CoG

Lady Liberty

 

Szabadság szobor - Lady Liberty

 

A New York kikötőjében felállított és világszerte ismert alkotás a legtöbb ember számára a szabadságot és az emberi jogokat jelképezi. Ám nem kell a felszínt túl mélyen megkapargatni ahhoz, hogy láthatóvá váljanak rajta a titkos társaságok kézjegyei. A női alak kezében egy fáklyát tart, ami a luciferi világosságot szimbolizálja, s amit az illuminátusok (a megvilágosítók) a "felvilágosodás fáklyájaként" neveznek, a szabadkőművesek pedig a "racionalitás világosságának", ami betölti majd az egész világot.


Church of God

Copyright © 2010, Póli Pál

 

 

webcím: www.churchofgod.hu


Az emberek többsége nem is érzékeli tudatosan, hogy milyen nagy hatása van a szimbolizmusnak. A szimbolizmus hatékony propagandaeszköz, ami hatalmas befolyást képes gyakorolni az emberek érzelmeire, mert szuggesztív módon kötnek bennünket az adott ideálhoz. Éppen ezért van oly nagy szerepe az okkultizmusban, de sikeresen alkalmazták úgy a nácik, mint a kommunisták, sőt még a cionisták is.

A szobor a szabadkőművesek és illuminátusok által annyira kedvelt "nyitott szemek előtt rejtve maradni" elv alapján szándékosan is kirívó példája az okkultista szimbólumokkal való manipulálásnak egy eszme érdekében. Alig leplezett tény, hogy az illuminátus szabadkőművesek által megalkotott szobor a pogány és okkult kultuszok nagy istennőjét, az egyiptomi Isziszt, a babiloni Istárt, a római Libertast, vagy más nevein Junót, Vénuszt, stb. formázza meg az általuk vízionált szabadságkép szimbólumaként. Adott tehát a magasztos, mindenki számára méltányosnak tűnő eszme, és mögötte az alig rejtett valóság, ami meghatározza azt, hogy tulajdonképpen miféle szabadságról is van szó. Az Istentől független, Sátán által befolyásolt ember szabadságáról! Amint azt a történelem bizonyítja, az isteni rend normáitól és a vallástól való szabadság a modern liberalizmusba torkolló káosz, perverzitás, törvénytelenség és zabolátlan hedonizmus szabadságát jelenti. A humán racionalitás luciferi "világosságának" imádata az isteni rend, igazság és törvényzet követése helyett.

 A Szabadságszobor a francia szabadkőműves Grand Orient Temple ajándéka volt az első "szabadkőműves köztársaságnak" a függetlenségük századik évfordulójának alkalmából. A szobor hivatalos megnevezése: "Liberty megvilágosítja a világot" (La liberté éclairant le monde), értsd: a luciferi világosság beborítja az egész világot.

A gigantikus szobor elkészítését szabadkőművesek finanszírozták, szabadkőművesek tervezték és építették fel, majd szabadkőművesek helyezték talapzatra, egy szabadkőműves ceremónia keretein belül. A szobor terveit egy olasz származású szabadkőműves, Frederic Auguste Bartholdi készítette el, de a kivitelezési munkákban a híres Gustave Eiffel (ő is szabadkőműves, a későbbi Eiffel-torony megalkotója) is részt vett. Bartholdi korábban már elkészítette a szintén szabadkőműves Marquis de Lafayette szobrát, amit ugyancsak New Yorkban állítottak fel. Stílusára szemmel láthatóan is nagy hatással voltak az ókor kolosszusai, és különösen Phidias Athénát (a bölcsesség Istennőjét) és Nemesziszt (a bosszú istennőjét) megformáló hatalmas méretű alkotásai. A Liberty alakját eredetileg a Szuezi-csatorna 1867-ben történő megnyitásának alkalmára tervezte meg, ahol Iszisz istennőt kívánta ábrázolni vele, de a project elmaradt, és részben ennek köszönhetően lett felállítva New Yorkban.

A szobor elkészítése előtt Bartholdi a francia páholyok utasítására New Yorkba utazott, hogy ott népszerűsítse az ideát, amit sikeresen meg is tett. Franciaországba való visszatérésével megkezdték a szükséges anyagi fedezet előteremtését, s az erőteljes szabadkőműves lobbizás eredményeként hatalmas összeg, mintegy három és félmillió frank gyűlt össze a projectre. A strukturális munkákban nagy szerepe volt a korábban már említett Gustave Eiffelnek. A szobor 1884. május 21.-én készült el, egy évvel később szállították át Amerikába. A francia szabadkőművesek biztosították magának a szobornak a költségeit, az amerikaiak viszont nem voltak hajlandók a talapzat költségeit felvállalni. Végül a zsidó származású Joseph Pulitzer, a New York World tulajdonosa és kiadója vállalta el sikeresen a szükséges százezer dollár összegyűjtését. A Liberty egy piramisra, vagy inkább zikkuratra emlékeztető talapzatát az ugyancsak szabadkőműves Richard Hunt tervezte meg, aminek stílusa természetes módon az akkoriban nagyon divatos keleti okkultizmus hatását tükrözi.

Végül 1886. október 28.-án - tíz évvel lekésve a centenáriumot  - avatták fel hatalmas nézőközönség előtt. Az amerikai oldalon természetesen jelen volt a New York állami Szabadkőműves Nagypáholy tagsága, s a hagyományokhoz híven ők helyezték el a szegletkövet. Bevett hagyománnyá vált ugyanis az, hogy minden nagy középület vagy monumentum felavatását szabadkőművesek végezték el a maguk rituális ceremóniájával egybekötve. Ezt a szokást 1793 óta követték, amikor a szabadkőműves George Washington személyesen fektette le a Parlament épületének szegletkövét a Marylandi Nagypáholy közreműködésével. A szintén szabadkőművesek által 1884. december 6-án felavatott Washington Emlékmű szegletkövén ez áll: "Joseph Pulitzer, orosz és zsidó." Az emlékmű egy egyiptomi obeliszk, a Szabadságszoborhoz hasonló okkultista üzenettel.

A Bay Ridge nevű hajó valami száz szabadkőművest és néhány civil tisztviselőt szállított az akkor még Bedloe Szigetének nevezett helyre (ma Ellis Island), ahol Richard M. Hunt, a talapzat tervezője osztotta ki a szerszámokat az avatáshoz. Edward M. L. Ehlers, a 282. Kontinentális Páholy főtitkára ismertette a szegletkőbe helyezett rézláda tartalmát, ezek: az alkotmány egy másolata, George Washington leköszönő nyilatkozata, húsz elnöki bronz medál az addigi elnököktől Chester A. Arthurig [közülük Washington, Monroe, Jackson, Polk, Buchanan, Johnson és Garfield szabadkőművesek voltak], néhány new yorki újság, Bartholdi portréja, E. R. Johnes "Poem on Liberty" című verse, valamint a Nagypáholy tagjainak névsora. Az avatást hagyományos szabadkőműves ceremóniákkal rendezték meg. A szegletkövet a Nagymester helyezte cementbe, majd háromszor rácsapott és megfelelően stabilnak nyilvánította. Ezután a "felszentelés" következett, ami búzával, borral és olajjal történt.

A szobor belsejének egyiszabadkőműves alapkők falán található meg a zsidó származású Emma Lazarus híres költeménye, "Az új kolosszus". A vers jól tükrözi a szabadkőművesek Amerikával kapcsolatos szándékait, ezért a szobor propagandakölteményévé tették. Lazarus még 1883-ban írta meg a verset, de csak 1903-ban helyezték el Lady Liberty falán, a költemény üzenete ugyanis egyáltalán nem tükrözte az átlag amerikai ember bevándorlással kapcsolatos érzelmeit. Ennek megváltoztatása nem okozott különösebb gondot a közvélemény átformálására szakosított szervezetnek, amit Amerika későbbi, józan ésszel felfoghatatlan bevándorlási politikája is bizonyít. Mára az USA legfőbb exportcikke ez a sajátosan értelmezett "szabadság" lett, ami oda is exportálnak - ha kell, fegyverrel -, ahol nincs rá igény.

A pogány Iszisz, vagy Szemiramisz, ragyogó hétágú napkoronával a fején, kezében a lángoló fáklyával az illuminátusok luciferi felvilágosodásának magabiztos üzenetét hirdeti: Mi uraljuk ezt az országot, a mi szabadság ideálunkat alkottuk itt meg, s innen terjesztjük tovább a világosságát, amíg beragyogja az egész világot. Tarts velünk, légy te is a szabadságunk rabszolgájává!

Dear Lady Liberty, kilóg a lóláb, Ön kérem egy szajha, Nagy Babilon parázna szajhája.

 

Paul Poli