CoG

Kicsoda Jézus?

A Biblia azt mondja nekünk, hogy Jézus Isten Fia. A legtöbb keresztény azt mondja, Jézus a Szentháromság második személye. Azt állítják, hogy az Atya és a Szentlélek a további két megjelenési formája a három részből álló Istennek. Annak ellenére, hogy a Biblia azt mondja, csak Egy Igaz Isten van. Ezt tudnunk kell, ha szellemben és igazságban akarjuk imádni Istent.


 

Email: p.poli@mailcity.com

(Copyright © 2002, Denise Sostaric és Wade Cox)

Minden jog fenntartva. A honlapon található kiadványok szabadon másolhatóak és terjeszthetõek, amennyiben a teljes szöveg, változtatás vagy törlés nélkül kerül másolásra illetve terjesztésre. A kiadó nevét, címét és a kiadási jogot fel kell tüntetni. Ár nem számítható fel érte. Kritikai hozzászólásokhoz és elemzésekhez felhasználhatók rövid kivonatok vagy idézetek a kiadási jog megsértése nélkül. 

http://www.churchofgod.hu 



Kicsoda Jézus?

Az, hogy Jézus meg fog születni, ismert volt, még mielőtt megtörtént volna. Az Egy Igaz Isten csodáján keresztül a gyermek Jézus a Szentlélektől fogantatott, és megszületett szűz Mariamtól, a test szerinti anyjától. Mariam férjét Józsefnek hívták, de ő nem volt a természetes apja Jézusnak.

Ésaiás próféta már sokkal korábban beszélt erről az örömteli hírről:

Ézsaiás  9:6-7 6 Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az ő vállán lészen, és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének!  7 Uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége a Dávid trónján és királysága felett, hogy fölemelje és megerősítse azt jogosság és igazság által mostantól mindörökké. A seregek Urának buzgó szerelme művelendi ezt!

Az eljövendő király, akiről Ézsaiás beszélt 2000 évvel ezelőtt, megszületett egy istállóban, és feküdt annak jászolában. Az Ő születéséről értesültek a pásztorok:  „ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen: Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában." (Lk 2:8-12)

Jézus a Júda törzséből származott, ami Izráel egyik törzse. A júdai Betlehemben született, Heródes uralkodásának napjai alatt. Heródes idumeai, vagyis edomita volt, Ézsau leszármazottja. Azok közé tartozott, akik megtértek a júdaiakhoz kb. 200 évvel azelőtt. Gondolj vissza! Ézsau ikertestvére volt Jákóbnak, és ők ketten Izsák fiai. (1Móz 26:21-27)

A Bibliában nincs pontosan megírva, mikor született Jézus. Ez egy jó ok arra, hogy ne ünnepeljük a születésnapját. Ennek alapján egymásnak sem kell ünnepelnünk születésünk napját. (Lásd még a Születésnapok című 287-es számú írást) Csak az volt megmondva nekünk, hogy emlékezzünk Jézus halálának napjára, és mi ezt minden évben Pészach-kor meg is tesszük. Ez részletesen meg van magyarázva az Isten szent ünnepnapjai c. írásban.

A legtöbb keresztény nemzet december 25.-én ünnepli Jézus születésnapját. Ez a fő oka annak, hogy miért ünneplik a karácsonyt. De amint látni fogjuk egy másik írásban, a karácsonyi pogány szokásoknak és tradícióknak semmi köze nincs Jézus Krisztus születéséhez. (Lásd még a Miért nem ünnepeljük a karácsonyt c. írást)

 

Isten Fia

Ma a legtöbb ember azt gondolja, hogy Jézus maga az Isten. Igaz, hogy Ő egy isten, de nem az Egy Igaz Isten (Jn 20:27-28). Jézus a Krisztus (ami azt jelenti: Felkent),  az élő Isten Fia (Mt 16:16). Ő a Messiás is (Jn 1:417). Az Isten neve Eloah, és Ő a Messiás Istene és a mi Istenünk. Az a név, amely a Messiásnak adatott, a héber nyelven Yahosua vagy Yashua.  Az angol nyelvben ez Joshua. A magyarban: Jézus.

Jézus az Isten Fia, és Ő megosztja ezt az megnevezést a többi lénnyel is, akik szintén az Isten Fiai. Jézust a Magasságos Isten Fiának is hívják (Mk 5:7), de Jézus Isten egyszülött Fia is (Mt 3:17; Jn 1:18; 1Jn 4:9)

Egy Isten van, az Atya és az Úr, Jézus Krisztus, aki által minden teremtve lett, és mi is általa vagyunk (1 Kor 8:6). A Biblia világosan kinyilvánítja, hogy csak Egy Igaz Isten létezik, Aki elküldte Jézus Krisztust, hogy elvégezze azt a  munkát, amelyet reá bízott (Jn 17:3-4). Egy része ennek a feladatnak az volt, hogy a Megváltónk és Üdvözítőnk legyen (Mt 14:33; Jn 8:42; Eff 1:7; Tit 2:14).

Jézus egyben az út is az Atyához. Az Egy Igaz Istent csak a Fián, Jézus Krisztuson keresztül ismerhetjük meg, ezért imádkozunk Istenhez az ő Fia nevében (Jn 14:12-14; 15:16). Ne imádjuk Jézust, csak az Atyát, mert az első parancsolat azt mondja: Ne legyenek neked idegen isteneid énelőttem (2Móz 20:3). Csakis az Egy Igaz Istent kell imádnunk.

Abban az időben, mielőtt Isten megalkotta volna a menny seregét és az emberiséget, csak az Atya Isten (Eloah) létezett egyedül. Ez az isten nem tud meghalni (1Tim 6:16). De látni fogjuk az írásból, hogy Jézus meghalt. Így biztosak lehetünk, hogy Jézus Krisztus nem a legfőbb isten. Nem ő legnagyobb főnök, ahogy mondhatnánk.

Krisztus elmondta nekünk, hogy Ő Istentől jött (Jn 8:42). Ezért van az, hogy minden ami „Ő tőle" vagy „Ő általa" van, az az Atya Istentől van (Róm 11:36). A Fiú mindent az Ő erején keresztül teremtett. Mint az Atya képmása, a Fiúnak is megadatott az „isten" név. Ő megkaphatja ugyanazt a tiszteletet, mint az Atya (Jn 5:22-23), de nem imádjuk, mint az Egy Igaz Istent. Az Atya nagyobb mindeneknél (Jn. 10:29). Az Atya adta az életet a Fiúnak (Jn. 5:26). Jézus azt mondta, hogy az Atyja akaratából él (Jn. 6:57). Ő megtette azt, amit az Atyja kért tőle, és nem a saját akaratát cselekedte.

Más szóval az Atya Isten teremtette a Fiút (aki Jézussá lett), és a többi mennyei sereget is hozzá. A szellemi teremtményeket sokkal hamarabb megalkotta, mint a testi teremtményeket. Valójában ők már léteztek, mielőtt a földet megalkotta volna.

Jób 38:4-7 4 Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat! 5 Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt? 6 Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét; 7 Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?

Az Írás beszél arról is, hogy az Istent, az Atyát (Eloah) ember nem láthatja, vagy nem hallhatja (Jn 1:18; 5:37). Ezt nem mondhatjuk el Isten Fiáról. Ő volt a láthatatlan Isten képmása (Kol. 1:15), aki látható és hallható volt az emberiség által. Így a Fiú valóban bemutatta az Atyát azáltal, amit mondott és cselekedett. Az ószövetségi időkben az emberek látták és beszéltek istennel, de ez nem volt az Egy Igaz Isten. Ezek az angyalok, az Isten küldöttei voltak, akik beszéltek az emberekkel és láthatóak voltak számukra. Ádám látta Istent az Édenkertben (1Móz 3:8-19). Ábrahám látta és beszélt az Úrral (1Móz 12:7; 17:1-3). Mózes találkozott vele a hegyen (2Móz 3:2-7). Józsué találkozott vele Jerikónál (Józs 5:13-tól  6:2-ig).

Ezek valóságos látogatások voltak. Ők valóban láttak valakit és hallhatták hangját. Sok hasonló eset van a Bibliában, ahol az emberek látták és beszéltek Istennel. Ez nem lehetett az Egy Igaz Isten, mert Őt senki sem láthatta és hangját sem hallotta (Jn 5:37). Mikor Fülöp megkérte, mutassa meg az Atyát, Krisztus így felelt: „Aki lát engem, látta az Atyát" (Jn 14:8-10).

 

Jézus megtestesülés előtti élete

Az a lény, akit láthattak és hallhattak, csakis Krisztus lehetett. Az Ószövetségben Őt a Yahova Angyalának nevezték (erről többet a YHVH Angyala c. írásban). A Biblia azt mondja, hogy Krisztus már létezett a mennyben, mint szellemi lény, mielőtt a föld meg lett teremtve (Jn 6:38; 8:23,58; Fil. 2:5-7).

János 17:5 És most te dicsőíts meg engem, Atyám, te magadnál azzal a dicsőséggel, a mellyel bírtam te nálad a világ létele előtt.

Bemerítő János világosan megmondta, hogy Jézus létezett már ő előtte (Jn 1:15-18). De a Biblia azt mondja, János hat hónappal idősebb volt Krisztusnál. Így lehetetlen lett volna, hogy Krisztus létezzen János előtt, hacsak nem létezett már. Ez az élete – mielőtt emberi lett – szellemi volt, mint elohim, vagy theoi. Az elohim szó a héberben többes számban van, ami azt jelenti, hogy isten, vagy istenek. Ezt a szót alkalmazzák az Isten Fiaira, és egynéhány emberre is. Régen az emberek különbséget tudtak tenni az Isten (Eloah) és az Elohim között, aki megjelent az embereknek és beszélt velük.

Az Újszövetség is elénk tárja – Krisztus saját szavaival –, hogy Ő már létezett, mielőtt az ember Jézus lett. A valóságban azt mondta „Mielőtt Ábrahám lett, én vagyok" (Jn 8:58). Itt maga mondja, már élt, mielőtt Ábrahám megszületett. Amint láttuk, Ő isten volt és angyal, vagy az Egy Igaz Isten küldötte, aki beszélt a Magasságos Isten nevében (Olvasd el Az Angyalok küldöttek c. írást). Ezek után lett emberré. (Olvasd el a Jézus Krisztus megtestesülés előtti élete c. 243-as számú írást).

 

Miért jött Jézus?

Jézus azért jött a világra, hogy mindenki, aki hisz ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen (Jn 3:16). Jézus önként vállalta a halált, hogy örök életet adjon az ő (és Isten) népének. Ádámnak lehetősége volt megtenni, de vétkezett. E miatt a bűn miatt az emberiség meg lett tagadva az Egy Igaz Isten közelségétől. A bűn elválaszt minket Istentől. Ha felnövünk, meg kell bánnunk bűneinket, és be kell merítkeznünk, hogy megkapjuk Isten Szentlelkét. Jézus eljött, hogy életét adja (ti. meghalt érettünk), hogy nekünk örök életünk legyen Vele és az Atyával együtt. Az Ő halála által az emberiség bűnbánatot tarthat és közeledhet az Atyához a Szentlelkén keresztül.

Mi mindnyájan meghalunk, de lesz egy lehetőség, hogy újra éljünk. Nem élhetünk örökké ebben az emberi (fizikai) testben, mint a mostani, amely csak ideiglenes (átmeneti) élet.Minden halott fel lesz támasztva a sírból (Jn 5:25-26). Az Egy Igaz Istennek sokkal nagyobb terve van az emberiséggel (1Kor 2:1-16). Bemerítkezés után többet tanulhatunk erről.

 

Jézus életének idején

Sokan nem hallgatthatták Jézust, és azt mondták: ördög szállta meg (Jn 10:20). Amíg a papok és a vallási vezetők meg akarták ölni, addig a hétköznapi emberek szívesen hallgattákŐt. Erő volt benne és a tanításában (Lk 19:47-48). Mikor befejezte beszédét, a sokaság álmélkodott tanításán (Mt 7:28-29).

Jézus példabeszédekben beszélt, azaz rejtett értelemmel mondta el a történeteket. Sokan nem értették meg, és az apostoloknak is csak Jézus mondta el a jelentését (Mk 4:34). Jézus szeretett enni és bort is ivott, ami akkoriban normális dolog volt egy férfinél. De néhányan azt mondták: túl sokat eszik, túl sokat iszik. Falánknak és részegesnek nevezték Őt.

Máté 4. fejezete leírja, hogy a Sátán megpróbálta megkísérteni Jézust. Azzal a céllal, hogy elfogadja és véghezvigye a világ uralkodójának másfajta tervét. „Mindezeket néked adom, ha leborulva imádsz engem" (Mt 4:9). A Sátán azt akarta, hogy elismerje őt, mint legfőbb Istent és uralkodót. Jézus tudta, ezzel megszegné az első parancsolatot, és mondta: „Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj!" Ekkor otthagyta Őt az ördög (Mt 4:10-11).

 

Jézus csodatettei

Amíg Jézus a földön volt, sok csodát vitt véghez a Szentlélek segítségével, ami Isten ereje. Itt van egy pár közülük. Keresd meg a Szentírásban és olvass róluk!

Betegeket gyógyított (Mt. 4:23-24).
A vizet borrá változtatta (Jn 2:1-10).
Vizen járt (Mt. 14:22-33).
Lecsendesítette a villámot (Mk. 4:35-41).
Megbocsájtott és meggyógyította a bénát (Lk. 5:17-26).
Feltámasztotta Lázárt a halálból (Jn. 11:38-44).
Kiűzte a démonokat (Mk. 5:1-16).
Megetetett ötezer embert öt kenyérből és két halból (Lk. 9:10-17).

 

Jézus halála

Az már régóta köztudott volt, hogy Jézus megszületik, de az is ismert volt, hogy meghal és feltámad, miután 3 nap és 3 éjjel a sírban volt (Mt 16:21). Ezek után visszatérhetett a mennybe (Jn 14:2-3).

Krisztus halála (megfeszítése) és feltámadása nagyon fontos esemény az emberiség történetében. De sok vallás ma nem érti helyesen. Az egyik dolog, hogy Jézus keresztre volt feszítve. De a görög szó, stauros egy függőlegesen álló karót, vagy cölöpöt jelent. Erre voltak a bűnösök odaszegezve a kivégzéskor. Így valójában Jézus karón halt meg, és nem kereszten. Erről többet olvashatsz A kereszt eredete és jelentősége c. 39-es számú írásban.

 

Messiást Isten Bárányával azonosítják

János 1:29-30 29 Másnap látá János Jézust ő hozzá menni, és monda: Ímé az Istennek ama Báránya, aki  elveszi a világ bűneit! 30 Ez az, a kiről én ezt mondám: Én utánam jön egy férfiú, aki előttem lett, mert előbb volt nálamnál.

Mint Isten ama Bárányának, Jézusnak pontosan meghatározott időben kellett meghalnia. Máskülönben Ő ugyanolyan halott ember lett volna. A történész Josephus írásából (Wars of the Jews, Bk. VI, IX, 3) tudjuk, hogy a húsvéti bárányt kilenc és tizenegy óra között (azaz délután 3-tól 5-ig) ölték meg. Mégpedig az Isten naptára szerinti első hónap 14. napjának délutánján. Ezt a hónapot Abibnak, vagy Niszánnak hívják. A bárány el volt készítve, és este, 15.-én ették meg. Az első bárányt délután háromkor ölték meg, és a főpap elé helyezték, mint húsvéti áldozat. Erről többet olvashatsz A Bárány halála c. 242-es számú írásban.

Jézus valójában az Isten kalendáriuma szerinti első hónap 14.-én halt meg. Időszámításunk 30. évében, szerdán délután 3 óra körül. Ez Tibériusz császár uralkodása alatt történt. Nagy zűrzavar van a különböző vallásokban, hogy melyik évben halt meg Jézus. Sok fiatal számára ez egy kicsit bonyolult. De nem fontos ebben a korban tudni mindent. Ami fontos, hogy Jézus megfelelő időben halt meg, összhangban Isten naptárával, máskülönben nem Ő lett volna a Krisztus (a Felkent). Lásd még Az Isten szent naptára c. írást.

További információkért olvasd át A megfeszíttetés és a feltámadás időzítése c. 159-es számú írást.

A legtöbb ember úgy tudja, hogy Jézus pénteken halt meg, és a következő vasárnap támadott fel a halálból. De amit ők hisznek, az nem lehetséges, ha alaposabban tanulmányozzuk a Bibliát. Úgy, mint Jónás három nap és három éjjel volt a hal gyomrában, úgy Krisztus is három nap és három éjjel volt a sírban (Mt 12:39-41). Ha azt mondjuk, Jézus pénteken halt meg és vasárnap támadott fel, ez nyilvánvalóan helytelen, ha megszámoljuk a napokat. Ez csak két éjszaka és egy teljes nap.

Jézus szerdán halt meg, és szombaton napnyugta körül támadt fel. Így tehát még azelőtt, hogy elkezdődött volna a vasárnap, ami a hét első napja. Tartsd emlékezetedben! Isten naptára szerint egy nap napnyugtakor, vagyis sötétedéskor kezdődik és végződik, és nem éjféltől, ahogy ezt ma a világban tartják. Számoljuk meg a napokat és éjszakákat! Szerda éjjel volt az első éjszaka, folytatva csütörtökkel, az első nappal. Azután volt csütörtök éjjel, ami a második éjszaka, folytatva péntekkel, a második nappal. A pénteki éjszaka volt a harmadik, folytatva a szombattal, a harmadik nappal, amely napnyugtakor, sötétedéskor fejeződött be. Így kapunk három napot és három éjszakát, amint azt a Biblia írja.

Az apostolok hitték, hogy Jézus, az ember Messiás volt, és testi örököse a Júda törzséből való Dávidnak. De azt gondolták, Ő megmenti őket a római kormányzat alól, és Ő lesz a földi királyuk. A halála megrázkódtatás és csalódás volt számukra.

Az ellenségei meg akarták ölni, mert azt állította magáról, hogy Ő a király. Mikor Jézust Pilátus elé vitték, ő megkérdezte, igaz-e; Jézus így válaszolt: „Az én országom nem e világból való" (Jn 18:36). Pilátus mondta: „Akkor király vagy". Jézus válaszolt: „Én azért születtem, és azért jöttem e világra ... (Jn 18:37)"

A zsidók nem hitték, hogy Jézus a Messiás, akit az Atya Isten küldött. Ők szintén azt várták, hogy a Messiás lesz az ő földi királyuk és uralkodójuk. A római hatóság elfogatta és megkorbácsoltatta Őt. Pilátus meghallgatta a tömeg akaratát, akik azt akarták, hogy Jézust megöljék. El kellett viselnie a halált, amely lassú és fájdalmas volt. Ezt a fajta halálbüntetést alkalmazták a rómaiak és a görögök a legnagyobb bűnözőknél. Szörnyű halál volt ez az Isten Fiának!

De Jézus tudta, mikor kell meghalnia, és saját akaratából mindezt megcselekedte. Ő megpróbálta erre felhívni a figyelmüket az apostoloknak, de úgy tűnt, nem értették meg.

Lukács 9:20-22 20 És monda nékik: Hát ti kinek mondotok engem? Felelvén pedig Péter, monda: Az Isten ama Krisztusának. 21 Ő pedig reájok  parancsolván, meghagyá, hogy ezt senkinek ne mondják 22 Ezt mondván: Szükség az ember Fiának sokat szenvedni és megvettetni a vénektől, a főpapoktól és írástudóktól, és megöletni, és harmadnapon feltámadni.

Lukács 18:31-34 31 És maga mellé vévén a tizenkettőt, monda nékik: Ímé felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik minden az embernek Fián, a mit a próféták megírtak. 32 Mert a pogányok kezébe adatik, és megcsúfoltatik, és meggyaláztatik, és megköpdöstetik 33 És megostorozván, megölik őt; és harmadnapon feltámad. 34 Ők pedig ezekből semmit nem értének; és a beszéd ő előlük el vala rejtve, és nem fogták fel a mondottakat.

 

Jézus feltámasztatott

Tudjuk, hogy Jézust feltámasztatott a halálból (Róm 1:3-4). Isten hatalmas Fiává lett a Szentlélek által, a halálból való feltámadásával (Róm 1:4).

Több bizonyíték van a Jézus halálból való feltámadásáról az 1Kor 15:3-8-ben  és az Apcsel 1: 2-3–ban. Az Apostolok cselekedetei 1:9-10-ből láthatjuk, hogy Jézus felvitetett a mennybe. Ő volt az elsőszülött a halottak közül, mint a holtak elsőzsengéje (1Kor 15:20,23). Ő felemeltetett a mennybe, hogy legyen az Atya által elfogadva mint főpap. Ezt az eseményt most úgy ünnepeljük - a Húsvét (Passover) ideje alatti vasárnapon -, mint Az  első kéve bemutatása (3Móz  23:9-14).

Ahogy fentebb magyaráztuk, a feltámadás nem eshetett vasárnap reggelre. Annak ellenére, a legtöbben még mindig azt hiszik, hogy Jézus vasárnap támadt fel, és ezért ünneplik a pogány húsvét ünnepét. A húsvéti szokások röviddel Jézus mennybemenetele után szivárogtak be az egyházba. A Bibliából tudjuk, hogy Krisztus szombat estéjén támadott fel, és készenlétben várta a vasárnap reggelt, hogy felemeltessen a mennybe.

 

Isten királysága

Jézus azért született, hogy király legyen abban a királyságban, amelyet az Atya Isten megígért, hogy megalapít. Az Ő királysága nem olyan lesz, mint a jelenlegi bűnös világ (Gal 1:4). Neki adatott, hogy uralkodjon mindörökre Jákób (Izráel) házán. Az Ő királyságának soha nem lesz vége (Lk. 1:32).

Jézus akkor kapta ezt a hatalmat, amikor az Atya Isten feltámasztotta a halálból. Most ott ül az Atyja jobbján, mint Király és Úr.

Jézus olyan volt, mint a többi ember, mégis nagyon különböző. Ő több volt, mint egy átlagos ember. Megpróbáltatott, de sohasem követett el bűnt (Zsid 4:15). Ő meghalt, feltámasztatott, és ma is él és munkálkodik. Jézus a feje az egyháznak. Most is buzgón keresi az Atya Isten népét, amely Neki adatott, hogy az egyházába fogadja. Nekünk is dolgozni kell az egyházban. Keresnünk kell az új embereket, akiket Jézus ad nekünk.

Tudjuk, hogy Jézus tartotta a szombatot és az ünnepeket, és így tettek az Őt követők is, miután elhagyta őket. Valójában Jézus és az apostolok is tartották Isten parancsolatait, így nekünk is tartanunk kell.

Jézus figyelemre méltó ember volt, de csak rövid ideig volt ezen a földön. Kb. 33 éves volt, amikor meghalt, mégis sok mindent tett ezalatt az idő alatt. Az örömhír számunkra az, hogy Jézus, a Messiás visszatér újra, hogy uralkodjon a nemzetek felett, akik nem ismerik az Egy Igaz Istent. Ők idegen isteneket imádnak, és nem tartják az Isten parancsolatait. Ezek meg lesznek büntetve.

Mint keresztényeknek, nagy erőfeszítést kell tennünk, hogy úgy éljünk, mint Krisztus élt. Ha így cselekszünk, biztosak lehetünk abban, hogy ez kedves Istennek, és egyben felkészülhetünk, hogy elfoglaljuk helyünket Isten Királyságában.