt lesz teljessé a fénye. Majd eltávolodik a nap elől, és a nyolc nap alatt a hatodik kapuba megy, ahol a nap kél. 7. Amikor a nap a negyedik kapuban kél, a hold hét napig a hatodikban kel fel, amíg vissza nem tér az ötödikbe, majd ismét hét nap alatt tér vissza a negyedikbe, teljessé teszi fényét, majd eltávolodik, és nyolc nap alatt visszatér az első kapuba. 8. Majd hét nap alatt ismét visszatér napkelet negyedik kapujába. 9. Ily módon láttam pozícióikat, hogy miképpen kel fel a hold és nyugszik le a nap azokban a napokban, hónapjaik törvénye szerint. 10. Ha öt évet összeadunk, a nap harmincnapos (előnyre tesz szert a hold előtt) . A napok száma azonban, amely az öt év egyikére jut – ha teljes évekről van szó – háromszázhatvannégyet tesz ki. 11. A nap és a csillagok előnye hat napot ér el egy évben, ez öt év alatt – mindegyikükben hat (nappal számolva) – harminc nap. A hold harminc nappal marad el a nap és a csillagok mögött. 12. A hold pontosan vezet minden évet, így sosem sietnek, de nem is késnek egy napot sem az örökkévalóságig, hanem pontosan háromszázhatvannégy naponként változtatják az éveket. 13. Három napévben ezerkilencvenkettő nap van, öt évben pedig ezernyolcszázhúsz, így nyolc évre kétezer-kilencszáztizenkét nap jut. 14a. A holdnak csupán ezerhatvankét napja van három év alatt, így öt év alatt ötven nappal marad el … 15. Öt évben ezerhétszázhetven napja van, úgyhogy nyolc évben kétezer-nyolcszázharminckettő  a napjainak száma. 14b. Mivel az előzőhöz ezerhatvankét napot kell még hozzáadni. 16. Nyolc év alatt nyolcvan nap lemaradása van. Az összes napok száma, amelyekkel nyolc év alatt elmarad: nyolcvan nap. 17. Az év pontosan a hold és a nap pozíciói szerint fejeződnek be, miközben mindketten abban a kapuban kelnek fel, ahol a nap kél harminc napon át.



A szökőnapok és a csillagok

75.
1. Vezetőik, az ezrek fejei, akik az egész teremtés és az összes csillag felügyelői, a négy hozzáadott nap fölött is rendelkeznek. Nem hagyják el helyüket a teljes év számításának megfelelően. Ezek szolgálnak azon a négy napon, amelyeket nem számítanak bele az évbe. 2. Miattuk tévednek az emberek a számításban, pedig ezek a fények pontosan végzik szolgálatukat a világ állomásain, egyik az első kapuban, a másik a harmadikban, egy a negyedikben és egy a hatodikban, és a világ folyásának pontos harmóniája az év háromszázhatvannégy állomása által teljesül. 3. Mindezeket az jeleket, időket, éveket és napokat Uriél mutatta meg nekem – az az angyal, akit az Örök Dicsőség Ura rendelt az égi fények fölé az égen és a világban. Azért, hogy uralkodjanak az ég színén, és megjelenjenek a földön, és hogy a nappalok és éjszakák vezetői legyenek: a nap, a hold, a csillagok és mindazon égi teremtmények, akik a mennybolt  kocsiján keringenek. 4. Ugyanígy megmutatott nekem Uriél tizenkét nyitott kaput az égben, a napkorong kocsiján. Ezekből fénysugarak áradtak ki és forróság a földre, midőn – a nekik rendelt időben – nyitva állnak. 5. Léteznek ilyen kapuk a szelek és a harmat szelleme számára is... amikor nyitva vannak... nyitva az égben, a föld szélei. 6. Tizenkét kaput láttam az égben, a föld szélein. Ezekből jön elő a nap, a hold, a csillagok és minden égi alkotás kelet és nyugat felé. 7. Sok nyílás is van az égen jobb és bal felé – egyikük mindig hőséget áraszt a neki rendelt időben – azon kapuk számára megfelelően, amelyekben a csillagok előjönnek, illetve lenyugszanak, az Ő parancsa szerint. 8. Kocsikat is láttam az égben, amint a világban azon kapuk felett és alatt, melyekben a soha le nem nyugvó csillagok mozognak. 9. Egyikük körpályája nagyobb volt a többinél, és átfogta az egész látható világot.



A tizenkét szél

76.
1. A föld végein tizenkét nyitott kaput láttam az összes szelek számára. Belőlük áradnak ki a szelek, hogy a föld felszínén fújjanak. 2. Három közülük keleten van nyitva, három nyugaton, három délen és három északon. 3. A három első kelet felé nyílik, három észak felé, a velük szemben lévő három – amelyek balra vannak – dél felé, és három nyugatra. 4. Négyükből az áldás és béke szelei fújnak, a többi nyolcból viszont a büntetés szelei jönnek elő. Ha ezeket elküldik, elpusztítják az egész földet – a rajta lévő vízzel és mindazzal, ami a földön él – és mindent, ami a vízben vagy a szárazon található.

5. Az első szél, amit keletinek hívnak, a kapuk közül az első – délkelet felé néző  – kapun lép ki; pusztulást, szárazságot, hőséget és romlást hoz. 6. A második kapuból, ami pont középen van, eső, termés, bőség és harmat származik. A harmadik kapuból, mely északkeletre néz, hideg és szárazság jön elő.

7. Ezek után a déli szelek jönnek elő három kapun át. Az első szél az első kapun át, amelyik délkeletre néz, innen forró szél tör elő. 8. A mellette lévő kapuból, a középsőből, jó illat, harmat, eső, bőség és egészség származik. 9. A harmadik kapun át, amely délnyugat felé van, harmat, zivatar, sáskahad és pusztulás jön.

10. Ezek után következnek az északi szelek. A hetedik, északkeletre néző kapuból, amit tengeri kapunak is hívnak, jön elő a harmat, a zivatar, a sáskahad és a pusztulás. 11. A pontosan középen fekvő kapuból egészség, eső, harmat és bőség származik. A harmadik kapuból, ami északnyugat felé néz, köd, dér, hó, eső, harmat és sáskák jönnek.

12. Utánuk negyedikként következnek a nyugati szelek. Az első, északnyugati kapun harmat, eső, dér, köd, hó és fagy jön ki. 13. A középső kapuból harmat, eső, bőség és áldás jön elő. Az utolsó kapun, a délnyugatin át jön elő a szárazság, a pusztulás, a forróság és a romlás. 14. Ezzel teljessé vált a négy égtáj tizenkét kapujának leírása. Összes törvényüket, büntetéseiket és áldásaikat megmutattam neked, fiam, Matuzsálem.



A négy égtáj

77.
1. Az első égtájat keletinek hívják, mivel ő az első; a másodikat délnek, mivel ott száll le a Magasságos, és ott lép a földre a Különösen Áldott. 2. A nyugati égtájat csökkenésnek nevezik, mivel ott fogyatkozik meg minden égi fény, és ott térnek nyugovóra. 3. A negyedik égtáj, amelynek észak a neve, mert benne rejtőznek el az összes égitestek. (A föld) három részre oszlik. Az egyik az emberek lakhelye, a másik a tengerek vize, mélységek, erdők folyók, sötétség és köd lepi. A harmadikban van az Igazság Kertje.



A hét hegy, a hét folyó és a hét sziget


4. Hét magas hegyet is láttam, amelyek magasabbak voltak a föld összes hegyénél, hó származik róluk... napok, idők és évek telnek-múlnak... 5. Hét folyót is láttam a földön, az összes folyónál hatalmasabbakat. Az egyik nyugatról jöve a Nagy-tengerbe önti vizét. 6. Kettő közülük északról folyik a tengerig, és a keleten fekvő Eritreai-tengerbe szállítja vizét. 7. A maradék négy észak felől folyik a tengerükig, kettő az Eritreai-tengerbe, kettő pedig a Nagy-tengerbe ömlik. Mások azt mondják: „A sivatagba (folynak el).”  Hét nagy szigetet is láttam a tengerben és a földön (félsziget),  kettőt a földön és ötöt a Nagy-tengerben.



A nap és a hold nevei, a hold fázisai

78.
1. A nap nevei a következők: az első Orjárész, a második Tomászesz. 2. A holdnak négy neve van: az első név Aszonjá, a második Ebla, a harmadik Benaszé, míg a negyedik Éráe. 3. Ez a két hatalmas világító. Kerekségük, mint az égbolt korongja, méreteikben megegyeznek. 4. A nap korongjában hétrésznyi fénnyel van több, mint a holdéban. Ebből a fényből mérték szerint adatik a holdnak, amíg a nap egyhetede ki nem merül. 5. Lenyugszanak, a nyugati kapukba térnek, majd északon fordulva ismét keleten jönnek a föld színére. 6. Amikor a hold először kel fel és jelenik meg az égen, a teljes fény egyheted résznek csupán a felét bírja, majd tizennégy nap alatt kiteljesedik fénye. 7. Tizenötöd résznyi fényt adnak neki, míg a tizenötödik napon teljessé lesz fénye, az év jegye szerint és tizenöt részt tesz ki. A hold a hetedrész feleként kezdi pályáját. 8. Fogyásakor az első napon tizennégy részre csökken fénye, a másodikon tizenháromra, a harmadikon tizenkettőre, a negyediken tizenegyre, az ötödiken tízre, a hatodikon kilencre, a hetediken nyolcra, a nyolcadikon hétre, a kilencediken hatra, a tizediken ötre, a tizenegyediken négyre, a tizenkettediken háromra, a tizenharmadikon kettőre, a tizennegyediken egész fénye egyheted részének felére csökken, míg a tizenötödike az összes maradék fénye elenyészik. 9. Bizonyos hónapokban a holdnak huszonkilenc napja van, egyszer pedig huszonnyolc 10. Egy másik szabályt is mutatott nekem Uriel arról, hogy hogyan adnak fényt a holdnak, és hogy melyik oldalon kapja azt a naptól. 11. Amikor a hold növekszik, a fény a nappal szembeni oldalához járul tizennégy napon keresztül, amíg ki nem teljesedik fénye az égen, és midőn teljes megvilágítást kap, fénye teljében pompázik az égen. 12. Az első napon újholdnak hívják, mert ezen a napon ragyog fel rajta a fény. 13. Pontosan azon a napon lesz telihold, amikor a nap nyugaton száll le, ő pedig ugyanakkor keleten kél az éjszakába, és egész éjjel világít, egészen addig, amíg fel nem kel a nap vele szemben. A hold a nappal szemben látszik. 14. Azon az oldalon kezd csökkenni, ahol fénye először megjelent, mindaddig, amíg a teljes fénye eltűnik, napjai véget érnek, korongja pedig üres és fénytelen marad. 15. Három hónapon keresztül harminc napja van a holdnak, és a számára meghatározott időben – fogyása idején – három hónapig minden egyes hónapban huszonkilenc nap alatt végzi el fogyását az év első időperiódusában, az első kapuban, százhetvenhét napon keresztül. 16. Növekedésének idején három hónapig harminc napon jelenik meg, három hónapig pedig huszonkilenc napon. 17. Húszan napon keresztül úgy jelenik meg éjjel, mint egy férfi (emberi arc), és nappal, mint az égbolt (ti. láthatatlan). Mert a fényén kívül nincs semmi rajta.



A holdév

79. 1. Mostanra megmutattam neked mindent, fiam, Matuzsálem, és az ég csillagainak törvényei teljessé váltak előtted. 2. Feltárta előttem azon összes törvényét: minden napra, minden időre, minden uralmi időszakra (évszakra), minden évre, minden kimenetelre, minden hónapra és hétre, az Ő utasítása szerint. 3. Ugyanígy a hold teljes fogyását, amit a hatodik kapuban végez be. Hiszen e hatodik kapuban nyeri el teljes fényét, és ezután kezdődik újbóli fogyása, 4. amit az első kapuban teljesít ki – a számára előírt időben –, amíg le nem telik a százhetvenhét nap, hetek szerint számolva huszonöt hét és kettő nap. 5. Azután azt is megmutatta, hogy hogyan marad le a hold a nap mögött – a csillagok törvénye szerint – pontosan öt nappal egy időperiódusban (félévben), és hogy mikor haladnak át azon a helyen, amit látsz. 6. Ehhez hasonló mindegyik világítótest megjelenése és rendszere, amint azt vezetőjük, a hatalmas Uriél nekem megmutatta.

80
1. Azokban a napokban válaszolt nekem Uriél angyal, és így szólt hozzám: - Íme, mindent megmutattam neked Énok, és mindent felfedtem előtted, hogy láthasd a Napot, a Holdat, az ég csillagainak útját, és mindazokat, akik forgatják őket, tevékenykedéseiket, idejeiket és feljövetelüket.

 



A kozmikus rend jövendő változásai az emberek bűnei miatt

 

2. A bűnösök napjaiban meg fognak rövidülni az évek, vetésük késlekedni fog földjeiken és mezőségeiken, a földön lévő minden dolog megváltozik, és semmi sem a számára kiszabott időben történik; az eső elmarad majd és az ég fogva tartja majd. 5b. Szárazság köszönt be a Nagy Szekér legszélén, nyugaton ... 3. Azokban a napokban késni fognak majd a föld gyümölcsei, nem nőnek idejükben, és a fák gyümölcsei idejükben visszamaradnak. 4. A Hold megváltoztatja rendjét, és nem jelenik meg megállapított idejében. (Joel. 2:10 Ám. 8:9) 5. Azokban a napokban látni fogják majd, hogy (a nap) jobban világít majd, mint ahogy a fény szabályos rendje szerint lenni szokott. 6. A csillagok sok khiliarkhája (= ezrek felett állók) tévedésbe esik Isten parancsát illetően, és ezek meg fogják majd változtatni pályájukat és feladatukat, és nem az előírt évszakban jelennek meg. 7. A csillagok egész rendje el lesz rejtve az bűnösök előtt és a föld lakónak nézetei tévesek lesznek  felőlük; letérnek minden útjukról, bizony tévedésbe esnek és isteneknek tartják majd azokat. 8. A gonoszság csak szaporodik felettük, és csapások zúdulnak majd rájuk, hogy mindannyiukat megsemmisítsék.

 

 

Énok utazásainak befejezése

 

81. 1. Így szólt hozzám: - Ó, Énok, nézd a mennyei táblák írásait, olvasd, amik rájuk vannak írva, és jegyezd meg magadnak egyenként mindegyiket! 2. Megnéztem mindent a mennyei táblákon, elolvastam mindent, ami rajtuk írva állt, mindent megjegyeztem magamnak, és elolvastam a könyvet, mely az emberek minden tettéről és a test minden gyermekéről szólt, akik a földön az utolsó nemzedékig születnek majd. 3. Aztán rögtön dicsőítettem az Urat, az Örök Dicsőség Királyát, hogy megalkotta a világ minden művét; dicsértem az Urat türelme miatt, és Ádám fiai miatt dicsőítettem. 4. Abban az órában azt mondtam: - „Boldog az a férfi, aki igazságban és jóságban hal meg, az, akiről nem írtak igazságtalanság könyvét, és aki ellen nem találtatik vétek az ítélet napján.” 5. Az a hét szent pedig megfogott és letett engem a földön, a házam ajtaja elé, és így szólt hozzám: -  Add hírül mindezt fiadnak, Matuzsálemnek, és mutasd meg minden gyermekednek, hogy egyetlen test sem igaz az Úr előtt, mert Ő a Teremtőjük. 6. Egy évig hagyunk téged a gyermekeidnél, amíg újra meg nem erősödsz, hogy gyermekeidet tanítsd, felírd nekik ezt, és minden gyermekeidnek bizonyságot tegyél; a következő évben elviszünk téged közülük. 7. Szíved legyen erős, mert a jók igazságosságot közölnek az igazakkal; az igaz az igazzal együtt fog örülni, és egymásnak kívánnak szerencsét. 8. A bűnös azonban a bűnössel együtt fog meghalni, és az elpártoló az elpártolóval együtt süllyed majd el. 9. Azok, akik igazságosságot gyakorolnak, a gonosz emberek tettei miatt fognak meghalni, és az istentelenek tettei miatt gyűjtetnek be. 10. Azokban a napokban befejezték a velem való beszédet, én pedig hazatértem családomhoz, miközben a világok Urát dicsőítettem.

82. 1. Most, fiam, Matuzsálem, mindezeket elbeszélem és felírom neked. Igen, mindent feltártam előtted, és könyveket adtam neked mindezekre vonatkozólag. Őrizd meg, fiam, Matuzsálem, az atyád kezéből származó könyveket, hogy átadhasd őket a világ (többi) nemzedékének. 2. Bölcsességet adtam általuk neked, fiaidnak és utódaidnak, hogy ők is továbbadhassák fiaiknak nemzedékről nemzedékre, örök időkön át. Olyan bölcsességet, amely meghaladja saját gondolataikat. 3. A bölcsesség elszenderül, de akik megértik, nem alszanak (többé). Feléje fordítják fülüket, hogy megtanulják ezt a bölcsességet, és ízletesebb lesz az a legfinomabb tápláléknál mindazok számára, akik esznek belőle.

 

 

A csillagok hierarchikus rendje 

4. Boldogok mind az igazak! Boldogok, akik az igazság útján járnak, és nem vétkeznek. Nem úgy, mint a bűnösök, akik a napok teljességének kiszámításában tévelyegnek. A napokra nézve, melyekben a nap az égen jár, harminc napon át ki- és bejőve a kapukon, a csillagok rendjének ezredeseivel és a négy hozzáadott nappal, amelyek az évet négy részre tagolják. Meg ezek vezetőivel, akik velük együtt jelennek meg, azon a bizonyos négy napon. 5. Miattuk tévelyegnek az emberek, mert nem veszik figyelembe őket az év számításakor, hanem tévedésben leledzenek felőlük, és nem ismerik pontosan őket. 6. Mert ezek bizony hozzátartoznak az év számításához, és örök időkig helyesen vannak oda feljegyezve; egyik az első kapuban, egy a harmadikban, egy másik a negyedikben és egy a hatodikban. Az év összesen háromszázhatvannégy nappal teljes. 7. Az erről szóló beszámoló hű, és a lejegyzett számítás pontos, hiszen a fényeket, a hónapokat, az ünnepeket, az éveket és a napokat az az Uriél mutatta meg és tárta fel nekem, akit a világ egész teremtésének Ura bízott meg, hogy okítson engem a mennyei seregeket illetőleg. 8. Övé a hatalom a mennyben az éjjel és a nappal felett, hogy fényt ragyogtasson az emberekre: a napot, a holdat, a csillagokat és az összes mennyei hatalmakat, akik körútjukat járják.

9. Ez a csillagok törvénye, meghatározott helyen, időben, ünnepeik és hónapjaik szerint nyugszanak, 10. és ezek a vezetőik nevei, akik felügyelik, hogy megfelelő időben, rendben, időszakban, hónapban, periódusban és helyen jelenjenek meg. 11. Elsőként az évet négy részre osztó négy vezér jelenik meg, utánuk a rend tizenkét vezére – ők azok, akik a hónapokat elválasztják. A háromszázhatvannégy nap számára ezredesek vannak kirendelve, ők tesznek különbséget a napok között; végül a négy szökőnapnak ugyanazok a vezérei, akik a négy évszakot elkülönítették. 12. Az ezredeseket a két vezér közti pozícióikba iktatták be, de az évszakok felosztását a vezetők végzik. 13. Ez azoknak a vezéreknek a neve, akik a négy megszabott évszakot különítik el: Melkiél, Helemmélék, Méléjál és Nárél. 14. Vezetettjeik neve: Adnárél, Ijászuszáél és Ijlumiél, ez a három a rendek vezéreit követi... Egyikőjük pedig az évet négy részre osztó vezérek után álló három ezredes után következik.

15. Az év kezdetén elsőként Melkiél tűnik fel és uralkodik. Déli napnak is hívják. Uralkodásának teljes ideje kilencven nap. 16. Ezek azok a jelek, melyek uralkodásának idején a földön megjelennek: izzadás, meleg, szélcsend, minden fa termést hoz és levelet hajt, búzaaratás és rózsanyílás, az összes virág pompázik a mezőn, de a téli fák elszáradnak. 17. Ezek alárendelt vezéreinek nevei: Berkeél, Zélebszeél és egy másik, egy hozzájuk csatlakozó ezredes, a neve: Hélójászef. Ezzel véget érnek e periódus napjai.

18. A második vezér utánuk Helemmélék, akit Fényes napként is neveznek. Uralkodásának ideje kilencven napot tesz ki. 19. Ezek napjainak jelei a földön: forróság, aszály, a fák megérlelik és megszárítják gyümölcseiket, a juhok párosodnak és vemhesek lesznek, begyűjtenek minden gyümölcsöt a földekről, a mezőkről és a préskádakból. Ez történik uralma idején. 20. Ezek az ezredeseknek alárendeltek nevei, rendjei, vezetői: Gedáéjál, Kéél és Héél, a hozzájuk csatlakozó ezredes neve: Aszfáél. Uralkodásának napjai véget érnek...

 


 

 

IV. Könyv [83-90] 

Az álomlátomások könyve

 

Látomás az vízözönről

83. 1. És most, fiam Matuzsálem, megmutatom neked az összes látomást, amelyeket láttam s neked elmondom azokat.

2. Két látomást láttam, mielőtt még feleséget vettem magamhoz, és e látomások nagyon különböztek egymástól: Az elsőt akkor kaptam, amikor írni tanultam; a másikat, mielőtt anyádat magamhoz vettem akkor, amikor azt a rettenetes látomást láttam.

3. És imádkoztam is miattuk az Úrhoz. Lepihentem nagyapád, Mahálálel házában, amikor látomásban láttam, amint a menny összeomlik és szakadtan a földre zuhan.

4. És láttam, amikor a földre omlott, hogy hogyan nyelte el az egész földet a nagy mélység, és a hegyek alásüllyedtek, és a magas fák törzsei megrepedtek, és a mélységbe vetve elsüllyedtek.

5. És akkor hirtelen szó jött a számba, felemeltem hangom, s hangosan ezt kiáltottam:

6. „Elpusztult a föld.” - És erre nagyapám, Mahalálel, aki a közelemben feküdt, felébresztett engem, és kérdezte tőlem: „Fiam, miért siránkozol így, és miért ilyen erős a te siralmad?”

7. És elmondtam neki a teljes látomást, amelyet láttam, és ő erre azt válaszolta: Rettenetes dolgot láttál fiam, és álomlátomásod komoly titkokat tár fel a föld bűneinek titkait illetően: mert el kell süllyednie a mélységben, és hatalmas pusztulásban kell elpusztulnia.

8. És most, fiam, kelj fel, és mivel hívő vagy, járulj a dicsőség Ura elé, és kérelmezd Őt, hogy legyen egy maradék a földön, és nehogy elpusztítsa Ő az egész földet.

9. Fiam, mindezek el fognak jönni a mennyekből a földre, és a földet hatalmas pusztulás éri.

10. És ezután felkeltem és imádkozni kezdtem, és esedezve könyörögtem, és leírtam imámat a világ nemzedékei számára, és mindent megmutatok majd neked, fiam, Matuzsálem. És amikor alámentem és láttam a mennyet, és a nap keltét kelet felől, és a hold nyugtát nyugat felől, és néhány csillagot, s az egész földet, és mindent, ahogyan Ő ismerte a kezdettől, akkor áldottam az ítélet Urát és magasztaltam Őt, mert Ő vezeti ki a napot a keleti ablakokból, és az felemelkedik a magasságba a mennyek orcáján, s megteszi azt az utat, ami ki lett jelölve neki.

84. 1. És felemeltem kezeimet igazságban, és áldottam a Szent Hatalmast, s ajkaim leheletével szóltam, és testemnek húsnyelvével, amit Isten adott a hústestben élő embernek, hogy azzal beszélhessenek, és leheletet, nyelvet és szájat adott nekik, hogy azok által beszélni tudjanak:

2. Áldott légy Te, ó Uram, Királyom, hatalmas és erős vagy nagyságodban, a mennyei teremtés Ura, királyok Királya, az egész világ Istene. A Te hatalmad és uralmad, a te nagyságod megmarad mindörökké, és nemzedékeken át uralmad megmarad; és mind a mennyek a te trónusod örökké, és az egész föld a te lábadnak zsámolya mindörökkön örökké.

3. Mert Te teremtettél és Te uralsz mindent, és semmi sem nehéz Neked, a Bölcsesség nem hagyja el trónusod termét, s nem is fordul el jelenlétedtől, és semmi sem marad eltakarva előtted [mert mindent látsz].

4. És még a te mennyeidnek angyalai is vétkesek az áthágásokban, és az emberek testét a haragod gyötrelmei kísérik az ítélet nagy napjáig.

5. És most, ó Isten és hatalmas Király, eléd jövök és kérlek Téged, hogy teljesítsd imámat, hagyj nekem utódot a földön, s ne pusztíts el minden testet a föld színéről, s ne tedd a földet lakatlanná, hogy a pusztulás örök legyen.

6. És most, Uram, pusztítsd hát el azok testeit, akik felgerjesztették haragodat, de az igazak és erényesek testét tartsd meg, legyenek ők olyanok, mint az örök növény magjai. És ne takard el arcodat a te szolgádnak imái elől, ó Uram.’

 

Az állatok Apokalipszise: Látomás a különböző bikákról, a történelem hajnala

85. 1,2 És ezután másik álmot láttam, és megmutatom neked az egészet, fiam. És Énok felemelte (hangját) és így szólt fiához, Matuzsálemhez: 'Hozzád szólok, én fiam: figyelmezz szavaimra, hallgasd figyelmesen a te atyád álomlátását. Mielőtt édesanyádat, Ednát elvettem, egy látomást láttam fekvőhelyemen, és íme egy bika jött ki a földből, és fehér volt az, és utána egy üsző jött elő, és ezzel a másodikkal együtt jött két bika, az egyikük fekete, a 4. másik pedig vörös. És az a fekete bika megsebesítette a vöröset, és üldözte az egész földön át, és azután 5. többé már nem láthattam azt a vörös bikát. De a fekete bika megnőtt és az üsző vele ment, és 6. láttam, hogy számos borjú származott attól, melyek hasonlóak voltak hozzá, és követték azt. És az a tehén, az első, eltávozott az első bika színe elől, hogy megkeresse a vöröset, de 7. nem találta, és nagy keserűséggel siratta azt és kutatott utána. És figyeltem, amíg az az első 8. bika odajött (a tehénhez) és lecsendesítette, és attól kezdve nem sírt többet. És ezután fogant egy újabb fehér bikát, és utána még sok bikát és fekete teheneket. 9. És láttam álmomban, ahogy az a fehér bika is ugyanúgy megnőtt és hatalmas fehér bikává lett, és Őtőle sok fehér bika származott, és azok hasonlítottak őrá. És elkezdtek sok fehér bikát nemzeni, melyek hasonlítottak rájuk, egyiket a másik után, igen sokat.

 

Látomás a lehullott csillagokról a borjúk között, a lázadó angyalok és óriások

86. 1. És ismét láttam az én szemeimmel álmomban, láttam a mennyet odafönt, és íme egy csillag hullott 2. le a mennyből, és felkelt és evett és legeltetett azok közt a borjúk között. És ezután láttam a hatalmas és fekete borjakat, és íme mindegyik elcserélte az ő istállóját és legelőjét és csordáikat, és elkezdtek 3. egymással élni. És ismét láttam látomásban, és felnéztem a menny felé, és íme sok csillagot láttam leszállni és lehullani az égből ahhoz az első csillaghoz, és 4. bikává váltak a csordák közepette, és együtt legeltek azokkal [közöttük]. És rájuk tekintettem és láttam, és íme mind kibocsátották szemérmük testrészét, lovak módjára, és elkezdték hágni a borjak teheneit, 5. és azok mind viselősek lettek, és szültek elefántokat, tevéket, és szamarakat. És az összes borjú félt azoktól, és rettegtek tőlük, és (azok) elkezdtek fogaikkal harapni és falni, és 6. szarvaikkal sebeket ejteni. És ezen felül elkezdték felfalni a borjakat; és íme a föld minden gyermeke remegett és rázkódott előttük és elmenekült előlük.

 

Látomás a négy mennyei lényről

87. 1.  És ismét láttam, hogyan kezdték megsebezni egymást és felfalni egymást, és a föld 2. hangosan sírni kezdett. És ismét felemeltem szemeimet a mennyek felé, és láttam a látomásban, és íme a mennyből lények jöttek ki, akik olyanok voltak, mint (hó)fehér emberek: és négy jött ki onnan 3. és három ővelük. És azok hárman, akik utoljára jöttek ki, kézen fogtak engem és felemeltek, távol a föld nemzedékeitől, és fölvittek egy tágas helyre, és 4. egy tornyot mutattak nekem, mely magasan a föld fölé magasodott, és minden hegy alacsonyabb volt (annál). És egyikük így szólt hozzám: 'Maradj itt, amíg mindent nem láttál ami elkövetkezik azokra az elefántokra, tevékre, és szamarakra, és a csillagokra és borjakra, és mindannyiukra.'

 

Látomás a lehullott csillagok büntetéséről

88. 1. És azután láttam, hogy egyike annak a négynek, aki korábban kijött, megragadta az első csillagot, megkötve kezét és lábát és a mélységbe vetette őt – ez a mélység keskeny és mély, rettenetes és sötét. 2. És egyik [a négy közül] kivont egy kardot és odaadta az elefántoknak, a tevéknek és a szamaraknak; azok pedig egymásnak estek, és miattuk az egész föld megrengett. 3. És mialatt a látomást láttam, íme, egyike a négyeknek, akik kijöttek, megkövezte (azokat) a mennyből, és összegyűjtötte és megragadta mind a hatalmas csillagokat, akiknek szemérmük testrésze a lovakéhoz volt hasonlatos, és megkötözte kezeiket és lábaikat, és levetette őket a föld mélységeibe.

 

Noé és a vízözön

89. 1. És a négyek egyike odament a fehér bikához és titokban utasította őt, anélkül, hogy megijesztette volna: bikaként született és emberré lett, és épített magának egy nagy hajót és abban lakozott; 2. és három bika lakott ott vele abban a bárkában és be voltak fedve. És ismét felemeltem szemeimet a mennyek felé és láttam egy tágas tetőt, azon pedig hét zuhatagot, és azok a zuhatagok sok vizet árasztottak egy körülzárt helyre. És ismét láttam, és íme források nyittattak annak a nagy területnek a felszínén, és a víz elkezdett hömpölyögni és emelkedni a felszínen, 4. és addig néztem azt a helyet, míg az egész felszínét elborította a víz. És egyre nőttek a vizek, a sötétség, és a pára; és ahogy figyeltem a víz magasságát, az a víz a körülzárt hely (szélei) fölé emelkedett, és túlcsordult azon, az pedig a földön állt. 5. És annak a területnek minden barmai összegyülekeztek, majd láttam hogyan süllyedtek el és 6. merültek el és tűntek el abban a vízben. De a bárka úszott a vízen, míg az összes borjú és elefánt és teve és szamár a fenékre süllyedt a többi állattal együtt, így többet már nem láthattam azokat, és nem tudtak megmenekülni, (hanem) elvesztek és lesüllyedtek a mélységbe. 7. Továbbá látomásban láttam, amíg azok a zsilipek eltávolodtak attól a magas tetőtől, a föld szakadékai kiegyenlítődtek és más szakadékok tárultak fel. 8. A víz pedig kezdett befelé folyni, amíg elő nem tűnt a föld. A bárka pedig megállapodott a földön, a sötétség visszavonult és fény támadt. 9. Az a fehér bika pedig, amely férfivá változott, a három bikával együtt kiment abból a bárkából. A három bika közül az egyik fehér volt, ahhoz a bikához hasonló; a másik vörös volt, mint a vér, és a harmadik fekete volt; és az a fehér bika eltávolodott tőlük.

 

Noé halálától a kivonulásig

10. Akkor elkezdtek vadállatokat és madarakat nemzeni, úgyhogy mindnyájukból egy sereg faj keletkezett: oroszlánok, tigrisek, farkasok, kutyák, hiénák, vaddisznók, rókák, mókusok, disznók, sólymok, keselyűk, héják, sasok és hollók; és közöttük született egy fehér bika. 11. Aztán nekifogtak egymást marni. Az a fehér bika pedig, amely köztük született, egy vadszamarat nemzett és rajta kívül egy fehér bikát; a vadszamár pedig szaporodott. 12. Az a bika pedig, melyet ő nemzett, egy fekete vaddisznót és egy fehér juhot nemzett, és az a vaddisznó sok vaddisznót nemzett, az a juh pedig tizenkét juhot nemzett. 13. Amikor felnőttek azok a juhok, egyiküket átadták a szamaraknak, és ezek a szamarak ismét átadták azt a juhot a farkasoknak, és így az a juh a farkasok között nőtt fel. 14. Akkor fogta az Úr a tizenkét juhot, hogy nála lakjanak és nála legeljenek a farkasok közepette, és sokasodtak, és sok juhnyájjá szaporodtak. 15. Akkor félni kezdtek tőlük a farkasok, és addig szorongatták őket, amíg meg nem ölték ifjú bárányaikat. És egy víztől duzzadó folyóba vetették bárányaikat, de azok a juhok kiáltozni kezdtek bárányaik miatt, és Uruknál panaszkodtak. 16. Az egyik juh, amelyik megmenekült a farkasok elől, megszökött, és elmenekült a vadszamarakhoz; és láttam, hogyan jajgattak, kiáltoztak, és kérték minden erejükből Urukat a juhok, amíg a juhoknak az az Ura le nem szállt a juhok kiáltására fenséges lakóhelyéből, és hozzájuk nem jött, és nem legeltette őket. 17. Akkor szólt annak a juhnak, amelyik elmenekült a farkasoktól, és beszélt vele a farkasokkal kapcsolatban, hogy figyelmeztesse őket rá, hogy ne bántsák a juhokat. 18. A juh pedig az Úr parancsára elment a farkasokhoz, és egy másik juh összetalálkozott azzal a juhval, vele ment, és mindketten együtt léptek be azoknak a farkasoknak a gyülekezetébe, beszéltek velük és figyelmeztették őket, hogy ezután ne bántsák a juhokat. 19. Erre láttam, hogy nyomják el még jobban, minden erejükből a farkasok a juhokat, és a juhok kiáltoztak. 20. Akkor eljött a juhokhoz Uruk, és elkezdte ütni azokat a farkasokat. Akkor jajgatni kezdtek a farkasok: de a juhok megnyugodtak és nem kiáltoztak többet. 21. Láttam, hogy a juhok kivonultak a farkasok közül; a farkasok szemeit azonban elborította a sötétség, úgyhogy azok a farkasok minden erejükkel a juhok üldözésére keltek. 22. A juhok Ura vezetőjükként vonult velük, és összes juha követte Őt; arca ragyogott és dicsőséges és rettenetes látványt nyújtott. 23. A farkasok pedig üldözni kezdték azokat a juhokat, amíg el nem érték őket egy tengernél. 24. Az a tenger szétvált, és a víz mindkét oldalon állt előttük; Uruk pedig, aki vezette őket, közéjük és a farkasok közé lépett. 25. Amikor azok a farkasok még nem látták a juhokat, bevonultak annak a tengernek a közepébe, és a farkasok követték a juhokat, és azok a farkasok ide futottak utánuk a tengerbe. 26. Amikor azonban meglátták a juhok Urát, hátraarcot csináltak, hogy elmeneküljenek színe elől. De a tenger összezárult, és hirtelen újból felvette eredeti alakját; a víz megáradt, és addig emelkedett amíg el nem borította azokat a farkasokat. 27. Láttam, hogy az összes farkas, amelyik azokat a juhokat üldözte, elpusztult és elsüllyedt.

 

Izrael a pusztában, a törvényadás, Kánaán elfoglalása

28. A juhok pedig megmenekültek attól a víztől, és egy víz- és fű nélküli pusztaságba jutottak. Akkor kezdték kinyitni szemüket, és láttam, hogyan legelteti őket a juhok Ura, és adott nekik vizet és füvet, és hogyan ment az a juh, és vezette őket. 29. Az a juh felhágott annak a magas hegynek a csúcsára, és a juhok Ura ismét elküldte őt hozzájuk. 30. Ekkor láttam, hogy a juhok Ura előttük áll, és külseje félelmetes és fenséges volt; amikor meglátták őt mindazok a juhok, és megrémültek színe előtt. 31. Mindnyájan féltek és remegtek tőle, és ahhoz a juhhoz kiáltottak, amelyik náluk volt, amelyik köztük volt: - Nem vagyunk képesek rá, hogy megálljunk Urunk színe előtt, és reá nézzünk! 32. Akkor az a juh, amelyik vezette őket, újból felhágott annak a sziklának a csúcsára. A juhok azonban kezdtek megvakulni, és letérni arról az útról, amelyet ő mutatott nekik; az a juh azonban semmit sem tudott erről. 33. Akkor nagyon megharagudott rájuk a juhok Ura, és amikor az a juh tudomást szerzett róla, leszállt a szikla csúcsáról, a juhokhoz ment, és legnagyobb részüket megvakulva és elpártolva találta. 34. Amikor meglátták őt, megijedtek, reszkettek előtte, és azt kívánták, hogy visszatérjenek kamráikba. 35. Az a juh azonban más juhokat vett maga mellét, és azokhoz az elpártolt juhokhoz ment; erre hozzálátott, hogy megölje őket; akkor megijedtek tőle a juhok, és az a juh visszahozta az elpártolt juhokat, és visszatérítette kamráikba. 36. Ebben a látomásban láttam, hogy az a juh férfivá lett, és házat épített a juhok Urának, és mindezeket a juhokat beeresztette abba a házba. 37. Láttam, hogy az a juh, amelyik találkozott azzal a juhokat vezető juhval, elhunyt. Láttam, hogy mindegyik nagy juh elpusztult, és kisebbek emelkedtek a helyükre; egy legelőhöz értek és egy folyóhoz közeledtek. 38. Akkor az a vezető juh, amelyik férfivá lett, elvált tőlük, és elhunyt; mindazok a juhok keresték és nagy kiáltozásban törtek ki miatta. 39. Láttam, hogy abbahagyták az amiatt a juh miatti kiáltozásukat, és átkeltek azon a folyón, és mindig más, őket vezető juhok léptek az elhunytak helyébe, és vezették őket. 40. Láttam, hogy a juhok jó helyre és egy kedvező és pompás földre érkeztek, és láttam, hogy azok a juhok jóllaktak, és az a ház közöttük állt a kedvező földön.

 

A bírák korától a Templom megépítéséig

41. Gyakran nyitva voltak szemeik, gyakran vakok voltak, amíg egy másik juh nem támadt, vezette őket, mindegyiket visszahozta, és kinyílt a szemük. 42. A kutyák, rókák és vaddisznók kezdték felfalni azokat a juhokat, amíg aztán a juhok Ura egy másik juhot, egy kost nem támasztott közöttük, amelyik vezette őket. 43. Az a kos kezdte mindkét oldalon felöklelni azokat a kutyákat, rókákat és vaddisznókat, amíg sokat el nem pusztított. 44. Akkor megnyílt annak a juhnak a szeme, és látta, hogy az a kos, amelyik a juhok között volt, hogyan tagadta meg méltóságát, és kezdte felöklelni azokat a juhokat, megtiporni őket, és minden nehézség nélkül járt-kelt. 45. Akkor a juhok Ura elküldte a juhot egy másik juhhoz, és őt állította kosként és vezérként annak a kosnak a helyébe, amelyik elfelejtkezett méltóságáról. 46. Elment hozzá, és egyedül vele beszélt, és kossá emelte, és a juhok fejedelmévé és vezérévé tette; de mindez idő alatt azok a kutyák szorongatták a juhokat. 47. Az első kos üldözte azt a második kost: az a második felkelt és menekült előle, és láttam, hogy azok a kutyák megbuktatták az első kost. 48. Az a második kos pedig felemelkedett, és vezette a juhokat, és az a kos sok juhot nemzett, és elhunyt; egy kis juh azonban kossá lett a helyébe, és azoknak a juhoknak a fejedelmévé és vezérévé. 49. Azok a juhok nőttek és szaporodtak; minden kutya, róka és vaddisznó félt és menekült tőlük. 50. Az a ház pedig nagy és széles lett; és egy magas és nagy torony épült azoknak a juhoknak a számára;a juhok Ura számára épült házra építették. Az a ház alacsony volt, de a torony kiemelkedett és magas volt és a juhok Ura állt azon a tornyon, és megrakott asztalt helyeztek elébe.

 

A két királyság, Júda és Izrael, Jeruzsálem pusztulásáig

51. Továbbá láttam, hogyan pártoltak el újból azok a juhok, vándoroltak sokféle úton, és hagyták el azt a házukat. A juhok Ura azonban szólított néhányat a juhok közül, és a juhokhoz küldte őket, és a juhok kezdték megölni őket. 52. Egyikük megmenekült, és nem ölték meg, elszökött, és rákiáltott a juhokra, és azok meg akarták ölni; a juhok Ura azonban kimentette a juhok hatalmából, felhozta hozzám, és itt adott neki szállást. 53. Sok más juhot is küldött azokhoz a juhokhoz, hogy figyelmeztessék őket és panaszkodjanak rájuk. 54. Ezután láttam, hogy mindannyian elpártoltak, és megvakultak, amikor elhagyták a juhok Urának a házát, és tornyát; láttam, hogy okozott kötöttük egyes nyájaikban sok vérontást a juhok Ura, amíg azok a juhok ilyen vérontást provokáltak, és elhagyták az ő helyét. 55. Akkor kiszolgáltatta őket az oroszlánoknak, tigriseknek, farkasoknak, hiénáknak, rókáknak, és minden ragadozónak; azok a ragadozók pedig kezdték széttépni azokat a juhokat. 56. Láttam, hogy elhagyta azt a házukat és tornyukat és mindnyájukat kiszolgáltatta az oroszlánoknak, hogy széttépjék és felfalják őket, minden ragadozónak. 57. Akkor teljes erőmből kezdtem kiáltani, és a juhok Urát hívtam segítségül, és szemrehányást tettem nekik a juhok miatt, hogy felfalják őket az összes ragadozók. 58. Amikor ezt látta nyugton maradt, és örült, hogy elnyelik, felfalják és elrabolják őket, és átengedte őket az összes ragadozó hatalmába, hogy felfalják őket. 59. Hetven pásztort hívott, és eltaszította azokat a juhokat, hogy ők legeltessék azokat, és így szólt a pásztorokhoz és társaikhoz: - Mindegyikőtöknek kell mostantól kezdve a juhokat legeltetnie, és tegyétek meg mindazt, amit majd parancsolok nektek! 60. És én pontosan leszámolva akarom nektek átadni őket, és megmondom nektek melyiküket kell megölni – és ezt öljétek meg! Akkor átadta nekik azokat a juhokat. 61. Egy másikat szólított, és azt mondta neki: - Figyelje, és felügyelj mindenre, amit a pásztorok ezekkel a juhokkal tenni fognak; mert többet ölnek majd meg közülük, mint ahányat megparancsoltam nekik! 62. Írj fel minden egyes áthágást és megsemmisítést, amelyet a pásztorok fognak végrehajtani, hányat ölnek meg parancsom szerint, és hányat ölnek meg önkényesen, és írd minden egyes pásztor kárára mindazt, amit megsemmisített. 63. Olvasd fel nekem szám szerint, hányat öltek meg önkényesen, és hányat adtak át a megsemmisülésnek, hogy ez bizonyságul szolgáljon számomra ellenük, és ismerjem a pásztorok minden tettét, úgyhogy ha mérlegre teszem őket, lássam, mit tesznek: Vajon (hűek) maradnak-e a tőlem kapott parancshoz, vagy sem. 64. De nekik ezt nem szabad megtudniuk, és te ne közöld velük, ne is figyelmeztesd őket, hanem jegyezd fel mindegyikükről azt a megsemmisítést, amelyet a pásztorok visznek véghez, mindegyik a maga órájában, és mindent olvass fel nekem! 65. Láttam, hogy azok a pásztorok legeltettek, mindegyik a maga órájában;és többet kezdtek el megölni és legyilkolni, mint amennyire parancsot kaptak, és kiszolgáltatták azokat a juhokat az oroszlánoknak. 66. Az oroszlánok és tigrisek elnyelték és felfalták azoknak a juhoknak a nagyobb részét, és a vaddisznók velük együtt faltak, és lángba borították azt a tornyot és szétrombolták azt a házat. 67. Akkor nagyon elszomorodtam amiatt a torony miatt, mert szét lett rombolva a juhoknak az a háza, és utána nem láthattam többé, vajon bemennek-e azok a juhok abba a házba.

 

Az angyali uralmak első periódusa - Jeruzsálem pusztulásától a fogságból való visszatérésig

68. A pásztorok és társai pedig átadták azokat a juhokat az összes ragadozónak, hogy falják fel őket; mindegyikük a maga órájában egy meghatározott számot kapott, és mindegyikükről beírta a másik egy könyvbe, hogy mennyit pusztított el belőlük. 69. Mindegyik többet ölt meg és pusztított el, mint amennyi számára elő volt írva. Akkor elkezdtem sírni azok miatt a juhok miatt és igencsak nagyon jajgatni. 70. Ily módon látomásban láttam, hogy írta fel az az írnok napról napra mindegyiket, amelyet a pásztorok megöltek, és az egész könyvet felvitte a juhok Urához, felolvasta, és mindent megmutatott, amit azok tettek, és mindent, amit mindegyikük megszüntetett, és mindent, amit a megsemmisítésnek adott át. 71. A könyvet felolvasták a juhok Urának, és Ő kivette kezéből a könyvet, elolvasta, lepecsételte és félre tette.

 

Második periódus - Cyrus idejétől Nagy Sándor idejéig

72. Aztán láttam, hogy legeltettek tizenkét órán át a pásztorok, és íme, azok közül a juhok közül hárman visszatértek, eljöttek, előálltak, és elkezdték felépíteni annak a háznak minden romját; de a vaddisznók akadályozták őket, úgyhogy semmit sem tudtak (elérni). 73. Akkor ismét ugyanúgy elkezdtek építkezni, mint azelőtt és felépítették azt a tornyot, és azt a magas toronynak nevezték; ismét asztalt kezdtek teríteni a torony elé; de a rajta levő összes kenyér szennyes és tisztátalan volt. 74. Mindezek ellenére ezeknek a juhoknak, és éppúgy a pásztoroknak is a szemei vakok voltak, úgyhogy nem láttak, és nagy tömegben lettek átadva lemészárlás végett pásztoraiknak, és ők lábbal taposták a juhokat, és felfalták őket. 75. A juhok Ura azonban nyugodt maradt, amíg az összes juh szét nem széledt a mezőn, és össze nem keveredett velük (a ragadozókkal); és ők (a pásztorok) nem mentették ki azokat a ragadozók hatalmából. 76. Az pedig, aki a könyvet írta, felvitte, és megmutatta és felolvasta a juhok Ura előtt, közbenjárt értük, és kérte őt, miközben mindent megmutatott neki, amit a pásztorok tettek, és tanúságot tett előtte az összes pásztor ellen. 77. Akkor fogta a könyvet, letette nála és elment.

 

Harmadik periódus - Nagy Sándortól a Görög-Szíriai uralomig

90. 1. Láttam egy időtartamot, amíg ily módon harmincöt pásztor legeltetett, és mindegyikük úgy fejezte be idejét, mint az előzők, és mások kapták őket hatalmukba, hogy legeltessék őket a maguk idejében, mindegyik pásztor a maga idejében. 2. Azután látomásban láttam, hogy jön az ég minden madara: sasok, keselyűk, héják, és hollók; de a sasok vezették az összes madarat, és elkezdték felfalni azokat a juhokat; szemüket kivájták, és húsukat megették. 3. A juhok pedig kiáltoztak, mert a madarak ették a húsukat, és mikor ezt láttam, jajgattam álmomban amiatt a pásztor miatt, aki a juhokat legeltette. 4. Láttam, hogy a kutyák, sasok és héják megették azokat a juhokat, és sem húst, sem bőrt, sem ínt nem hagytak rajtuk, amíg aztán csak a csontvázuk maradt meg; de csontvázuk is földre hullott, és így fogytak el a juhok. 5. Addig láttam, amíg huszonhárom pásztor vette át a legeltetést, és idejüknek megfelelően huszonhárom időt töltöttek be.

 

 

Negyedik periódus - A Görög-Szíriai uralomtól a Makkabeus felkelésig

6. Azoktól a fehér juhoktól pedig kis bárányok születek, és elkezdték kinyitni szemüket, láttak és a juhokhoz kiáltottak. 7. A juhok azonban nem kiáltottak hozzájuk, és nem hallották, amit nekik mondtak, hanem határtalanul süketek voltak, és szemük igen-igen elvakult. 8. Látomásban láttam, hogyan szálltak hollók azokra a bárányokra, az egyiket megragadták azok közül a bárányok közül, és a juhokat szétdarabolták és felfalták. 9. Láttam, hogy azoknak a bárányoknak szarvuk sarjadt, és a hollók legyőzték szarvaikat; láttam, hogy ama juhok egyikének nagy szarva nőtt, és kinyílt a szeme. 10. Legeltette őket, és kinyílt a szemük és a juhok után kiáltott; amikor pedig meglátták őt a kosok mind hozzá futottak. 11. Mindezek ellenére állandóan széttépték azok a sasok, keselyűk, hollók és héják a juhokat, rájuk szálltak, és felfalták őket. A juhok mégis nyugodtan viselkedtek, de a fiatal kosok jajgattak és kiáltoztak. 12. Azok a hollók harcoltak és küzdöttek vele és igyekeztek letörni a szarvát, de nem volt hatalmuk fölötte.

 

A pogányok utolsó támadása a zsidók ellen

13. Láttam, hogy a pásztorok és sasok, azok a keselyűk és héját jöttek, és a hollókhoz kiáltottak, hogy törjék szét annak a fiatal kosnak a szarvát; harcoltak és küzdöttek vele és ő vívott velük, és kiáltott, hogy érkezzen meg a segítsége.

16. Az összes sas, keselyű, holló és héja összegyűlt, magával hozta a mező minden juhát, mind összejöttek, és segítettek egymásnak, hogy letörjék a fiatal kosnak azt a szarvát.

19. Láttam, hogy egy nagy kardot nyújtottak át a juhoknak és a juhok kirántották a mező minden állata ellen, hogy megöljék őket, és az ég minden állata és madara menekült előlük.

14. Láttam, hogy az a férfi jött, aki a pásztorok neveit felírta és a juhok Urának előterjesztette. És segített annak a fiatal kosnak, és mindent megmutatott neki, (és hogy) ő azért jött, hogy segítsen neki.

15. Láttam, hogy a juhoknak az az Ura haragosan jött hozzájuk és mind, akik csak látták Őt, menekültek, és mind sötétségbe borultak színe előtt.

17. Láttam, hogy az a férfi, aki az Úr parancsára a könyvet írta, felnyitotta annak a pusztításnak ama könyvét, amelyet az a tizenkét utolsó pásztor vitt végbe, és feltárta a juhok Ura előtt, hogy ők messze többet öltek meg, mint elődeik. 18. Láttam, hogy a juhok Ura hozzájuk lépett, kezébe vette haragjának botját, és a földre ütött, úgy hogy az szétrepedt, és az ég minden állata és madara lecsúszott azokról a juhokról és elsüllyedt a földbe, mely bezárult felettük.

 

A bukott angyalok ítélete, a pásztorok és a hitehagyottak

20. Láttam, hogy egy trónt állítottak fel a kedvező országban, és ráült a juhok Ura, és a másik fogta a lepecsételt könyvet és felnyitotta azokat a könyveket a juhok Ura előtt. 21. Az Úr szólította azt a hét első fehéret, és megparancsolta, hogy hozzanak elébe az első csillagtól kezdve, amelyik elsőnek jött ki, minden olyan csillagot, amelynek szeméremtagja olyan volt, mint a paripáké, és ők mint eléje hozták azokat. 22. Azt mondta annak a férfinak, aki előtte írt, aki egyike volt a hét fehérnek, és így szólt hozzá: - Vedd ezt a hetven pásztort, akiknek átadtam a juhokat, és miközben azokat vették, többet megöltek közülük, mint ahányat megparancsoltam nekik. 23. Íme, láttam, hogy mind össze van kötözve, és előtte áll. 24. Az ítélet a csillagokkal kezdődött, és elítélték, bűnösnek találták őket, és a kárhozat helyére mentek, és egy tűzzel teli lángoló és tűz oszlopokkal teli szakadékba vezették őket. 25. Azt a hetven pásztort is elítélték, bűnösnek találták, és abba a tűzpocsolyába vetették. 26. Láttam abban az időben, hogyan nyílt meg egy hasonló szakadék a föld közepén, tele tűzzel. Fogták azokat a megvakult juhokat; mindannyit elítélték, bűnösnek találták, és abba a tűzpocsolyába vetették, és égtek; ez a szakadék annak a nagy háznak a jobb oldalán volt. 27. Láttam, hogy azok a juhok és csontjuk égnek.

 

Az új Jeruzsálem, a túlélő pogányok átalakulása, az igazak feltámadása és a Messiás

28. Felálltam, hogy lássam, hogy azt a régi házat beburkolta. Minden oszlopot eltávolítottak, annak a háznak minden gerendáját és díszítését vele együtt csomagolták be. Kivitték, és az ország déli részén egy helyre tették. 29. Láttam, hogy a juhok Ura egy új házat hozott, annál az elsőnél nagyobbat és magasabbat, és annak az elsőnek a helyére állította fel, amelyet becsomagoltak. Minden oszlopa új volt, díszítményei is újak voltak és nagyobbak, mint azé az első régié, amelyet elvetettek; és a juhok Ura volt benne. 30. Láttam, hogy borult le az összes megmaradt juh és minden állat a földön, és az ég minden madara, imádták azokat a juhokat, könyörögtek hozzájuk, és minden szavuknak engedelmeskedtek. 31. Erre kézen fogott engem az a három fehér öltözetű, aki azelőtt felhozott engem, és miközben annak a fiatal kosnak a keze megragadott engem, fölvittek engem és letettek azok közé a juhok közé, mielőtt megkezdődött volna az ítélet. 32. Azok a juhok pedig mind fehérek voltak, és gyapjuk dús és tiszta volt. 33. Mindazok, amelyek meg voltak ölve, vagy szétszóródtak, a mező minden állata és az ég minden madara összegyűlt abban a házban, és a juhok Ura nagyon örült, mert mind jók voltak, és visszatértek házába.

34. Láttam, hogy letették azt a kardot, amelyet a juhoknak adtak, visszahozták házába, és lepecsételték az Úr színe előtt. Minden juh meghívást kapott abba a házba, és nem fértek be oda. 35. Mindannyiuk szeme nyitva volt, hogy a jót lássák, és közülük egy sem volt olyan, aki ne lett volna látó. 36. Láttam, hogy a ház nagy volt, és tágas, zsúfolásig tele. 37. Láttam, hogy egy fehér tulok született, nagy szarvakkal. A mező minden állata és az ég minden madara tartott tőle, és könyörgött hozzá minden időben. 38. Majd láttam, hogy minden nemzedéke átváltozott, és mind fehér marhákká lettek; közülük az első báránnyá lett, és az a bárány nagy állattá lett és nagy fekete szarvakat kapott a fején. A juhok Ura pedig örült neki és minden tuloknak. 39. Közöttük aludtam; akkor felébredtem és mindent láttam. 40. Ez az a látomás, amit álomban láttam. Amikor felébredtem, dicsőítettem az Igazságosság Urát, és dicsérő éneket zengtem neki. 41. Azután hangos jajgatásban törtem ki, és könnyeim nem apadtak el, amíg már nem bírtam elviselni. Valahányszor odanéztem, könnyeim omlottak amiatt, amit láttam. Mert minden bekövetkezik és beteljesül majd; az emberek minden tettét megmutatták sorban nekem. 42. Azon az éjszakán visszaemlékeztem első álmomra; amiatt is sírtam és zavart lettem, mert azt a látomást láttam.

 


 

 

 

V. Könyv [91-105]

 

Énok levele

 

 

Énok levelének kezdete

92. 1. Ez annak a bölcsességnek Énok, az írnok által megfogalmazott tökéletes tanítása, amely minden ember számára dicséretes. Ő az egész föld bírája, minden gyermeke számára írta, akik a földön fognak lakni, és azon eljövendő nemzedékek számára, akik megtartják az igazságosságot és a békét. 2. Szellemetek ne zavarodjon meg a (gonosz) idők miatt, mert a Hatalmas Szent minden dolognak meghatározta idejét. 3. Az igaz feltámad majd álmából, felkel, és az igazságosság ösvényein fog járni és egész útja és beszéde örök jóság és kegyelem lesz. 4. Kegyes lesz az igazzal szemben (az Úr), örök egyenességet ad neki, és hatalmat arra, hogy képes legyen igazságosságban és jóságban járni és örök fényességben jár majd. 5. A bűn örökre megsemmisül a sötétségben, és attól a naptól fogva nem jelenik meg (többé) mindörökké.

 

Énok figyelmeztetései gyermekeinek

 

91. 1. És most fiam, Matuzsálem, hívd ide nekem összes fivéredet, és gyűjtsd össze nekem anyádnak minden fiát, mert egy hang szólt hozzám, és a szellem öntetett ki reám, hogy mindent megmutassak nektek, ami az örökkévalóságig történni fog veletek.

2. Erre elment Matuzsálem, magához hívta összes fivérét, és összegyűjtötte rokonait.

3. És Énok beszélt az igazságosság minden gyermekével, és ezt mondta: - Halljátok ti, Énok fiai, atyátok minden szavát, és pontosan figyeljetek szám hangjára! Mert figyelmeztetlek benneteket, és azt mondom nektek, szeretteim: Szeressétek az egyenességet (igazságot), és járjatok benne!

4. Ne kettős szívvel közeledjetek az egyenességhez, és ne legyetek azoknak társai, akiknek kettős a szívük, hanem járjatok becsületességben és igazságosságban, fiaim, és jó utakon vezet majd titeket, és társatokul szegődik.

5. Mert tudom, hogy az erőszakosságnak növekednie kell a földön, és nagy, büntető ítéletet ülnek majd a földön, véget vetnek minden igazságtalanságnak, bizony, gyökerestül lemetszik, és egész rendszere el fog pusztulni.

6. Másodszor is megismétlődik az igazságtalanság, és megvalósul a földön, és újból felülkerekedik majd az igazságtalanság minden cselekedete, az erőszakoskodás és a törvényszegés minden cselekedete.

7. És amikor minden cselekedetben fokozódik az igazságtalanság, az istenkáromlás, az erőszak, a hitehagyás, és növekszik az elpártolás, a törvényszegés és a tisztátalanság, akkor nagy büntető ítélet jön majd mindenkire a mennyből, és a szent Úr haraggal és csapásokkal lép elő, hogy ítéletet tartson a földön.

8. Azokban a napokban gyökerestül tépik ki az erőszakosságot, éppen így az igazságtalanság gyökereit is a csalárdsággal együtt, és megsemmisülnek az ég alatt.

9. A nemzetek minden bálványuktól megszabadulnak, a templomokat (tornyaikat) tűz pusztítja el, és eltörlik őket az egész földről, és a tűz kárhozatába fogják vetni, haragban és súlyos, örök ítéletben pusztulnak majd el.

10. Az igaz feltámad álmából, és a Bölcsesség felkel, és igazaknak adatik.

18. És most fiaim, elmondom nektek, és megmutatom nektek az igazságosság útjait és az erőszakoskodás útjait is, bizony, újra megmutatom nektek, hogy tudatában legyetek az eljövendőknek.

19. És most hallgassatok rám, fiaim, és járjatok az igazságosság útjain, és ne járjatok az erőszak útjain! Mert mindazok, akik nem az igazságosság útjain járnak, örökre elvesznek.

 

Az apokalipszis hetei

93. 1. Akkor hozzáfogott Énok, hogy elbeszélje a könyvek tartalmát; 2. így szólt: „Az igazságosság gyermekeiről, a világ választottairól és az igazságosság és az egyenesség ültetvényeiről – ezekről akarok nektek beszélni, és tudtotokra adom, fiaim, én, Énok, annak megfelelően, amit nekem mennyei látomásban mutattak, és amit a szent angyalok szavából tudok, és a mennyei táblákról megtanultam.”

3. És Énok hozzáfogott, hogy a könyvből elmondja, és így szólt: „Hetedikként születtem az első héten, amikor (még) igazságosság és hűség uralkodott.

4. Utánam, a második héten nagy gonoszság emelkedik majd fel, és csalárdság fakad; benne lesz az első vég, és csak egy férfi menekül meg benne. Miután elmúlt (a vég), növekedni fog az igazságtalanság, és törvény adatik majd a bűnösök számára.

5. Ezután a harmadik hét végén egy férfit választanak ki, mint az igaz ítélet palántája, és az ő leszármazottja lesz az igazságosság örök csemetéje.

6. Ezután a negyedik hét végén láthatóvá lesznek a szentek és igazak látomásai; és egy törvény minden eljövendő nemzedék számára, és sátrat állítanak fel számukra.

7. Ezután az ötödik hét végén örökre felépítik a dicsőség és uralom házát.

8. Erre a hatodik héten mind megvakulnak az akkor élők; bölcsesség híján istentelenségbe merülnek el mindnyájan. Egy férfi felszáll (az égbe), a hét vége felé tűz pusztítja el a királyság házát; és a választott gyökér egész nemzedéke szét fog szóródni.

9. Ezután a hetedik héten egy hitehagyott nemzedék támad; számos cselekedetet hajt végre, és minden tette elpártolás lesz.

10. E hét végén ki lesznek választva az igazságosság örök ültetvényének választott igazai, hogy hétszeres oktatást kapjanak az Ő egész teremtéséről.

[11. Mert hiszen ki olyan az összes emberfiak közül, aki képes lenne rá, hogy meghallja a Szent hangját, és ne remegne meg tőle? Ki az, aki képes lenne rá, hogy átlássa gondolatait? És ki az, aki képes lenne rá, hogy az ég összes művét szemlélje? 12. Hogyan lehetne bárki olyan, aki az eget képes lenne megvizsgálni? És ki az, aki képes lenne rá, hogy a menny dolgait belássa, hogy egy lelket, vagy egy szellemet lásson, és arról beszéljen, vagy felemelkedjen, és mindenek végét lássa, felfogja, vagy azokat utánozza? 13. Az összes férfi közül ki az, aki képes lenne tudni, hogy mennyit tesz ki a föld szélessége és hosszúsága, és kinek mutatták meg ezeknek mértékét? 14. Vagy van-e bárki is, aki képes lenne megismerni az ég hosszát, mennyit tesz ki a magassága, mire alapul, milyen nagy a csillagok száma, és hol térnek nyugovóra az égi fények?]

 

Az utolsó három hét

91. 11. Akkor elmetszik az igazságtalanság gyökereit, és a bűnösök kard által pusztulnak el. Az istenteleneknek mindenütt elmetszik gyökereit, és azok, akik erőszakoskodást terveznek és káromkodnak, kard által pusztulnak el.

12. Ezután egy másik hét támad, a nyolcadik, amely az igazságosságé, és egy kardot kap majd, hogy ítéletet és igazságosságot gyakoroljon azok felett, akik erőszakos tetteket követtek el, és a bűnösök az igazak kezeibe adatnak át.

13. Ugyanennek befejezésekor házakat szereznek majd igazságosságuk által, és a Nagy Király háza dicsőségben mindörökre felépül.

14. Ezután a kilencedik héten az egész világ számára kinyilvánul az igazságosság ítélete, és az istentelenek minden műve eltűnik majd az egész földről; a világ fel lesz jegyezve a pusztulásra, és minden ember az egyenesség útja után néz majd.

15. Ezután a tízedik héten, a hetedik részben következik be a nagy, örök ítélet a Virrasztókon és a hatalmas, örök mennyeken, amelynek folyamán végrehajtja a büntetést az angyalok között.

16. Az első ég el fog tűnni és el fog pusztulni; új ég jelenik majd meg, és az ég minden ereje hétszeresen világít majd örök időkig.

17. Ezután sok, számtalan hét telik majd el jóságban és igazságosságban mindörökké, és a bűn (többé) szóba sem kerül attól fogva mindörökké.

 

 

Intelmek az igazaknak

94. 1. És most azt mondom nektek, fiaim: Szeressétek az igazságosságot és járjatok benne! Mert az igazságosság ösvényei elfogadásra érdemesek, viszont az igazságtalanság útjai hamar elpusztulnak és eltűnnek.

2. Egy eljövendő nemzedék egyes embereinek kinyilvánulnak majd az erőszakoskodás és a halál útjai; ők azonban távol tartják tőle magukat és nem követik azt.

3. És most így szólok hozzátok, ti igazak: Ne járjatok a gonoszság útjain, se a halál útjain! Ne közeledjetek hozzájuk, nehogy elpusztuljatok,

4. hanem keressétek és válasszátok az igazságosságot és az Istennek tetsző szent életet, és járjatok a béke útjain, hogy éljetek és boldoguljatok!

5. Őrizzétek meg szavaimat szívetek gondolataiban, és ne engedjétek, hogy kitöröljék őket szívetekből! Mert tudom, hogy a bűnösök csábítani fogják az embereket, hogy megrontsák a bölcsességet; nem lesz hely számára, és nem szűnik meg majd a mindenféle kísértés.

 

 

Jajszavak a gazdagok és erőszaktevők felett

6. Jaj azoknak, akik a gonoszság és erőszak építményét emelik, és a csalást lefektetik, mint alapot, mert gyorsan kipusztulnak és nem lesz békességük.

7. Jaj azoknak, akik bűn árán építik fel házaikat, mert letaszítják őket alapjukról, és kard által esnek el; azok pedig, akik aranyat és ezüstöt szereznek az ítéletben, hirtelen vesznek el.

8. Jaj nektek gazdagok, mert vagyonotokban bíztatok, bizony hamar elváltok vagyonotoktól; mert gazdagságotok napjaiban, a jólét idejében nem gondoltatok a Magasságosra!

9. Káromoltatok, gonoszságokat követtetek el, és (így) elkészültetek a leölés napjára, a sötétség és a nagy ítélet napjára.

10. Ezt mondom, és tudtotokra hozom, hogy aki alkotott, el is pusztít titeket. Nem könyörül bukásotokon, hanem örvendezni fog Teremtőtök pusztulásotokon.

11. És azokban a napokban a köztetek levő igazak tanúbizonyságok lesznek ellenetek ó bűnösök és istenteleneknek.

 

Énok bánata 

95. 1. Ó, bárcsak vízfelhő volna a szemem, hogy megsiratna titeket, és felhőként hullatná könnyeimet, hogy nyugalmat találnék szívem keserűségétől!

2. Ki engedte meg nektek, hogy szégyent és gonoszságot műveljetek? Utolér majd benneteket az ítélet, bűnösök!

3. Ne féljetek a bűnösöktől, ti igazak, mert az Úr Isten ismét át fogja adni őket kezetekbe, hogy tetszésetek szerint tartsatok ítéletet felettük.

4. Jaj nektek, akik kiejtitek feloldhatatlan átkaitokat, bűneitek miatt távol lesz tőletek a gyógyulás!

5. Jaj nektek, akik gonoszsággal fizettek felebarátotoknak, mert titeket is tetteitek szerint fizetnek ki.

6. Jaj nektek, hazug nyelvek (hamis tanúk), és azoknak akik igazságtalanságot mértek, mert hamar el kell pusztulnotok!

7. Jaj nektek, ó bűnösök, mert üldözitek az igazakat, mivel titeket szolgáltatnak majd ki és üldöznek, ti igaztalanok, és (az igazak) igája súlyosan nehezedik majd rátok!

 

 

Két újabb biztatás

96. 1. Reméljetek, ti igazak, mert gyorsan elpusztulnak előletek a bűnösök, és ti uralkodtok majd tetszésetek szerint fölöttük! 2. A bűnösök nyomorúságának napján felemeltetnek gyermekeitek, és felkelnek, mint a sasok; magasabban lesz fészketek, mint ahogy a keselyű fészkel. Magasra hágtok, és eltűntök a föld repedéseibe és a sziklák mélyére a bűnösök elől, mint a szirti borz. Sóhajtoznak és sírnak majd miattatok, mint az éji madár (démon). 3. Ti, szenvedők azonban ne féljetek, mert gyógyulásban lesz részetek; világos fény ragyog majd nektek, és a nyugalom hangját halljátok majd az égből.

 

 

Jajszavak a gazdagok felett

4. Jaj nektek, bűnösök, hogy vagyonotok igaznak tulajdonít benneteket, de szívetek bűnösnek ítél. Ez a szó tanúbizonyság lesz ellenetek, hogy emlékeztessen gonoszságotokra.

5. Jaj nektek, akik felfaljátok a búza javát, és nagy edényekből szürcsölitek a bort, és erőtök teljében a gyengéken tapostok!

6. Jaj nektek, akik minden forrásból vizet isztok, mert hamar bosszút állnak rajtatok; hirtelen elfonnyadtok és elszáradtok, mert elhagytátok az élet forrását!

7. Jaj nektek, gonosztevők, akik igazságtalanságot munkáltok, csalást és káromlást: ez majd mind a gonoszra való emlékeztető, jelül lesz ellenetek!

8. Jaj nektek, hatalmasok, akik erőtök teljében lesújtotok az igazra, mert eljön majd romlásotok napja; abban az időben sok boldog nap köszönt majd az igazakra, - ez a ti ítéletetek napja!

 

Az igazaknak szóló biztatás

97. 1. Higgyétek, ti igazak, hogy a bűnösök megszégyenülnek és elpusztulnak majd azon a napon, amikor véget ér az igazságtalanság. 2. Tudomásotokra jut majd (ti bűnösök), hogy a Leghatalmasabb az elpusztításotokra gondol, és az ég angyalai örvendeznek pusztulásotoknak.

 

Figyelmeztető szavak a bűnösökhöz az ítéletről

3. Mit fogtok tenni, ti bűnösök, és hova fogtok menekülni az ítéletnek ama napján, ha meghalljátok az igazak imájának hangját? 4. Akkor már nem lehettek olyanokká, mint ők; ellenetek lesz ez a tanúság: „Bűnösök társai voltatok” 5. Azokban a napokban az igazak imája az Úr Isten elé jut, számotokra viszont az ítéletetek napja hirtelen elérkezik. 6. Összes gonosz tetteiteket felolvassák a Szent és Hatalmas előtt, és arcotok szégyenbe borul, és elvet majd (ti. Isten) minden gonoszságra alapozott cselekedetet.

 

Jajszavak a gazdagok felett

7. Jaj nektek, bűnösök, akik az óceán és a szárazföld közepén laktok: visszataszító még emlékezni is rátok!

8. Jaj nektek, akik hamissággal szereztek aranyat és ezüstöt, miközben ezt mondjátok: „Felette meggazdagodtunk, javaink vannak, és mindent megszereztünk, amire vágytunk;

9. most végre akarjuk hajtani, amit elterveztünk: hiszen ezüstöt gyűjtöttünk, és magtárainkat úgy megtöltöttük, mintha víz árasztotta volna el, és sok földművelő tartozik házainkhoz”.

10. Bizony, hazugságotok, mint a víz úgy folyik szét, mert gazdagságotok nem marad meg nektek, hanem hirtelen eltávozik tőletek. Mert mindent jogtalanság árán szereztetek és ki lesztek szolgáltatva az örök kárhozatnak!

 

Eskü a bölcseknek és a balgáknak

98. 1. És most megesküszöm nektek, ti bölcsek és balgák, hogy sokat megtapasztaltok majd a földön. 2. Ha férfijaitok több ékszert is vesznek fel, mint egy nő, és több tarka holmit, mint egy szűz: királyi méltóságban, fenségben, uralkodói nagyságban, ezüstben, aranyban, bíborban, tiszteletben és eledelekben: úgy ki lesznek öntve, mint a víz. 3. Mert ha nincs meg a kellő tudásuk és bölcsességük, úgy kincseikkel, összes dicsőségükkel és tiszteletükkel együtt el fognak pusztulni, és szégyenben, leöletésben és nagy szűkölködésben vetik majd be szellemeiket a tüzes kemencébe.

 

Két eskü a bűnösöknek: a bűn emberi eredetéről és ítéletéről

4. Esküszöm nektek, ti bűnösök: amint egy hegy sohasem volt rabszolga, sem azzá nem lesz, és amint egy domb se lesz egy nő cselédjévé, úgy a bűn sem küldetett a földre, hanem az emberek maguktól alkották, és ezért nagy kárhozat jut osztályrészül azoknak, akik elkövetik.

5. A terméketlenség nem (természeténél fogva) adatott az asszonynak, hanem kezeinek (gonosz) tettei miatt hal meg gyermektelenül.

6. Megesküszöm nektek, bűnösök, a Hatalmas Szentre, hogy minden gonosz tettetek nyilvánvaló az egekben, és erőszakoskodásotok egyetlen műve sincs eltakarva, vagy elrejtve.

7. Ne gondoljátok szellemetekben, se ne mondjátok szívetekben, hogy nem tudjátok, se nem látjátok, hogy minden egyes bűnt naponta feljegyeznek a mennyekben a Legfőbb előtt. 8. Mostantól fogva tudjátok meg, hogy összes zsarnokságotokat, mellyel nyomorgattatok, az ítéletek napjáig minden nap fel fogják jegyezni!

 

Jajszavak a tévelygők felett

9. Jaj nektek, balgák, mert balgatagságotok által fogtok elpusztulni; nem hallgattatok a bölcsekre, és nem talál meg titeket a jó! 10. Tudjátok meg most, hogy a romlás napjára vagytok előkészítve; ne reméljetek, hogy ti, bűnösök életben maradtok, hanem kipusztultok és meghaltok; mert nincs értetek váltság, mivel a nagy ítélet napjára, a szomorúság és a szellemetekre beköszöntő nagy megszégyenítés napjára vagytok előkészítve.

11. Jaj nektek, megátalkodott (kemény) szívűek, akik gonoszat műveltek, és vérrel táplálkoztok! Honnan vannak azok a jó dolgok az evéshez, iváshoz és jóllakáshoz?

Mindazokból a jó dolgokból ugyanis, melyekkel Urunk, a Legfőbb gazdagon ellátta a földet. Nem leltek majd békét! 12. Jaj nektek, akik az igazságtalanság tetteit szeretitek! Miért reméltek jó szerencsét magatoknak? Tudhatnátok, hogy az igazak kezébe estek, és ők elvágják torkotokat, megölnek, és nem könyörülnek rajtatok. 13. Jaj nektek, akik az igazak nyomorúságán örvendeztek; mert nem ásnak sírt majd nektek! 14. Jaj nektek, akik semmibe veszitek az igazak szavait, mert nem lesz reményetek az életre. 15. Jaj nektek, akik hazug és istentelen szavakat írtok, mert azok hazugságaitokat jegyzik fel, hogy az emberek hallják azokat, és az istentelenséget cselekedjék a felebarátjukkal. 16. Ezért nem lelnek majd békét, hanem hirtelen halállal halnak meg.

99. 1. Jaj azoknak, akik az istentelenségen munkálkodnak, hazug szavakat dicsérnek és magasztalnak: El fogtok pusztulni, és nem várhattok jó életre.

2. Jaj azoknak, akik hamisítják az igazság szavait, eltorzítják az örök törvényt, és átváltoztatják magukat azzá, amik korábban nem voltak [bűnösökké]. (v. miközben magatokat bűntelennek tartjátok.) A föld fogja elnyelni őket.

 

Bátorítás az igazaknak, hogy imádkozzanak az ítéletért

3. Azokban a napokban készüljetek fel rá, ti igazak, hogy felemelik imáitokat emlékeztetőül, hogy helyezzék azokat bizonyságul az angyalok elé, hogy emlékezetébe idézzék a Legfőbbnek a bűnösök gaztettét.

4. Azokban a napokban fel fognak lázadni a népek, és felkelnek a nemzetek családjai a pusztulás napjára.

5. Eljönnek a várandósok azokban a napokban, megszülnek, majd eladják és elhagyják gyermeküket, a terhes asszony meg elvetél. Előjön méhükből a csecsemő, de elűzik maguktól még mint csecsszopót, nem térnek vissza hozzájuk, és nem könyörülnek szeretteiken.

 

Újabb figyelmeztetések a tévelygőknek

6. Ismét megesküszöm nektek, bűnösök, hogy szünet nélküli vérontás napja készül a bűnnek. 7. És azok, akik köveket, vagy aranyból, ezüstből, fából, és agyagból faragott képeket imádnak, és azok, akik tisztátalan szellemeket, szörnyszülötteket, és mindenféle bálványt imádnak majd pogány templomaikban tudatlanságból, semmiféle segítséget nem kapnak majd azoktól.

8. És szívük balgasága miatt istentelenné válnak, és szemük elvakul szívük félelme miatt és az álmaikban látott látomásaik miatt. 9. Ez okból kifolyólag lesznek istentelenekké és gyávákká, mert minden munkájukat hazugságban hajtják végre, és köveket szolgálnak: így egy szempillantásban elpusztulnak.

 

Boldogok, akik hallgatnak a bölcsek szavára

10. Azokban a napokban áldottak lesznek mindazok, akik elfogadják és ismerik a bölcsesség szavait és megtartják a Legfőbb útjait és az Ő igazságának útján járnak, és nem válnak istentelenné az istentelenekkel együtt, mert meg fognak menekülni.

 

Jajszavak sora

11. Jaj nektek, akik gonoszságot terjesztetek felebarátotokról, mert a Seolban kell elpusztulnotok. 12. Jaj nektek, akik csalárd és hamis mértéket készítettek, és akik keserűséget okoztok a földön, mert ezáltal fogtok teljességgel megemésztődni.

13. Jaj nektek, akik mások kemény fáradozása által építitek házaitokat, és minden építőanyaga a bűn téglája és kövei; Azt mondom nektek: „Nem lesz békességetek!”

14. Jaj azoknak, akik megvetik atyáik mértékét és örök hagyatékukat, akiket a romlás szelleme hajt és akik lelke követi a bálványokat; nem lelnek majd nyugalmat!

15. Jaj azoknak, akik igazságtalanságot cselekszenek és segítik a zsarnokságot, és felebarátjaikat ölik az ítélet nagy napjáig.

16. Mert Ő letaszítja dicsőségeteket, csapást hoz szívetekre, felgerjeszti haragja szellemét és mindnyájatokat karddal pusztít el; a szentek és igazak serege megemlékezik bűneitekről.

 

A bűnösök elpusztítják egymást: Az angyalok ítélete: Az igazak biztonsága. További jaj.

100. 1. Azokban a napokban az atyákat a fiakkal együtt egy helyen ütik majd agyon, és az egyik testvér a másikkal hullik a halálba, míg a vérük folyamként nem árad.

2. Senki nem fogja vissza irgalmazó kezét, hogy meg ne ölje a fiát, vagy a fiának fiát, és a bűnös sem tartja vissza kezét, hogy megölje legbecsesebb testvérét. Hajnaltól napnyugtáig öldösni fogják egymást.

3. És a ló a szügyéig gázol majd a bűnösök vérében és a szekér teljesen elmerül majd benne.

4. Azokban a napokban az angyalok leszállnak a titkos rejtekhelyekre (ahová rejtőztek a bűnösök a harag elől), és egy helyre gyűjtik majd mindazokat, akik a bűnt lehozták. A Magasságos pedig ítéletre emelkedik azon a napon, hogy ítélkezzen az összes bűnös felett.

 

Áldott jövő

5. Az összes igaz és szent fölé szent angyalokat állít majd őrállóul, hogy úgy őrizzék őket, mint szemük fényét, amíg véget nem vet minden gonoszságnak és minden bűnnek; ha hosszú álmot is alusznak az igazak, nincs félnivalójuk. 6. És (akkor) a föld fiai látni fogják a bölcseket biztonságban, és megértik e-könyv minden szavát, és felismerik, hogy gazdagságuk nem mentheti meg őket bűneik bukásától.

 

Jajok lánca

7. Jaj nektek, bűnösök, a szorongattatás erős napján, nektek, akik kínozzátok az igazakat, és tűzzel égetitek el őket: Tetteitek szerint fizetnek majd nektek!

8. Jaj nektek, megátalkodott szívűek, akik azért virrasztotok, hogy gonoszt tervezzetek: Ezért félelem jő rátok és senki nem segít rajtatok!

9. Jaj nektek, bűnösök! Mert szátok szavai és kezeitek tettei szerint, melyeket istentelen módon követtetek el, tűznél égetőbb lángokban fogtok elégni.

 

Isten a teremtett világ segítségével gyakorol ítéletet

10. Tudjátok hát meg, hogy Ő az angyaloktól meg fogja tudakolni a mennyben tetteiteket, és a Napot, a Holdat és a csillagokat kérdezi bűneitekről, mert a földön elítéltétek az igazakat. 11. Minden felhőt, ködöt, harmatot és esőt hoz majd fel ellenetek bizonyságul; mert mindazok visszariadnak tőletek, hogy leereszkedjenek rátok, és tekintetbe veszik bűneiteket. 12. Adjatok hát ajándékokat, hogy az eső ne óvakodjék attól, hogy leszálljon rátok, sem a harmat, ha ezüstöt és aranyat kapott tőletek, hogy lehulljon! 13. Amikor a dér és a hó hidegével, és az összes hóvihar kegyetlen csapásával együtt leszáll majd rátok, azokban a napokban nem lesztek képesek megállni előttük.

 

Buzdítás az Isten félelmére: minden teremtmény féli Őt, de a bűnösök nem

101. 1. Ti, az ég összes fiai, nézzétek az eget és a Magasságos minden művét; és féljétek Őt, és semmi gonoszat ne tegyetek az Ő jelenlétében! 2. Ha bezárja az ég ablakait, és visszatartja az esőt, meg a harmatot, hogy miattatok ne hulljon a földre, mit tesztek akkor? 3. Ha rátok küldi haragját rátok és cselekedeteitekre, vajon nem fogjátok-e könyörgőre? Mivel igazságossága ellen gőgösen és szemtelenül beszéltetek; nem leltek békességet! 4. Nem látjátok, mint a hajók tengerészei, ha hajóikat körbeforgatják a hullámok, és hintáztatják a szelek, akik félnek és emiatt rémületbe esnek? 5. Ezért megfélemlíttetnek, mert összes legjobb holmijuk a tengerbe vándorolt, és szívükben amiatt aggódtak, hogy a tenger elnyeli őket, és elpusztulnak benne.

6. Vajon a tenger összes vize és egész mozgása nem a Magasságos teremtménye-e? Nem szabott-e határt összes cselekedetének, és szorította körül homokkal? 7. Feddésére megrémül és kiszárad; benne minden hal és ami benne van, elpusztul; csak ti, bűnösök, akik a földön laktok nem féltek Tőle. 8. Nem Ő teremtette-e az eget, a földet és mindent, ami bennük van? Ki adott megértést és bölcsességet mindazoknak, amik a földön és a tengerben mozognak? 9. Nem félnek-e a hajó tengerészei a tengertől? A bűnösök azonban nem félnek a Magasságostól.

 

Az ítélet napjának borzalmai

102. 1. Azokban a napokban, amikor súlyos tüzet hoz rátok, hova fogtok menekülni és hol találtok szabadulást? És nem fogtok e megrémülni és félni, amikor ellenetek indítja Szavát? 2. Minden világító megrendül nagy félelemmel; az egész föld meg fog rémülni, reszketni és félni fog. 3. Minden angyal teljesíteni fogja parancsát; és (a föld gyermekei) arra törekszenek, hogy elrejtsék magukat a Hatalmas Dicsőség jelenléte elől, reszketni és rémüldözni fognak: de ti, bűnösök, örökre átkozottak vagytok és nincs békességetek!

 

Buzdítás az igazságban elszenderültek számára

4. Ne féljetek, ti, igazak lelkei, és legyetek telve reménnyel ti, akik igazságosságban haltok meg! 5. Ne búsuljatok, ha lelketek nagy szomorúságban megy le a Seolba, és életetek idején testetekben nem boldogultatok a ti jóságotoknak megfelelően, hanem várjátok a bűnösök ítéletének napját, és az átoknak és büntetés napját.

6. És mégis, amikor meghaltok, így beszélnek rólatok a bűnösök: „Ahogy mi halunk meg, úgy halnak meg az igazak (is) És mi hasznát aratták tetteiknek? 7. Íme, ahogy mi, úgy halnak meg ők is, bánatban és sötétségben. És mi előnyük van velünk szemben? Mostantól fogva egyenlők vagyunk. 8. És mit fognak kapni, és mit fognak látni valaha? Hiszen lám, ők is meghaltak, és mostantól fogva soha nem látják a világosságot.”

9. Mondom nektek, ti, bűnösök, ti megelégedtek azzal, ha esztek és isztok, embereket meztelenre vetkőztettek és kiraboltok, vétkeztek, jólétet szereztek, és jó napokat láttok. 10. Láttátok az igazakat, hogy hogyan lett végük? Mert semmiféle erőszakot nem találtak bennük, halálukig. 11. „Ennek ellenére elpusztultak, és olyanok lettek, mintha nem is lettek volna, és szellemeik nyomorúságban ereszkedtek a Seolba.”

 

Az igazak és a bűnösök különböző sorsa

103. 1. Most tehát megesküszöm nektek, igazak, annak a dicsőségére, aki Nagy, felmagasztalt és hatalmas az uralkodásban, és nagyságára esküszöm nektek: 2. Ismerem a titkot; és a mennyei táblákon olvastam, és láttam a szent könyveket, és abban leírva és róluk feljegyezve találtam, 3. hogy minden jóság, öröm és dicsőség igazak számára elkészíttetett, és fel van írva azok szellemei számára, akik igazságosságban haltak meg, és hogy sokféle jót adnak majd nektek munkáitok jutalma gyanánt és osztályrészetek bőségesebb az eljövendőben, mint a most élőké. 4. Szellemeitek közül, amelyek igazságosságban haltak meg, élni és örvendezni fognak, és szellemeiteket nem pusztítják el, hanem emlékezetük a Hatalmas színe előtt lesz a világ összes nemzedékéig; ezért ne féljetek gyalázkodásuktól!

 

Jajszavak az elhunyt bűnösökhöz

5. Jaj nektek, bűnösök, amikor meghaltok, ha bűneitek bőségében haltok meg, azok meg akik kedvelnek, ezt mondják rátok: „Boldogok a bűnösök: egész életükben mindent (jót) láttak! 6. és hogyan haltak meg jólétben és gazdagságban, életükben nem láttak nyomorúságot és vérontást; megbecsülésben haltak meg, és életük idején nem teljesedett be az ítélet rajtuk.”

7. Tudjátok meg, hogy lelkeiket a Seolba küldik, boldogtalanok lesznek nagy nyomorúságukban. 8. Oda, ahol a nagy ítélet megy végbe, sötétségben, láncokban, lobogó tűzbe lép be majd szellemetek és nagy ítélet vár a föld minden nemzedékére. Jaj nektek, nem lesz békességetek!

 

Buzdítás és figyelmeztetés az igazaknak

9. Ne mondjátok ti igazak és jók, akik éltek: „Nehéz napjaink során keményen dolgoztunk és sok nehézséget átéltünk, és sok gonosszal találkoztunk, ami elnyelt bennünket, és megkevesbedtünk és szellemünk gyenge, és elpusztítottak bennünket és senki sem segített nekünk még csak egy jó szóval sem: Kínoztak bennünket [és pusztítottak] és nem volt reményünk, hogy életet lássunk napról-napra. 11. Azt reméltük, hogy mi leszünk a fej, és végül farokká lettünk. Nehéz munkákkal kínlódtunk és nem elégíttettek meg fáradságukért. A bűnösök eledelévé lettünk és az igaztalanok súlyosan ránk szorították igájukat. 12. Akik gyűlöltek és ütöttek, azok kaptak hatalmat felettünk, fejet hatottunk ellenségeink előtt, mégsem irgalmaztak nekünk. 13. Igyekeztünk elmenekülni tőlük, hogy biztonságba helyezzük magunkat, és nyugalomra találjunk, de nem találtunk olyan helyet, ahova elszökhettünk, vagy előlük elmenekülhettünk volna. 14. És panaszkodtunk az uralkodóknál nyomorúságunk miatt, és kiáltottunk azok ellen, akik felemésztettek, de nem vették figyelembe siránkozásukat, és nem hallgatták meg panaszunkat. 15. Azoknak segítettek, akik kiraboltak, felemésztettek és megtizedeltek minket; eltitkolták erőszakoskodásukat és nem vették le rólunk azoknak igáját, akik felemésztettek, szétszórtak, és meggyilkoltak minket. Eltitkolták legyilkolásunkat, és nem gondoltak rá, hogy ellenünk emelték kezüket.”

104. 1. Esküszöm nektek, igazak, hogy az angyalok a mennyben a ti javatokra emlékeznek meg a Hatalmas dicsősége előtt, s neveitek fel vannak írva a Nagy dicsősége előtt. 2. Legyetek bizalommal! Mert kezdetben gonoszságban és nyomorúságban szégyenítettek meg titeket, de most úgy ragyogtok és fényletek majd, mint az ég világítói, bizony, világítani fogtok láthatóan, és az egek kapui kinyílnak nektek. 3. Ne hagyjatok fel az ítélet utáni sóvárgó kiáltásokkal, akkor majd megmutatkozik nektek; minden nyomorúságotokért látogatás lesz az uralkodókon, és mindazokon, akik segítették a titeket kizsákmányolókat. 4. Reméljetek, és ne adjátok fel a reményt, mert nagy lesz az örömötök, mint az ég angyalainak! 5. Mit tesztek majd akkor? Nincs szükségetek rá, hogy elrejtőzzetek a nagy ítélet napján, és nem találnak bűnösnek benneteket. Az örök ítélet a világ minden nemzedékében távol lesz tőletek. 6. Ne féljetek hát, igazak, ha látjátok, hogy a bűnösök megerősödnek és szerencséjük van útjukon! Ne legyetek társaik, tartsátok távol magatokat erőszakosságuktól, mert a mennyei seregek társaivá kell lennetek!

 

A bűnösök érveinek cáfolata

7. Jóllehet, ti bűnösök, azt mondjátok: - „Egyetlen bűnünket sem vizsgálják ki, és nem jegyzik fel!” - azonban ők (ti. az angyalok) minden bűnötöket mindennap feljegyzik. 8. És most megmutatom nektek, hogy világosság és sötétség, nappal és éjjel látja összes bűnötöket. 9. Ne legyetek szívetekben istentelenek, ne hazudjatok, ne változtassátok meg az igazság szavait, és ne mondjátok hazugságnak a hatalmas Szent szavait! Ne vegyétek figyelembe bálványaitokat; hiszen összes hazugságotok és istentelenségetek nem az igazságosságnak, hanem nagy bűnnek a jele. 10. Én azonban ezt a titkot is ismerem, hogy sok bűnös megváltoztatja és elferdíti az igazság szavait számtalan módon, gonosz beszédeket mond és hazudik, nagy csalásokat eszel ki, és saját szájíze szerint ír könyveket. 11. De amikor majd minden szavamat helyesen írják le saját nyelvükön, semmit sem változtatnak meg, vagy hagynak ki szavaimból, hanem mindent helyesen írnak le, mindent, amit én rájuk vonatkozóan tanúsítottam, 12. akkor ismerek egy másik titkot: (tudniillik, hogy) könyvek adatnak majd az igazaknak és bölcseknek, és sok örömet, egyenességet és bölcsességet fognak nyújtani. 13. A könyveket átadják majd nekik; hinni fognak azokban, és örvendeznek annak és minden igaz, aki abból megtanulta a becsületesség minden útját, mert meg fogja kapni jutalmát.

105. 1. Azokban a napokban, - mondja az Úr - jelentsék ki és tegyenek tanúságot a föld gyermekeinek (a könyv) bölcsessége mellett: Mutassátok meg ezeket nekik, mert ti vagytok vezetőik, és a jutalomnak az egész földre (el kell jutni). 2. [* Mert én és az én fiam örökre egyesülünk velük az igazságosság útjain, életükben.] Békességet vesztek: örüljetek, ti, igazságosság gyermekei! Ámen. Hallelujah.

(*ez egyes kéziratokból hiányzik)

 


 

 

VI. Könyv [106-107]

 

Noé születése 

 

106. 1. Napok múltával fiam, Matuzsálem, feleséget vett fiának, Lámeknek; az terhes lett tőle, és fiút szült. 2. És teste fehér volt, mint a hó, és piros, mint a rózsa, és a fején a haja és a hosszú hajtincsei fehérek voltak, mint a gyapjú, és szemei gyönyörűek voltak. Amikor kinyitotta szemét, a fény bevilágította az egész házat, mint a nap, és az egész ház világos lett. 3. Erre felállt a bába kezei közül, kinyitotta a száját, és az Úr igazságáról beszélt. 4. Akkor megijedt tőle atyja, Lámek, elfutott és atyjához, Matuzsálemhez. 5. Azt mondta neki: „Különös fiút nemzettem; nem olyan, mint egy ember, hanem az ég Istenének fiaihoz hasonlít; Természete más, mint a miénk, és nem olyan, mint mi vagyunk; szemei olyanok, mint a napsugarak és arca dicsőséges. 6. Nekem úgy tűnik, hogy nem tőlem, hanem az angyaloktól származik, és félek, hogy az ő idejében különös dolog történhet a földön. 7. És most, atyám, itt vagyok, hogy könyörögve arra kérjelek, menj atyánkhoz, Énokhoz, hogy megtudd tőle az igazságot, mivel ő az angyaloknál tartózkodik.

8. Amikor pedig Matuzsálem meghallotta fia szavát, eljött hozzám a föld végeire, mert hallotta, hogy ott voltam, és hangosan kiáltott, és meghallottam hangját, eljöttem hozzá, és azt mondtam neki: „Íme itt vagyok, fiam, miért jöttél hozzám?” 9. Válaszolt nekem és azt mondta: - Nagy gond miatt jöttem hozzád, és nyugtalanító jelenség miatt léptem hozzád. 10. És most hallgass meg engem, atyám: Fiamnak, Lámeknek fia született, akinek alakja és természete nem olyan, mint egy embernek természete. Testének színe fehérebb, mint a hó, és pirosabb mint a rózsavirág. Haja fehérebb, mint a fehér gyapjú és szemei, mint a napsugarak; ha kinyitja szemeit, azok bevilágítják az egész házat. 11. Felállt a bába kezei között és kinyitotta száját, és áldotta az ég Urát. 12. Atyja, Lámek megijedt és hozzám menekült; nem hiszi, hogy tőle származna, hanem az ég angyalainak képmása. Íme azért jöttem hozzád, hogy tudtomra add az igazságot.

13. Erre én, Énok, válaszoltam és azt mondtam neki: - Az Úr egy új dolgot fog alkotni a földön, és ezt láttam egy látomásban, és tudtodra adtam, hogy atyámnak Járednek az idejében az ég néhány angyala megszegte az Úr szavát. 14. Íme, bűnt követtek el és áthágták a törvényt, egyesítették magukat asszonyokkal és vétkeztek velük, néhányukat feleségül vették és gyermekeket nemzettek velük. 17. Ők nemzették a földön az óriásokat, akik nem szellemük, hanem testük szerint azok. Nagy büntető ítélet jön majd a földre, és meg fogja tisztítani a földet minden tisztátalanságtól. 15. Bizony, nagy pusztulás jön majd az egész földre, vízözön és nagy pusztulás egy éven keresztül. 16. Ez a fiú, aki nektek született, megmarad a földön, és három fia vele együtt meg fog menekülni: amikor az egész emberiség elpusztul, (akkor) ő és fiai megmenekülnek. 18. Most pedig add tudtára fiadnak, Lámeknek, hogy az, aki született valóban az ő fia, és nevét Noénak hívja; mert ő marad majd nektek maradékul, és fiaival együtt meg fog menekülni abból a pusztulásból, amely az összes bűn és a napjaiban a földön elkövetett összes istentelenség miatt köszönt a földre. 19. Ezután még sokkal nagyobb lesz az istentelenség annál, mint amilyet először követtek el a földön. Mert én ismerem a szentek titkait, mert Ő, az Úr megmutatta és a tudomásomra hozta azokat, és elolvastam azokat a mennyei táblákon.

107. 1. Láttam, hogy fel van rájuk írva, hogy egyik nemzedék a másik után fog vétkezni, amíg az igazságosság nemzedéke nem támad, és megsemmisül a vétek, a bűn eltűnik a földről, és minden jó eljön rá. 2. Most pedig, fiam, menj, add tudtára fiadnak, Lámeknek, hogy ez a fiú, aki született, valóban az ő fia, és hogy ez nem hazugság. 3. Amikor Matuzsálem meghallotta atyjának, Énoknak a beszédét, - hiszen az összes elrejtett dolog meg lett mutatva neki -, visszatért és elmondta azokat neki. (Lámeknek) Annak a fiúnak a nevét pedig Noénak hívta, mert ő fogja megörvendeztetni a földet, kárpótlásul minden szenvedésért.

 


 

 

 VII. Könyv [108]

Énok utolsó könyve


108. 1. Egy másik könyv, melyet Énok a fiának, Matuzsálemnek és azok számára írt, akik utána fognak következni, és be fogják tartani a végidőkben a törvényt. 2. Ti, akik jót tettetek, várjatok arra a napra, amíg véget nem vetnek azoknak, akik gonoszat cselekszenek, és véget nem ér a vétkesek hatalma. 3. Csak várjatok, amíg meg nem szűnik a bűn; mert neveiket kitörlik az élet könyvéből és a szentek könyveiből, és utódaikat örökre megsemmisítik. Szellemeiket elpusztítják, kiáltozni és jajgatni fognak egy zűrzavaros, puszta helyen, és lángban fognak égni egy olyan helyen, ahol nincs föld (alulról). 4. Láttam ott olyasvalamit, mint egy láthatatlan felhőt – mert mélysége miatt nem tudtam áttekinteni -, és egy világosan égő tűzlángot láttam, és olyannak tűnt, mint ragyogó hegyek, melyek körbe és oda-vissza mozogtak. 5. Erre megkérdeztem azoknak a szent angyaloknak az egyikét, akik velem voltak, és így szóltam hozzá: Mi ez a világosan ragyogó dolog? „Mert nem úgy néz ki, mint az ég, hanem mint hangos kiáltással, sírással, jajgatással és hangos jajkiáltással kevert, ragyogó fénylő tűzláng.” 6. Azt mondta nekem: - Erre a helyre, melyet látsz, hozzák a bűnösöket, a káromlókat és azoknak a szellemeit, akik gonoszat tesznek, és mindent megváltoztatnak, amit Isten a próféták szája által az elkövetkezendő dolgokról meghirdetett. 7. Mert erről fenn a mennyekben írások és feljegyzések vannak, hogy az angyalok elolvassák azokat, és ismerjék a bűnösök sorsát; az alázatosok szellemeinek sorsát, azokét, akik sanyargatták testüket, és ezért Isten meg fogja jutalmazni őket. Azokét, akiket a gonosz emberek gyalázni fognak; 8. akik Istent szerették, sem aranyat, sem ezüstöt, sem bármilyen világi jót nem szerettek, hanem odaadták testüket a kínnak; 9. azok, akik amióta beléptek az életben, nem a földi ételek után vágyódtak, hanem testüket mulandó leheletnek tartották, és ennek megfelelően éltek. Az Úr sokszorosan próbára tette őket; de szellemeiket tisztának találta, úgyhogy dicsérhetik az Ő nevét.

10. Minden jutalmat, amelyet kapnak, a korábbi könyvekben írtam le. Azért rendelt számukra jutalmat, mert olyannak találta őket, mint akik a mennyet jobban szerették földi életüknél, és akkor is Engem dicsértek, amikor gonosz emberek letiporták őket, gyalázkodásokat és káromló szavakat kellett elviselniük tőlük, és becsmérelték őket. 11. Most azonban hívni fogom azoknak a jóknak a szellemeit, akik a világosság nemzedékéhez tartoznak, és meg fogom dicsőíteni azokat a sötétségben születetteket, akiket testükben nem jutalmaztak meg dicsőséggel, amint ez hűségük révén megillette volna őket. 12. Tündöklő fénybe vezetem be azokat, akik szent Nevemet szerették, és mindegyiket külön-külön a megtiszteltetés trónjára fogom ültetni. 13. Számtalan időn át fognak ragyogni, mert igazságos az Isten ítélete. Hűséget gyakorol a hűségesekkel az igazság útjának lakhelyén. 14. Látni fogják, amint a sötétség szülötteit a sötétségbe vetik majd, mialatt az igazak ragyognak. 15. A bűnösök hangosan kiáltozni fognak, ha látják, hogy fognak az igazak világítani, és ők is oda fognak menni, ahol számukra napok és idők vannak megszabva.

Ámen

 

Tovább az Énok II. könyvére >>