CoG

A régi és az új kovász

(Edition 2.0 19950415-19980411)

Az Új Szövetségben a régi és az új kovász szimbólumként van használva. A keresztényeknek ki kell tisztítani az életükből egy bizonyos fajta kovászt, és azt egy teljesen új kovásszal kell helyettesíteniük. Mindez jelképesen egy nagyon fontos folyamatra mutat rá a keresztények szellemi életében. A bibliai Kovásztalan kenyerek ünnepének hasonló jelentősége van, hiszen szimbolizálja azt, amint kitisztítjuk a rosszaság és gonoszság régi kovászát az életünkből, és helyettesítjük azt a tisztaság és igazság kovásztalanságával. A pünkösdi áldozatok azonban kovásszal készültek, így azok a Szent Szellem új kovászát jelképezték az egyház számára.


PO Box 369, WODEN ACT 2606, AUSTRALIA

email: secretary@ccg.org

(Copyright © 1995, 1997, 1998 Wade Cox)

Minden jog fenntartva: A kiadványok errõl a honlapról szabadon másolhatóak és terjeszthetõek abban az esetben ha a teljes szöveg, változtatás vagy törlés nélkül kerül másolásra vagy terjesztésre. A kiadó nevét, címét és a kiadási jogot fel kell tüntetni. Ár nem számítható fel érte. Rövid kivonatok vagy idézetek felhasználhatók kritikus hozzászólásokban és elemzésekben a kiadási jog megsértése nélkül.

Ez a kiadvány megtalálható a World Wide Web-en

http://www.logon.org és http://www.ccg.org


A régi és az új kovász

A bűn a Biblia meghatározása szerint az törvénytelenség vagy törvényszegés.

1 János 3:4 Valaki a bűnt cselekszi, az a törvénytelenséget cselekszi; a bűn pedig a törvénytelenség (anómia).

Róma 5:12-14 12 Annakokáért, miképen egy ember által jött be a világra a bűn és a bűn által a halál, és akképen a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek; 13 Mert a törvényig vala bűn a világon; a bűn azonban nem számíttatik be, ha nincsen törvény. 14 Úgyde a halál uralkodott Ádámtól Mózesig azokon is, a kik nem az Ádám esetének hasonlatossága szerint vétkeztek, a ki ama következendőnek kiábrázolása vala.

Ezért, amint a bűn egy ember által lépett a világba, s a bűn miatt a halál, és így a halál minden emberre átterjedt, mert mindnyájan bűnbeestek... Bűn volt ugyan a világon a törvényadás előtt is. A bűn azonban nem számítódik be, amikor nincs törvény. Ám a halál mégis uralkodott Ádámtól Mózesig azokon, akik nem vétkeztek Ádám törvényszegéséhez hasonlóan, aki az Eljövendőnek előképe. (Békés-Dalos ford.).

Krisztus haláláldozata meg lett határozva a világ alapításakor.

Jelenések 13:8 Annakokáért imádják őt a földnek minden lakosai, a kiknek neve nincs beírva az életnek könyvébe, a mely a Bárányé, a ki megöletett, e világ alapítása óta.

Ez egyben azt is jelenti, hogy Isten számára ismert volt a világ kezdete óta, hogy a bűnösség állapotára jutunk. A választottak elhívása szintén ekkor történt meg. Az eleve elrendelésre a Róma 8:28-30 versek mutatnak rá.

Róma 8:28-30 28 Tudjuk pedig, hogy azoknak, a kik Istent szeretik, minden javokra van, mint a kik az ő végzése szerint hivatalosak. 29 Mert a kiket eleve ismert, eleve el is rendelte, hogy azok az ő Fia ábrázatához hasonlatosak legyenek, hogy ő legyen elsőszülött sok atyafi között. 30 A kiket pedig eleve elrendelt, azokat el is hívta; és a kiket elhívott, azokat meg is igazította; a kiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.

A törvény a tíz parancsolat és az abból leágazó rendeletek, amelyeket Isten a Sínainál jelenlévő Angyalon, vagyis Krisztuson keresztül adott Mózesnek. A törvény az Ószövetségben adatott meg, így szorosan kapcsolódik az Újszövetséghez is. A Galata levél 2-3 fejezeteiben a Pál által említett törvény cselekedetei (ergón nómu), egy első századi aszketikus szektának a tanításaira vonatkozik, amelyek a Miqsat Ma’ase Ha-Tóra vagy MMT írásokként ismertek. Vagyis a törvény cselekedeteire való utalás az egyszerűen nem a tíz parancsolatra vonatkozik, hanem egy attól független tanításra. Továbbá Pál azon kijelentéseit nem lehet elkülöníteni a Biblia egészének mondanivalójától (lásd a Különbségek a Törvényben [96], A szeretet és a Törvény felépítése [200], A Törvény Munkái – vagy MMT írások [104] és A Törvény és a kegyelem általi üdvösség kapcsolata [82] című írásokat). A törvény megszegése általi bűn zsoldja a halál.

Róma 6:23 Mert a bűn zsoldja halál; az Isten kegyelmi ajándéka pedig örök élet a mi Urunk Krisztus Jézusban.

A törvényen keresztül ismerjük meg azt, hogy mi a bűn. A törvény mindenkit elnémít és mindenkit az Isten ítélete alá vet.

Róma 3:19-20 19 Tudjuk pedig, hogy a mit a törvény mond, azoknak mondja, a kik a törvény alatt vannak; hogy minden száj bedugassék, és az egész világ Isten ítélete alá essék. 20 Annakokáért a törvénynek cselekedeteiből egy test sem igazul meg ő előtte: mert a bűn ismerete a törvény által vagyon.

A bűn felelevenedik a törvény miatt, de ennek ellenére a törvény szent, igaz és jó, hiszen az az Isten természetéből ered (lásd Az Isten Uralma [174] című írást).

Róma 7:9-12 9 Én pedig éltem régen a törvény nélkül: de ama parancsolatnak eljövetelével felelevenedék a bűn, 10 Én pedig meghalék; és úgy találtaték, hogy az a parancsolat, mely életre való, nékem halálomra van. 11 Mert a bűn alkalmat vévén, ama parancsolat által megcsalt engem, és megölt általa. 12 Azért ám a törvény szent, és a parancsolat szent és igaz és jó.

A törvény megszegése által kiérdemelt jogos kárhozatot legyőzi a Krisztus általi megigazulás.

Róma 5:18 Bizonyára azért, miképen egynek bűnesete által minden emberre elhatott a kárhozat: azonképen egynek igazsága által minden emberre elhatott az életnek megigazulása.

Bár a törvény nincs az Isten ígéretei ellen, de az ígéret a közbenjáró Krisztusba vetett hit által adatik meg mindazoknak, akik hisznek.

Galátzia 3:20-22 20 A közbenjáró pedig nem egyé, Isten ellenben egy. 21 A törvény tehát az Isten ígéretei ellen van-é? Távol legyen! Mert ha olyan törvény adatott volna, a mely képes megeleveníteni, valóban a törvényből volna az igazság. 22 De az Írás mindent bűn alá rekesztett, hogy az ígéret Jézus Krisztusban való hitből adassék a hívőknek.

1Timóteus 2:5 Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus,

Viszont nem azok az igazak Isten szemében, akik a törvényt hallgatják, hanem azok, akik engedelmesek annak. Példaként, nem azok bizonyulnak igaznak, akik hallgatják a törvény első parancsolatát, de közben bizonyos elohim lényeket az Istennel egyenlővé magasztalnak. Sem azok, akik a szombat helyett egy más pihenőnapot tartanak, vagy szobrokat, képeket készítenek vallási célokra, vagy pedig szüleiknek engedetlenek, és mások javai után vágyakoznak. Igaznak azok bizonyulnak, akik szeretik Istent, az Ő törvényeit (Zsolt. 119:1-16, 97-106) és egymást.

Zsoltárok 119:1-16 1 Boldogok, a kiknek útjok feddhetetlen, a kik az Úr törvényében járnak. 2 Boldogok, a kik megőrzik az ő bizonyságait, és teljes szívből keresik őt. 3 És nem cselekesznek hamisságot; az ő útaiban járnak. 4 Te parancsoltad Uram, hogy határozataidat jól megőrizzük. 5 Vajha igazgattatnának az én útaim a te rendeléseid megőrzésére! 6 Akkor nem szégyenülnék meg, ha figyelnék minden parancsolatodra! 7 Hálát adok néked tiszta szívből, hogy megtanítottál engem a te igazságod ítéleteire. 8 A te rendeléseidet megőrzöm; soha ne hagyj el engem! 9 Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő útát, ha nem a te beszédednek megtartása által? 10 Teljes szívből kerestelek téged: ne engedj eltévedeznem a te parancsolataidtól! 11 Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened. 12 Áldott vagy te, Uram! Taníts meg engem a te rendeléseidre. 13 Ajkaimmal hirdetem a te szádnak minden ítéletét. 14 Inkább gyönyörködöm a te bizonyságaidnak útjában, mint minden gazdagságban. 15 A te határozataidról gondolkodom, és a te ösvényeidre nézek. 16 Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedről nem feledkezem el.

Zsoltárok 119 97-106 97 Mely igen szeretem a te törvényedet, egész napestig arról gondolkodom! 98 Az én ellenségeimnél bölcsebbé teszel engem a te parancsolataiddal, mert mindenkor velem vannak azok. 99 Minden tanítómnál értelmesebb lettem, mert a te bizonyságaid az én gondolataim. 100 Előrelátóbb vagyok, mint az öreg emberek, mert vigyázok a te határozataidra. 101 Minden gonosz ösvénytől visszatartóztattam lábaimat, hogy megtartsam a te beszédedet. 102 Nem távoztam el a te ítéleteidtől, mert te oktattál engem. 103 Mily édes az én ínyemnek a te beszéded; méznél édesbb az az én számnak! 104 A te határozataidból leszek értelmes, gyűlölöm azért a hamisságnak minden ösvényét. 105 Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága. 106 Megesküdtem és megállom, hogy megtartom a te igazságodnak ítéleteit.

Róma 2:12-16 12 Mert a kik törvény nélkül vétkeztek, a törvény nélkül vesznek is el: és a kik a törvény alatt vétkeztek, törvény által ítéltetnek meg, 13 (Mert nem azok igazak Isten előtt, a kik a törvényt hallgatják, hanem azok fognak megigazulni, a kik a törvényt betöltik. 14 Mert mikor a pogányok, a kiknek törvényök nincsen, természettől a törvény dolgait cselekszik, akkor ők, törvényök nem lévén önmagoknak törvényök: 15 Mint a kik megmutatják, hogy a törvény cselekedete be van írva az ő szívökbe, egyetemben bizonyságot tévén arról az ő lelkiismeretök és gondolataik, a melyek egymást kölcsönösen vádolják vagy mentegetik.) 16 Azon a napon, melyen az Isten megítéli az emberek titkait az én evangyéliomom szerint a Jézus Krisztus által.

Az Isten kegyelme és a Szellem nem szabadít fel bennünket a törvény megtartása alól.

Róma 6:15-18 15 Mit is tehát? Vétkezzünk-é mivelhogy nem vagyunk törvény alatt, hanem kegyelem alatt? Távol legyen. 16 Avagy nem tudjátok, hogy a kinek oda szánjátok magatokat szolgákul az engedelmességre, annak vagytok szolgái, a kinek engedelmeskedtek: vagy a bűnnek halálra, vagy az engedelmességnek igazságra? 17 De hála az Istennek, hogy jóllehet a bűn szolgái voltatok, de szívetek szerint engedelmeskedtek a tudomány azon alakjának, a melyre adattatok. 18 Felszabadulván pedig a bűn alól, az igazságnak szolgáivá lettetek.

Szellemileg körülmetéltekké válunk a Szellem által az igazságnak szolgálva. Ha megrontjuk a törvényt, akkor körülmetéletlenekké válunk és elesünk az ígéretektől. Ebben az esetben joggal fognak megítélni bennünket azok, akik megtartják a törvényt. Az az igazi "zsidó" (izraelita), aki belsőleg, a Szellem általi körülmetéléstől az, nem pedig az írott szabályok betartásától. Így belső akaratból, szívünkből és új természetünkből adódóan teljesednek be az írott szabályok követelményei.

Róma 2:25-29 25 Mert használ ugyan a körülmetélkedés, ha a törvényt megtartod; de ha a törvényt áthágod, a te körülmetélkedésed körülmetéletlenséggé lett. 26 Ha tehát a körülmetéletlen pogány megtartja a törvénynek parancsolatait, az ő körülmetéletlensége nem körülmetélkedésül tulajdoníttatik-é néki? 27 És a természettől fogva körülmetéletlen ember, ha a törvényt megtartja, megítél téged, a ki a betű és körülmetélkedés mellett is a törvényeknek megrontója vagy. 28 Mert nem az a zsidó, a ki külsőképen az; sem nem az a körülmetélés, a mi a testen külsőképen van: 29 Hanem az a zsidó, a ki belsőképen az; és a szívnek lélekben, nem betű szerint való körülmetélése az igazi körülmetélkedés; a melynek dícsérete nem emberektől, hanem Istentől van.

Az igaz egyház szembekerül azokkal, akik zsidóknak (hívőknek) mondják magukat, de nem azok. Bizonyos esetekben az Izrael testébe való beoltást lappangó antiszemitizmus kíséri. Ezek a hamis hívők megtagadják azt, hogy miután az egyén megtérésekor a szellemi Izrael részévé válik, ennek elkerülhetetlen velejárója a testi izraeliták befogadása is. Az ilyen hamis keresztények, bár magukat szellemi Izrael részeként vallják, mégis megtagadják annak igazi jelentőségét, és azt a folyamatot, amely valóban a szellemi Izrael tagjaivá tenné őket.

Jelenések 3:9 Ímé én adok a Sátán zsinagógájából, azok közül, a kik zsidóknak mondják magukat és nem azok, hanem hazudnak; ímé azt mívelem, hogy azok eljőjönek és leboruljanak a te lábaid előtt, és megtudják, hogy én szerettelek téged.

A leborulás (proszkúneo) itt nem imádatra utal, hanem tiszteletadásra. Ez a szó nem csak istenimádatot jelent, hanem tiszteletadást is. Ezek a hamisságot gyakorló keresztények, azaz hamis szellemi izraeliták tiszteletadóan leborulnak majd azok előtt, akiket üldöztek.

A megtérésünk után Isten az elménkbe és a szívünkbe ülteti a törvényt.

Zsidók 8:10 ... Adom az én törvényemet az ő elméjökbe, és az ő szívökbe írom azokat, és leszek nekik Istenök és ők lesznek nekem népem.

Tehát a törvény nincs sem eltörölve, sem érvénytelenítve. Továbbá ezeknek a parancsolatoknak a tanításával lehetünk nagyokká az Isten országában.

Máté 5:17-20 17 Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétának eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem. 18 Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, a míg minden be nem teljesedik. 19 Valaki azért csak egyet is megront e legkisebb parancsolatok közül és úgy tanítja az embereket, a mennyeknek országában a legkisebb lészen; valaki pedig cselekszi és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lészen. 20 Mert mondom néktek, hogy ha a ti igazságotok nem több az írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképen sem mehettek be a mennyeknek országába.

(Lásd még a Lázár és a gazdag ember [228] című írást).

A törvény összefoglalása az, hogy úgy szeressünk másokat, mint ahogyan önmagunkat.

Máté 7:12 A mit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; mert ez a törvény és a próféták.

De legelsősorban szeressük az Istent.

Máté 22:36-40 36 Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben? 37 Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. 38 Ez az első és nagy parancsolat. 39 A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. 40 E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.

Mindezek betartása által leszünk az Isten gyermekei.

1János 3:2-3 2 Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk Ő hozzá; mert meg fogjuk őt látni, a mint van. 3 És a kiben megvan ez a reménység Ő iránta, az mind megtisztítja ő magát, a miképen Ő is tiszta.

Nem alaptalanul jelentette ki János az 1János 3:4-ben a bűn bibliai fogalmát.

1János 3:4 Valaki a bűnt cselekszi, az a törvénytelenséget cselekszi; a bűn pedig a törvénytelenség.

A választottak megszentelődése és megtisztulása az a bűntől való megtisztulás folyamata, ami a rosszaság és gonoszság kovászának elhagyásával van jelképesen magyarázva.

1Korinthus 5:6-8 6 Nem jó a ti dicsekedéstek. Avagy nem tudjátok-é, hogy egy kicsiny kovász az egész tésztát megposhasztja. 7 Tisztítsátok el azért a régi kovászt, hogy legyetek új tésztává, a minthogy kovász nélkül valók vagytok; mert hiszen a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, megáldoztatott érettünk. 8 Azért ne régi kovászszal ünnepeljünk, sem rosszaságnak és gonoszságnak kovászával, hanem tisztaságnak és igazságnak kovásztalanságában.

Ezek a kijelentések több fontos mondanivalót tartalmaznak. Pál először is rámutat, hogy Krisztus volt a húsvéti bárány, illetve a Peszach-áldozat, amelyet a főpap elé vittek. (A Mishna szerint ebből az áldozatból csak egy volt. Erről lényeges kommentárt ad Schurer, a The History of the Jewish People in the Age of Jesus Christ (1. kötet, 522 old.) ). A második pont az, hogy a kovász nem kizárólag csak a bűnt jelképezi, hanem különböző fajta kovászok vannak. A kovász, amely megtérésünk előtt bennünk működött, az a rosszaság és gonoszság kovásza. A Kovásztalan Kenyerek Ünnepének jelentése az, hogy Krisztus a tisztaság és igazság kovásztalan állapotára ment meg bennünket. Ennek az ünnepnek a megtartásakor mindezt figyelemben kell tartanunk. Harmadjára pedig a szimbolizáció rámutat arra, hogy ekkor még nem kaptuk meg a Szellem új kovászát, az csak Pünkösd eljövetelekor adatik meg.

Az Isten országának kovásza valójában a Szellem.

Máté 13:33 Más példázatot is mondott nékik: Hasonlatos a mennyeknek országa a kovászhoz, a melyet vévén az asszony, három mércze lisztbe elegyíte, mígnem az egész megkele.

A három mérce arra a sorrendre utal, ahogy a Szellem Istentől Krisztusba, majd Krisztustól a választottakba áramlik, és ennek a hármas taglalásnak a viszonyából tevődik ki az Isten családja. Az asszony az egyház, a kovász az Isten Szelleme, amely az egész teremtést átjárja majd. Ekkor lesz Isten minden mindenekben (Eféz. 4:6).

A pünkösdi kenyerek szimbolizációi – amelyek kovásszal készültek – pontosan ezt tükrözik (lásd a Pünkösd a Sinainál [115] című írást.

A hangsúly azon van, hogy ezalatt az ünnep alatt ki kell tennünk/zárnunk életünkből a régi kovászt, a rosszaságnak és gonoszságnak kovászát. Csak ezután kezdhetjük meg a fejlődést a Szellem szent és igazságos jellemében, az új kovásszal betöltve. Ezek előfeltételek, és ezek vezetnek a Pünkösdhöz, ami az első zsengék (egyház) aratását jelképezi Krisztust követően. Ez az első aratás, amelynek folyamata kétezer éven át tart az adventig, és megelőzi a Sátorok Ünnepével jelképezett nagy általános aratást, amely a Millennium ideje alatt fog beteljesedni. Vagyis most az egyház van ítélet alatt!

A Pünkösdhöz vezető időszak kapcsolatban áll a jubileumi rendszerrel is. Ugyanis a jubileumi rendszerben szintén tükröződik a megváltás tervének kimenetele, és erre mutat rá a Kovásztalan Kenyerek Ünnepétől a Pünkösdig eltelő hét hét. Az emberiség életkora 120 évről 70 évre lett lecsökkentve. Egy személy 20 éves korától válik felnőtté, vagyis 50 éve, azaz egy Jubileuma van arra, hogy fejlődjön a végső állapotig, az Istennel való egyesülésig a feltámadáskor. Ez természetesen csak szimbolikus, de a jubileumi jelképrendszer fellelhető a hit majd minden aspektusában. Ezt szimbolizálja a Pünkösdhöz vezető 50 nap. Ugyanez a jelképrendszer felismerhető még a Salamon által felépített templom méreteiben, és az ott felhasznált anyagokban is. Ez azért fontos, mert a fizikai templom felépítéséhez használt anyagok és méretek végül is az élő templom, az egyház felépítését szimbolizálták. Az egész épületet hét külön szint jellemezte. Az első hat egymást követő szintet a hetedik, a fő terem tetőzte, amely a szentek szentjéhez vezetett. Ebbe az utolsó fázisba addig nem juthattunk be, amíg Krisztus áldozati halála meg nem történt, és a templom függönye ketté nem szakadt. Csak ezután kaptuk meg a lehetőséget arra, hogy a szentélybe léphessünk. Ezt a folyamatot tükrözi a Pünkösdhöz vezető hét hét. A legutolsó fázisban Isten Szelleme betölti az egyházat, és teljessé lesz őbennük. Ez az első általános aratás. Krisztus az első kéve, vagyis az árpa zsengéje, aki fiatalon lett "levágva" az első kéveként, amelyet meglengettek Isten előtt. Az őt követő aratás a búza aratásával kezdődik, amely folyamatosan történik az Egybegyűjtésig (Krisztus visszatérése után), amivel az Isten aratásainak harmadik fázisa kezdődik. A harmadik aratás a hetedik hónapban megadott ünnepekkel van jelképezve.

A Pünkösd szimbólumával indul el befejező stádiuma annak a folyamatnak, amelyben az egyéni hívő az Isten templomává válik. A Pünkösdkor elindult aratási folyamat a második adventig, majd onnan a millenniumi egybegyűjés végezetéig tart. Az Utolsó Nagy Nap az Isten Városának eljövetelébe torkollik, amikor Krisztus Isten kezébe adja az országot, és Isten minden lesz mindenekben. Ekkor Isten betölti majd az egész teremtést, és ez lesz az Isten Városa.

A pünkösdi áldozatban jelenlévő kovász tehát nem a bűnt jelképezi, hanem a bűn teljes kitörlését addig a pontig, amíg Isten a Szelleme munkája által kialakította bennük a szentséges és igazságos természetet. Az Isten ily módon alakítja vagy formálja át a hívőket, és teszi őket Isten gyermekeivé a Jubileum által szimbolizált beteljesedésig.

Ebben a teljes átalakulási folyamatban el lesz távolítva az egyénből minden, ami bűn. Ez az átalakulás az elhívással kezdődik, majd a megigazulás folyamata után a megdicsőüléshez vezet, amint Pál a Róma 8:29-30 verseiben erre rámutatott.

Ha szeretjük Krisztust, akkor megtartjuk az ő parancsolatait (Ján. 14:15). A törvény magában foglalja az Isten és az emberek iránti szeretet megnyilvánítását. Ha nem szeretjük egymást, akik láthatóak vagyunk, akkor hogyan szerethetnénk az Istent, aki láthatatlan. A Szellem gyümölcse pedig a szeretet (Gal. 5:22).

1János 4:11-13 11 Szeretteim, ha így szeretett minket az Isten, nekünk is szeretnünk kell egymást. 12 Az Istent soha senki nem látta: Ha szeretjük egymást, az Isten bennünk marad, és az ő szeretete teljessé lett bennünk: 13 Erről ismerjük meg, hogy benne maradunk és ő mibennünk; mert a maga Lelkéből adott minékünk.

[Csak megjegyzésként: A fenti verseket János jóval Krisztus halála után írta, és bár ő maga is látta Krisztust, mégis, csakúgy mint a János 1:19-ban, itt is azt mondja, hogy az Istent soha senki nem látta.]

Csakis az Isten bennünk élő szeretetén keresztül válhatunk tökéletesekké. Ez okból kaptuk meg Istentől az Ő saját Szellemét, mert általa tökéletesedünk a teljességig. Ezért adta Krisztus az életét (Ján. 10:15) a juhokért, és e végcél érdekében megóvja nyáját a farkasoktól.

Nem lehet eléggé kihangsúlyozni azt, hogy mennyire kegyes az Isten hozzánk, hogy mindezt megteszi értünk!

Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért (Ján. 15:13).